Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Király István Szabolcs: Autsztria szerepe a magyar mezőgazdaság gépesítésében (1848-1914)

AUSZTRIA SZEREPE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSÉBEN (1848-1914) 525 közi Kiállításon már 13 gyár, műhely állította ki termékeit a Monarchia területéről. Közülük Eichmann (Prága), Farkas István (Pest), Gubicz András (Pest), Vidats-fivérek (Pest) talajművelő gépeikért érmet is kaptak. Alois Borrosch gépgyárát 1852-ben alapította. 1862-ben közel 100 főt foglalkoztatott, szerszámgépeit gőzzel hajtotta meg. Termékeit jól ismerték szerte a Monarchiában, különösen sikeres volt mobil gőzcséplőgépe (8 Le-s), amely egy menetben tisztított, osztályozott és zsákolt. Kívánságra szalmatüzelésű gőzgépet is gyártott. A kiállítók között találjuk Bokor Ferdinánd és Mészáros János nagycenki gépészkovácsokat is, akik jó minőségű ekéikért kaptak dicséretet. A piaci igényeket azonban az egyre növekvő kínálat sem tudta kielégíteni. Ehhez Arenstein professzor szerint is további jelentős importra van szükség. Az 1860-as évek elején a Monarchia mezőgazdasági eszközeinek, szerszámainak és gépeinek értéke mintegy 278-280 millió forintra tehető. Ezek előállításával több, mint 15 ezer fő foglalkozott, s évente mintegy 12 millió forint értéket termeltek. Ezen belül a mezőgazdasági gépeket közel 5 ezren készítettek (gyártottak), amelynek éves értéke 6 millió forint volt. Gazdasági tapasztalat szerint az eredményes mezőgazdálkodásnál az eszközök, gépek értéke a termőföld értékének 10 %-át érik el. Ha csak a gépekét veszszük, ez az adott korszak színvonalát figyelembe véve 5 %, azaz 9500 millió forintnyi termőföld esetén 475 millió forint. A ténylegesen meglévő gépek értéke 140 millió forintra tehető. A kettő különbözete: 335 millió forint. Könnyen belátható, hogy az éves 6 millió forintos gépérték ezt nem képes pótolni, tehát igen jelentős importra van szükség {...so lässt das auf einen ziemlich starken Import dieser Artikel schliessen")^

7 Az 1851-es Londoni Világkiállítás óta a gépgyártás területén sehol sem volt olyan jelentős fejlődés, mint a mezőgazdasági gépek előállítása terén, nemcsak Angliában, hanem Európa számos más országában, így Ausztriában is. Arenstein 25 oldalas, képekkel is illusztrált, szakmailag igényes beszámolója a Fowler-féle gőzekék, a stabil és mobil gőzcséplőgépek tekintetében részletesen elemzi az üzemeltetés költségeit. A kiállítás igazi látnivalóit az angol gépek jelentették. A fejlődés fokát jelzi, hogy az angoloknak már a mezőgazdasági gépek közúti szállításával is foglalkozniuk kellett, hiszen az itteni fejlett közúthálózat ezt szükségessé tette. Szemléletbeli különbséget jelez az a megjegyzés is, hogy míg a Monarchiában a ruhadió és a vidats eke korszerűnek számít, az angol zsűri szerint a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok e munkagépeket nem alkalmazzák. A jelentősebb külföldi kiállításokról készült hivatalos jelentésekből tudjuk, hogy az osztrák mezőgazdasági minisztérium módszeresen törekedett arra, hogy e kiállításokon az új gépeket megvásárolja. Ezeket kiállította, illetve a mezőgazdasági egyesületek közreműködésével a gyakorlatban is kipróbáltatta, hogy ezzel is segítse az újabb gépek elterjedését, mindenekelőtt a kisbirtokokon. Az 1867-es Párizsi Világkiállításról így került Ausztriába egy svéd lóherecséplő és kukoricamorzsoló, valamint más francia, német, angol munkagép. Az új gépek elterjedését segítették a mintagazdaságok, a különböző szintű agrároktatási intézmények, 1870-től a Mosonmagyaróvári Gépkísérleti Állomás is.

18 Ausztria, mindenekelőtt Bécs ipari gépgyártásának elismerését is jelenti, hogy az 1873-as Világkiállítás jogát az osztrák főváros kapta meg. Radinger professzornak (K.k. Technische Hochschule in Wien) jelentéséből tudjuk, hogy e kiállításon mutatták be elsők között a petróleummotort és az elektromotort, amelyek néhány évtized múlva a mezőgazdaságban is jelentős szerepet kaptak. Itt még a gőzgép uralta a terepet - stabil változatából, 10 országból 37 cég állította ki 12-500 Le-s gépeit. Az 1867-es Párizsi Világkiállításon nagy feltűnést keltett Otto-Langen motorja is látható volt Bécsben, amelyet a neves Langen <SWb/f gyártott. 1873-ig a cég 1500 db-ot állított elő a takarékos gázmotorból, amelynek adatait - technikatörténeti érdekessége miatt közöljük: Teljesítménye: 2 Le, 90 forulat/perc mellett Felépítése: álló, egyhengeres, vízhűtéses Rendszere: világítógázzal működő, ún. atmoszférikus motor Henger-furatátmérő: 320 mm Dugattyú-löket: 1400 mm Súlya: 1700 kg A motorok döntő részét exportálták. Ausztriában ekkor mintegy 200 db volt, ebből Bécsben: 150-160 db. (Csonka János visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy a Budapesti Műegyetemre is eljutott már ez a motor)

19 Az eddigi gyakorlattól eltérően a Philadelphiai Világkiállításon (1876) a Monarchia mezőgazdasági gépgyártói nem vettek részt. A Hochschule für Bodencultur in Wien (BOKU) európai hírű professzorának Emil Perelsnek köszönhetően azonban hiteles tájékoztatást kapunk erről a kiállításról is.

20 Az amerikaiak az 1851-es Londoni Világkiállításon Mc Cormick és Hussey kaszálógépével hívták magukra a figyelmet. Mindkét gépet osztatlan érdeklődés kísérte úgy a mezőgazdák, mint a gyártók részéről. 25 év alatt természetesen sokat változtak ezek a gépek is. Philadelphiában megcsodálhatták az amerikai konstruktőrök kombinációképességét, akik a legnehezebb problémát is praktikusan és megbízhatóan oldottak meg. Erre igen jó példa S.D. Locke kévekötöző szerkezete. A kaszálógépeket, az aratógépeket a nagyon erős konkurenciaharc tette megbízhatóvá és elismertté. Az amerikai gépgyártók nem sokféle, hanem 1-2 fajta gépet gyártottak, de azt a kor legrangosabb színvonalán, nagy sorozatban állították elő. Célszerszámokat alkalmaztak, a mintadarabokat szerszámgépeken másolták. Az élőerő hatékonysága, pl. háromszorosa volt az osztrákokénak. Ennek, valamint a kiváló marketingnek köszönhető, hogy a védővámok ellenére az amerikai aratógépek meghatározóak lettek a 19. század második felében Európában. Az amerikaiak már nem követték el azt a hibát, amit az angol gépgyártók, már kezdetektől fogva figyelembe vették az adott ország sajátosságait, így azok megfeleltek a helyi igényeknek is.