Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Király István Szabolcs: Autsztria szerepe a magyar mezőgazdaság gépesítésében (1848-1914)

530 KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS 2. ábra: Croskill - féle szekér (1862) 1869-ben kezdte gyártani a kaszálógépeket a bécsi M. Hoffher és 1872-ben alapították az angol érdekeltségű Umrath és Co. Gépgyárat Prágában. Ezeknek a vállalkozásoknak nagy küzdelmet kellett vívniuk az angol konkurenciával. Az 1873. évi Bécsi Világkiállítás azonban bebizonyította, hogy az angol gőzcséplő garnitúrák zavartalanul uralják az osztrák mezőgazdaságot. Az angol gyárosok már mindenütt jogos bizalomnak örvendtek. Sokkal tőkeerősebbek, s a fejlődés olyan stádiumában voltak már, hogy specializálódhattak. A ráfordítások csökkentése érdekében a gyártást a legmesszebbmenőkig függetleníteni igyekeztek a kézi munkából eredő hibáktól, s ezzel megkönnyítették gazdasági harcukat a még fejlődésben lévő hazai gépgyárakkal. Lassan azonban a hazai ipar is fejlődött, elsősorban a képzési színvonal növekedésének köszönhetően, így a bécsi Kuglerés a prágai Eichmann, új vetőgépeket gyártott, s a többi gyár is korszerűsítette termékkínálatát az igényeknek megfelelően. A szakirodalom is segítette a hazai gépgyártás kibontakozását, de a vám és a fuvarköltség még inkább. így az 1870-es évektől újabb gyárak létesültek, egyesültek és megszűntek; 1893-ban Ausztriában és Csehországban 14 olyan mezőgazdasági gépgyár volt, amely 100 főnél több munkást foglalkoztatott. Az osztrák mezőgazdasági gépgyártás is az 1870-es évek után vett lendületet, a kisebb üzemek fuzionáltak, vagy megszűntek, igazán jelentős, egyenként 500-600 munkást foglalkoztató gépgyár csak három volt: Clayton Shuttleworth és Hofherr & Schrantz Bécsben, Umrath és Co... Prágában (1898-ban). Jelentős specializáció is elindult. 1861-ben kezdte F. Melichar Brandeisben - mint egyszerű kovácsmester, két tanulóval a vetőgépek gyártását, s rövid idő múlva jelentős üzemmé vált. 1882-ben az UstronA (Teschen mellett) főhercegi gépgyárban kezdik gyártani a gőzekéket. 1883-ban alapította N. Heid Stockerauban a határon kívül is elismert gabona magtisztító gépeit. 1884-ben kezdte működését J. Friedländer szélmotor gyára Bécsben és A. Kuncz hasonló célú üzeme Märrisch- Weisskirchenben. A többféle gyártmány helyett 1891-től R. Bächer Randnitzben, majd Cernovsky és Co. (Böhmisch-Brod) kizárólag talajművelő gépeket gyártanak. Langen és Wolf (Wien) már hosszabb ideje megérdemelt hírnevet szerzett gázmotorjaival. Ugyanakkor ami a gépgyárak működését illet - az 1850-es években alakult híres gyárak A. Burg (Bécs), Borrosch & Eichmann (Prága) már nem léteznek. Az 1850-60-s években még a hazai gépgyártás csak egyszerűbb gépeket, eszközöket gyártott, az igazi gépeket még teljes egészében Angliából importálta. 1899-ben a mezőgazdasági gépszükséglet %-ét Ausztria maga állítja elő, sőt exportra is képes, főleg K-i és D-i irányba, sőt egyes eszközöket a fejlett nyugati országokba is. (Ásó, kasza, magtisztító.) Gőzcséplő garnitúrákat, gőzekéket, fűkaszákat, szénaforgató és gyűjtőket még mindig importálni kényszerül. Már az 1860-as évektől felmerült gépkísérleti állomás létesítése, a hazai és külföldi gépek vizsgálatára.