Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Fazekas Imre: Adatok Magyarország Zygaenidae faunájának ismeretéhez (VII.) (Microlepidoptera: Zygaenidae)

154 FAZEKAS IMRE Megjegyzés: Ny-Kínától egészen a Brit-szigetekig, D-Skandináviáig előforduló, szibériai faunaelem, amely a magashegységekben eléri a 3000 m-t is. A nevezéktani alfajt a Balkán déli részén és Törökországban a hím genitáliában eltérő ssp. drenowskii Alberti, 1939 váltja fel. A fajnak ez idáig két tápnövényét igazolták: Rumex acetosa, R. acetosella. A Rumex acetosa-n az úgynevezett „heuseri formák" (17. ábra: b), míg a Rumex acetosella-n tipikus „statices formák" nevelkednek. A nedves hegyi réteken repülő heuseri (Reichl, 1964) formát sokáig önálló fajként kezelték. GOZMÁNY (1963) azon megállapítása, miszerint a statices „Magyarországon mindenütt előfordul", vizsgálataim szerint nem igazolható. A faj térképezése, habitjainak elemzése folyamatban van. A statices azon hazai fémlepkék közé tartozik, amely genitalia vizsgálat nélkül is, a csápszerkezet alapján, könnyen és gyorsan meghatározható (lásd a 18. ábra: a). 18. ábra: Az Adscita statices L. (a) Cf csápszerkezete (distális rész) és az Adscita statices L. forma heuseri Reich habitusképe (b). Értékelés A tanulmányban 20 magyarországi Zygaenidae faj még nem publikált faunisztikai adatát közlöm kiegészítve új taxonómiai, állatföldrajzi, biológiai és természetvédelmi megjegyzésekkel. A Zygaena Cynarae esetében megállapítható, hogy a fajt a XIX. század végén gyűjtötték utoljára a D-Dunántúlon, s így kipusztulása a régióból valószínűsíthető. A Zygaena minos-purpuralis fajpár hazai populációinak pontos földrajzi elterjedése, a korábbi taxonómiai problémák miatt csak részben ismert. A transalpina superspecies-komplexbe tartozó Zygaena angelicae D-dunántúli areavonala még nem kellően tisztázott, ezért a Dráva-völgyében (sőt NyMagyarországon is) további részletes kutatásokra van szükség. A Jordanita subsolana új fajként került elő az Aggteleki-karsztról. A közelmúltban Magyarországról leírt Jordanita fazekasi ez ideig csak a Mecsekből és a Villányi-hegységből ismeretes. Lelőhelyeit az intenzív kőbányászat, a növekvő turizmus, valamint a Mecsekben vertikálisan terjedő építkezések veszélyeztetik. Az új faj balkáni, sőt kis-ázsiai előfordulását több specialista is valószínűsíti (EFETOV, TRAMANN in litt.). A Jordanita notata Ny-magyarországi-peremvidéken csak a régebbi irodalmakból (Sopron) volt ismert. Nárai előfordulása (patakmenti mezofil rét) a második bizonyított lelőhely a nagytájról. Köszönetnyilvánítás E helyen mondok köszönetet Ábrahám Levente kollégámnak (Kaposvár), aki az általa gyűjtött Zygaenidae anyagot számomra vizsgálatra átadta. Köszönöm W. G. Tremewan (Anglia), G. M. Tarmann (Innsbruck) és K. A. Efetov (Simferopol) barátaimnak a taxonómiai és chorológiai kérdésekben nyújtott segítségüket.