Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Sási János: Néprajzi rajztár a Rippl-Rónai Múzeumban

Néprajzi rajztár a Rippl-Rónai Múzeumban Forrásközlés I. rész SASI JÁNOS Az általános megnevezésből adódó esetleges félreértések elkerülése végett már előjáróban jelezni kívánom, hogy a Néprajzi Rajztár (továbbiakban: NR) anyaga zömmel épületek, építmények műszaki tervdokumentációiból tevődik össze. Minden bennünket körülvevő objektum (épület, építmény, tárgy stb.) alkalmas arra, hogy róluk - megfelelő ismeretek birtokában - műszaki tervdokumentációt (továbbiakban: dokumentáció) készítsünk. A dokumentáció alapvető követelménye, hogy tartalmazza a tárgyára vonatkozó - felmérés útján nyert, vagy tervezéssel megadott - minden jellemző és lényeges adatot. Ez általában szöveges és rajzi részből áll, de felmérés esetén fotómellékletekkel is ki kell egészíteni. A műszaki leírás a rajzi anyag fontos szöveges kiegészítése, mely tömör és szabatos megfogalmazásban rögzíti az objektum topográfiájára, történetére, anyagára, szerkezetére stb. vonatkozó adatokat. A rajzi anyag a műszaki rajz sajátos követelményeinek megfelelő - merőleges vetületi rendszerben készült, ténylegesen mérhető (egzakt) adatokat tartalmazó- szabadkézi, vagy mérethelyesen szerkesztett lapokból áll. E rajzok darabszámát a dokumentáció célja, illetve az objektum térbeli részletezettsége határozza meg. Ennek megfelelően általában a következő rajzokat kell elkészíteni: - helyszínrajz - alaprajzi (vízszintes) metszet - kereszt- és/ vagy hossz- (függőleges) metszet - nézetrajzok - részletrajz Az NR anyaga hosszú évek során és több összetevő eredményeként gyűlt össze. Az 1970-es években sor került Somogy megye műemlékileg védett épületei (népi jellegű lakóházak, kúriák, kastélyok stb.) dokumentációinak elkészítésére. E munkákat az egykori Somogy megyei Tanács VB. Építési Osztályának megbízása alapján a Somogy megyei Tanácsi Tervező Vállalat (továbbiakban: SmTTV) szakemberei végezték el. (A munkákban magam is részt vettem.) A dokumentációk 1-1 fénymásolati példányát a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága is hivatalból megkapta. Ezeket hosszú ideig magam őriztem a múzeumhoz kerülésemet követően, majd a néprajzi tárgyúakat besoroltam az NR-be, a maradékot pedig átadtam a történeti részlegnek. A műemléki felmérésekkel közel egy időben kezdődtek meg a Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény - Szenna, Rákóczi u. 2. - (továbbiakban: SZNGY) tervezési és kivitelezési munkái. Ennek során nagymértékben gyarapodott az építkezésekkel kapcsolatos dokumentációk száma. A dokumentációk egy részét a SmTTV szakemberei, nagyobb hányadát pedig magam készítettem el. Mindezek mellett további néprajzi emlékek dokumentálására is sort kerítettem az idők folyamán, gyarapítva az NR anyagát. (E munkák során egy személyben voltam felmérő, szerkesztő, rajzoló, fotós és leltározó egyaránt.) Az idők folyamán ily módon megszaporodott dokumentumanyag szükségessé tette, hogy belőle - más néprajzi rajzanyagtól elválasztva - külön kezelhető és raktározható, egységes szempontok alapján nyilvántartott rajztárat hozzunk létre. Mivel a műszaki tervdokumentációk nyilvántartására nincs egységesen elfogadott módszer, ezért - előzetes szakmai egyeztetéseket követően - e célra a 12 rovatos adattári leltárkönyvet választottam. A nyilvántartás során a következőket igyekeztem szem előtt tartani: - keletkezési sorrend - dokumentációfajták szétválasztása (lásd később) - minden lap egyedi megjelölése - kezelhetőség, tárolhatóság Mivel az NR alapját az SZNGY-vel kapcsolatos dokumentációk képezik, ezért az egy helyen történő megőrzés szándéka szükségessé tette, hogy a nem kifejezetten néprajzi jellegű objektumok (pl. ref. templom, volt lelkészlak) dokumentációi is az NR-ben kerüljenek nyilvántartásra. Természetesen - mint korábban említettem - a felmérésen alapuló dokumentáció fontos kellékei a fotómellékletek. A fotókat fekete-fehér és színes diafilmre készítettem, melyek keletkezésük sorrendjében a néprajzi fotótárba kerültek. Ezek száma olyan nagy, hogy átvezetésük az NR-be legtöbb esetben lehetetlen, így ott fotóleltári számok nincsenek. Egy-egy objektum topográfiai adatai alapján azonban a vonatkozó fotók bármikor visszakereshetők. Előzetes rendezést követően az NR létrehozásának munkáit 1997-ben kezdtem meg és 2001. 12. 31-ig összesen 1047 darab dokumentum nyilvántartásba vételével végeztem: a táblázat tulajdonképpen ezt a mennyiséget tartalmazza. A felmérési lapok és a pauszrajzok formátumra hajtogatott másolatai külön dossziéba kerültek. A dossziék külzetén feltüntettem a vonatkozó nyilvántartási számokat, az objektum megnevezését, topográfiai adatait és a keletkezés dátumát. A pauszrajzok külön arra szolgáló fiókos lemezszekrényben kerültek elhelyezésre a nyilvántartási számok sorrendjében.