Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Knézy Judit: Szemeskályhák Somogyban

„SZEMESKÁLYHA" -A SZOBA ÉKESSÉGE 177 19. ábra. Turbéki István ft 1929) hedrehelyi kályhás mester háza. Knézy Judit felvétele, 1968. mázasak, barnák, vajszínűek barna pöttyögetéssel vagy barna kicsapatással. A Buzsákról ismert, mindhárom kályha ilyen hosszucsempes lábazatú, bizonyára mind keszthelyi mester munkája. A tájház első szobájába valószínűleg nem az eredeti tagolódásnak megfelelően rekonstruálták a kályhát (felül négy kályhaszemsora van, ennek megfelelően dereka aránytalanul alacsony, hosszú talpcsempéi ellenére). A kályha különlegessége, hogy zöld máza márványszerűnek hat. Címere felül cakkozott szélű és mindegyik darabra 2-2 rozettaszerű igen archaikus domború minta van téve, amely a fém melltűkre vagy a pitykegombokra (mellényre való) emlékeztet. (21. ábra) A zamárdi tájház első szobájának zöld mázas, egyszerű cakkozott címerű kályhája alul ülésre szolgáló paddal volt ellátva őrizve egy nagyon régi hagyományt egy aránylag későn készített darabon. Somogyszentpálon 1910 körül rakatott barna mázas kályha valószínűleg keszthelyi mester munkája. Ennek is márványozott hatású a hosszú sima, táblás talpcsempéje, nincs párkányzata, azonos alaprajzú a tüzelőtérrel. A négyzetes sima csempesoron és a keskeny sarokcsempék közepén igen szép rajzú nyolcágú domború csillag van, a sarokélek profiláltan bevagdaltak. A címeren másfajta ovális, de elhegyesített végű domború virágmotívum van, s a kályha tetején kis hengeres emelés még megnyújtja és még arányosabbá teszi az egész építményt. Hosszú lábazati csempés az a barnamázas niklai kályha is, amely múzeumi megőrzésre került. (RRM 79.8.1-104) Ennél egyszerűbb kivitelezésű a karádi tájház barnamázas szobai fűtőteste: alul hosszú sima csempesora felett négyzet alakú, körhálózatos csempesor következik, majd két sor szem, egyszerű váll illetve pártázat, a hengeres rész három sora felett is alig cakkozott szélű szeges. (23. ábra) Más példák alapján ez is az 1910-es években készülhetett. Ugyannak a mesternek tulajdoníthatjuk a buzsáki házasságkötő terembe áttelepített barnamázas kályhát. Külön figyelmet érdemel a buzsáki tájház hátsó szobájában található drappszínű és egész felületén mangánbarna pöttyökkel spongyázott ólommázas kályha. A hosszú csempék felett négyzet alakú csempesor is van, ezt is párkányzat köti öszsze az egyetlen szemekből álló sorral, a hengeres rész három sora felett egy sor kisebb hengert alkotó, szemekből álló rész van, amelyet keskeny címer zár. Különlegesen szép arányú testet ad ez a szerkesztésmód. (24. ábra) Nem volt egyedülálló a felső kis hengertoldásával, már a fent ismertetett niklai kályhánál is láttunk valami hasonlót, de a Malonyay-féle népművészeti kötet is bemutat pl. Törökkoppányból egy változatot. (MALONYAY D., 1912. 341) Ezek a hosszucsempes lábazatú kályhák már mind csak három és fél kályhaszemből álló oldalakkal rendelkeznek a derékrésznél, mivel ezek a kályhaszemek nagyobbak a korábbiaknál. Külön érdemes szólni a kályhák tetejére tett madarakról is. Olyan kályha nem maradt fenn amely ezt egészében be tudná mutatni, ahogy Zala megyei példa-