Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Honti Szilvia – Belényesy Károly – Gallina Zsolt – Kiss Viktória – Kulcsár Gabriella – Marton Tibor – Nagy Ágnes † – Németh Péter Gergely – Oross Krisztián – Sebők Katalin – Somogyi Krisztina: A tervezett M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán 2000–2001-ben végzett megelőző régészeti feltárások. Előzetes jelentés II.

A TERVEZETT M7-ES AUTÓPÁLYA SOMOGY MEGYEI SZAKASZÁN 2000-2001-BEN 15 VÉGZETT MEGELŐZŐ RÉGÉSZETI FELTÁRÁSOK. ELŐZETES JELENTÉS II. terület valószínűleg a javait tároló és veszély esetén felhalmozó falusi lakosság számára épült saját védelmi képességgel rendelkező menedékként fogható fel. A templom közvetlen környezetében, a 14. század második felében, olyan Árpád-kori előzményekkel rendelkező struktúra jött létre, amely funkcióját tekintve ugyan nem példa nélkül álló, de a középkori Magyarország középső régiójában mégis egyedi, és mint ilyen, kérdések egész sorát veti fel. Nem tudjuk, hogy mik lehettek létrehozásának okai és feltételei, ismeretlen, hogy fenntartása kihez köthető és milyen kötelezettségekkel járt.

40 Hasonlóképp kérdés marad, hogy a faluközösség és a birtokos milyen formában vette ki részét ezekből a feladatokból. Vajon általános válasz-e ilyen erődítés létrehozása valamilyen eddig számunkra ismeretlen, vagy nem megfelelően értelmezett fogalomra? Hogy valóban egyedi-e a Balatonszárszó határában feltárt jelenség, arra a közvetlen környezet, az észak-somogyi régió szisztematikus, templomkörzetekre is kiterjedő kutatása adhat majd választ, amelynek a legfontosabb célkitűzése az erődítés nyugati oldalának feltárása és a középkori településsel való kapcsolatának bemutatása. Ordacsehi-Bugaszeg Gallina Zsolt - Honti-Szilvia - Kiss Viktória - Nagy Ágnest - Németh Péter Gergely - Sebők Katalin Somogyi Krisztina A tervezett M7-es autópálya ordacsehi csomópontjának mérete a lassító és gyorsító sávok illetve a bekötőút területével együtt meghaladja a 90000 m

2-t. A 2000. őszén elkezdett és a 2001. évben folyamatosan végzett feltáráson lényegében az - Ordacsehi felé vezető mai bekötőút által kettévágott - lelőhely és a csomópont teljes keleti részét feltártuk az SMMI és az MTA Rl közös munkájával, több ásatási csoporttal (VII. t. 1., IX. t. 1.). A nagykiterjedésű lelőhely a mocsaras területből kiemelkedő, védett, alacsony dombvonulatként különösen alkalmas lehetett a megtelepedésre - erre utal a számos, különböző történeti korszakból származó telepnyom. A több mint 70000 m

2 feltárása során előkerült 2000 objektum az újkőkor, a középső és késő rézkor, a korai, középső és késő bronzkor, továbbá a kelták időszakában, a római korban illetve a késő Árpádkorban lakott települések gazdag leletanyagát szolgáltatta.

41 A térséget már a középső neolitikumban birtokba vette a dunántúli vonaldíszes kultúra fiatalabb, a leletanyag alapján a zselizi kultúrával kapcsolatot tartó népessége. Házak egyelőre nem kerültek elő, de a házak oldalát kísérő hosszú gödrök és tárolóvermek a telepszerkezetre is adatokkal szolgálnak. A leletanyagot gömbös testű, széles vonaldíszekkel ellátott edények jellemzik. A mocsaras környezetből kiemelkedő szárazulatot a rézkor több időszakában is lakták. A középső rézkorból a Balaton-Lasinja kultúra leletei mellett meg kell említeni egy ép, ún. Furchenstich technikával gazdagon díszített csuprot, továbbá kő- és csontgyöngyöket. A késő rézkori bolerázi és badeni kultúra objektumaiból származó kerámiát bemélyített hálómintával, bütykökkel és bordákkal díszítették. A bolerázi gödrök betöltésére egységesen jellemzők a vastag kagylórétegek. A korai bronzkor középső fázisát a SomogyvárVinkovci kultúra fiatalabb időszakának néhány gödre képviseli, ezekből több kiegészíthető edény került elő. Talán ugyanehhez az időszakhoz tartozhatott az a két, zsugorított csontvázas rítussal eltemetett halott, akiknek a testét egy gödörben helyezték el (VII. t. 2.). A korai bronzkor végén a kisapostagi kultúra nagy települést létesített a lelőhelyen, amely a tervezett csomópontnak szinte az egész területére kiterjedt. A kultúra telepeire jellemző nagyméretű, feltehetően anyagnyerőhelyként, később szeméttárolóként hasznosított amorf gödrökből

42 és a méhkas alakú tárolóvermekből gazdag kerámia- és állatcsontanyag, csont- és kőeszközök kerültek elő. A korszakhoz tartozhatott még egy ciprusi tű is, amelyet egy római árokban találtunk. A feltehetően felszínre épített, cölöpszerkezetes házakra kevés nyom utal. Fontos adalékot jelent, hogy a falu temetője is ismert, hiszen a szintén a nyomvonalba eső ordacsehi-csereföldi leletmentésen a kisapostagi kultúra hamvasztásos és csontvázas sírjai is előkerültek. A falu területén, az egyik gödörben is találtunk egy kettős, zsugorított csontvázas temetkezést, mely ehhez a korszakhoz tartozott. A két halottat oldalra fektetve, felhúzott lábbal és behajlított karral helyezték el a négyzet alakú sírgödörbe úgy, hogy egyiküket a másik háta mögé fektették; mellékletük nem volt (VII. t. 3.). A kultúra klasszikus időszaka mellett néhány gödörből a kései, ún. késő kisapostag-korai mészbetétes fázis széles sávos mészbetétágyakkal díszített kerámiája került elő; utóbbi időszakra tehető egy szórvány behajlított fejű tű (Hülsennadel) is. A déli bekötőútszakasz területén előkerült, a középső bronzkor végére - késő bronzkor kezdetére keltezhető, 20-30 gödörből álló település a halomsíros kultúra legkorábbi betelepülőivel hozható kapcsolatba. A leletanyag fontosságát kiemeli, hogy a Dunántúlon ezt az időszakot eddig csupán néhány lelőhely képviseli, ezek többsége is közöletlen vagy csak részben közölt. Az ordacsehi anyag legközelebbi megfelelőit a Zala megyében nemrégiben előkerült telepleletekből illetve AlsóAusztriából ismerjük.« A többnyire méhkas alakú gödrökből nagy mennyiségű kerámiatöredék és több, majdnem ép edény mellett néhány kisebb bronztárgy (tűk, véső) is előkerült (VII. t. 5.). Érdekes eredmények várhatók a népesség életmódjára nézve az egyik gödör vastag, átégett, hamus rétegéből származó, nagy mennyiségű halcsont, szálka és pikkely vizsgálatából.

44 Az urnamezős kultúra többségében méhkas alakú tárolóvermeiből több edény (hombár, tál) töredékei és különböző formájú hálónehezékek (gúlák, agyagkarikák), orsógombok és egy gömbösfejű bronztű került elő (VII. t. 4.). A késő kelta (LT D) falu objektumai két szakaszon (a csomópont nyugati részén illetve a bekötőút délebbi szakaszán) sűrűsödnek. Két nagyobb méretű házat és egy kisebb építményt tártunk fel, ezekben a