Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Király István Szabolcs: Autsztria szerepe a magyar mezőgazdaság gépesítésében (1848-1914)

AUSZTRIA SZEREPE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSÉBEN (1848-1914) 545 összegzés, következtetések A Monarchia gép-és eszközszükségletének háromnegyed részét a századfordulón, s majd az 1. világháborúig saját gyáraikban állították elő. De a gőzekéket és az aratógépek többségét importálni kellett.

25 Az osztrák (cseh és morva) mezőgazdasági gépgyártás teljesítményére is rávilágítanak az 1880/81-es statisztikai adatok. (Vö.: 7.és 8. számú táblázatok) A változás intenzitását jelzi, hogy mind a kivitel, mind a bevitel egy év alatt is jelentősen nőtt. 1881-ben a bevitel 3,8-szerese a kivitelnek. Ennek közel 70 %-át a cséplőgépek és a takarmányozás gépei adják, amelyeket döntően a Német Birodalomból és Nagy-Britanniából importálnak. Hasonlóan a magyarországi helyzethez, a század végén az osztrák mezőgazdaság is még jelentős behozatalra szorult. Ha megvizsgáljuk a magyarországi mezőgazdasági gépek külkereskedelmi forgalmát 1883 és 1913 között, megállapíthatjuk: Ausztria részesedése az importból meghatározó és növekvő tendenciát mutat. 1883-ban 2983 eK értékű, 1913-ban 10850 eK értékű gépet hoztunk be Ausztriából.(vö.: 11. sz. táblázat) A Monarchia gazdaságpolitikájának megfelelően Ausztria részesedése 1910-ben a teljes nemzetgazdasági importból 74,5 % volt.» Lencz Ödön adatai szerint Ausztria 1886 és 1895 között 4,2-szeresre növelte mezőgazdasági gépexportját (O.Ft-ban) Magyarországon.

27 (Vö.: 9. és 10. táblázatok) Megjegyezzük, hogy 1884 és 1912 között, a magyar export is nőtt (7,8-szorosra: 236 eK-ról 1851 eK-ra) Ausztriába. A legfontosabb gépeknél is megvizsgáltuk Ausztria részesedését a magyar importból.

28 A kaszáló-és aratógépeket kivéve Ausztria részesedése meghatározó volt (70-90 %) e gépek exportját illetően. A fennmaradó mennyiségen (10-30 %) Németország, USA és Nagy-Britannia osztozott. A külkereskedelmi adatok egyértelműen jelzik a fejlett országok befolyását a magyar mezőgazdaság gépesítésében, amelyben a századfordulóig Ausztria és Németország vezető szerepet játszott. A századfordulótól, de különösen 1906-tól az első világháborúig, az USA részaránya ugrásszerűen nőtt, de Nagy-Britannia is megtartotta több évtizedes piacait. Ausztria szerepe mindenekelőtt a Monarchiából adódó gazdasági munkamegosztás következményeként volt jelentős, a magyar mezőgazdaság technikai fejlesztését illetően. Helyzetéből adódóan tudta érvényesíteni piacbővítő törekvéseit, amely az 1880-as évekig - a saját, versenyképes gépipara kialakulásáig - főleg a nála fejlettebb országok termékeinek továbbításában jelentkezik. Az 1880-as évektől 1913-ig a Monarchia gépszükségletének mintegy 75 %-át saját gyárai állították elő. Az egyes gépek korszerűsítésénél továbbra is figyelembe vették a fejlettebb országok tapasztalatait, nőtt az önálló konstrukciók aránya is. A nagy szakmai kihívást jelentő gőzekék döntően azonban ebben az időszakban is Nagy-Britanniából kerültek Magyarországra. Az USA is megtartotta vezető helyét az aratógépek - immár a kévekötő aratógépek - exportjában. Ausztria szerepe jelentős volt az önálló magyar mezőgazdasági gépgyártás kialakulásában is. Ausztria földrajzi közelsége tette lehetővé a fejlettebb nyugati országok mezőgazdasági gépeinek megismerését főleg Bécsben, már a kiegyezés (1867) előtt is. A két legjelentősebb gépgyárunk a Clayton és Shuttleworth és a Hofherr és Schrantz gyökereit is Bécsben kell keresnünk. Az osztrák kapcsolat e téren a német szakmai nyelv elterjedésében mindmáig tetten érhető.

29 A magyar mezőgazdaság technikai fejlődését jelzi, hogy az első világháborúig folyamatosan nőtt az importált gépek száma. Ugyanakkor a statisztikai adatok azt is mutatják, hogy a magyar mezőgazdasági gépgyártás is egyre piacképesebb lett. Kivitelünk különösen 1902től nőtt dinamikusan. Az export az 1884. évi 668 e Koronától 6644 e Koronára nőtt 1912-ben. Azonban a mintegy 30 év kivitelét és behozatalát összehasonlítva megállapítható, hogy a behozatal 4-7 szeresen haladta meg a kivitelt, az azonos éveket figyelembe véve.

30 A Monarchia megszűnésével ez a tendencia gyökeresen megváltozott. Megnevezés 1883 1898 1913 Megjegyzés Eke és tartozékai 165 2810 2039 eK (ezer korona) Vetőgép 248 1485 1374 eK Kaszáló-és aratógép 71 191 321 eK Cséplőgép 1992 1136 2030 eK Forrás: Lencz Ödön im. 11. számú táblázat: Ausztria részesedése a magyar mezőgazdasági gépimportból (e Korona) \