Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Király István Szabolcs: Autsztria szerepe a magyar mezőgazdaság gépesítésében (1848-1914)

Ausztria szerepe a magyar mezőgazdaság gépesítésében (1848-1914) KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS A gazdaság általános helyzete Ausztriában Amikor a magyar mezőgazdaság technikai fejlődését befolyásoló tényezőket elemeztem, megállapítottam, hogy a mezőgazdaság tőkés átalakulása ott történt meg hamarabb, ahol az ipari termelés is fejlettebb volt. A Habsburg Birodalom osztrák és cseh területein a 18. század második felében hozott gazdaságpolitikai döntések (valutareform, vámrendelkezés, adókedvezmények, nyugati iparosok betelepítése...) alapozták meg a tőkés gazdaság kialakulását. A 19. század elején tapasztalható gazdasági fellendülésben a pamutés a vasipar játszott vezető szerepet. A negyvenes évek közepétől fokozatosan nőtt az iparban használt gőzgépek száma. Az 1841. évi összeírás szerint a birodalom ipari termelésének értékéből 12,5 %-nyi esett Magyarországra, a többit az osztrák-cseh területek produkálták. Berend és Ránki szerint Ausztria-Magyarországon belül hasonló jelenségeket figyelhetünk meg, mint a fejlettebb nyugati országokban, ahol az előrehaladó iparosodás segítette az elmaradottabb agrár-régiók átalakulását. „A Monarchia nyugati területeinek korai iparosodása a keleti területek agrár átalakulásának legfőbb ösztönzőjévé, és ez által az egész gazdasági fejlődés, sőt az iparosodás igazi lendítőkerekévé vált." Az ipar és a mezőgazdaság fejlődése kölcsönösen hatott egymásra, ez a 19. század második felében figyelhető meg markánsan.

1 Különösen a 19. század második felében kibontakozó mezőgazdasági technikai fejlődést Magyarországon a gazdaságilag fejlett országok közül mindenekelőtt Anglia, Németország és az Egyesült Államok határozták meg, közvetlen, vagy közvetett módon. Kutatásaim során megállapítottam, hogy Anglia a gőzekék, a gőzcséplőgépek és a vetőgépek meghonosításában és elterjesztésében, Németország a belsőégésű motorok és a villamos erőátvitel elterjesztésében, az Amerikai Egyesült Államok a fűkasza, az aratógép és a traktorok használatában játszottak meghatározó szerepet. Nem hagyható figyelmen kívül Anglia és Németország hatása a mezőgazdasági földhasználat, a termesztéstechnológia, valamint a racionális üzemvitelt illetően. A szakirodalmi források azonban azt is megerősítik, hogy a technikai fejlesztés különböző területein - a gépgyártás, a szakképzés és a külkereskedelem vonatkozásában az osztrák, a cseh, a francia, a németalföldi és a svéd hatással is számolni kell. Hangsúlyoznom szükséges azonban, hogy ezek az országok is döntően az előző forrásból merítettek. Bizonyítható, hogy a 19. században a technikai fejlődés élvonalát képviselő angol tapasztalatok német és osztrák közvetítessél jutottak el hazánkba. (A. Thaer, M. Eyth, J. Rezek és mások munkái által.)

2 A fejlett osztrák és cseh területek konkrét hatásának vizsgálatára - pénzforrások hiánya miatt - csak 1999ben kerülhetett sor Bécsben és Budapesten.

3 A Monarchián belüli munkamegosztást elemezve megjegyezhető, hogy az osztrák ipar érdekérvényesítő törekvése már a magyar mezőgazdaság gépesítésének kezdeti szakaszában megfigyelhető. Ausztrián keresztül jutnak el az eredeti angol, amerikai, német mezőgazdasági gépek, majd ezek mintájára készült osztrák, cseh gépek hazánkba. Fontos, „előretolt bástyái" voltak e külföldi gyáraknak, akik itt vetették meg lábukat, s nyitottak új üzleteket Kelet, s így Magyarország felé is. Jó példája ennek a hazai mezőgazdaság gépesítésében úttörő szerepet játszó Clayton és Shuttleworth gyár, vagy a bécsi Hofherr és SchrantzA Fontosnak tartottam megvizsgálni, hogy a mezőgazdasági gépgyártás alapját jelentő nagyipari fejlődést mi jellemezte e téren, Ausztria (és az ún. örökös tartományok), illetve Ausztria-Magyarország milyen helyet foglaltak el Európában. A fejlettséget mutató kereskedelmi forgalom, a vasúthálózat, a távbeszélő hálózat és mindenek előtt a vas, az acél és koksz felhasználás milyen adatokkal jellemezhető. Mindezek figyelembe vételével hogyan alakult át a foglalkoztatottság szerkezete. Ausztria-Magyarország az európai kereskedelemben a „három nagy" (Nagy-Britannia, Franciaország, Német Birodalom) és Oroszország után 7,2 %-os részesedésével az ötödik helyet foglalta el 1880-ban. Míg a többiek részaránya 1860-tól stagnált, vagy csökkent a Monarchia külkereskedelmi bevételei - s ezen belül a mezőgazdasági gépexport bevételei - nőttek. Ugyankkor a világkereskedelemből 1885 és 1908 között csökkenő mértékben vállalt részt. Erre az időszakra esik NagyBritannia hanyatlása (19,2 %-ról /1885/ 17,2 %-ra /1908/), Franciaország stagnálása (10,4 %, 8,6 % /1895/; 8,9 %) és a Német Birodalom erősödése (10,3 %, 12,3 %).5 Avasúthálózat kiépítettsége 1860-ig a már említett vezető európai országokhoz viszonyítva jelentéktelen volt (4500 km). 1870-ig ez a hossz megduplázódott, 1880-ig ismét kétszerese lett az 1870-es hossznak. A századfordulóra 36300 km-rel az ötödik volt Európában, a vasúthálózat sűrűségét illetően (km/1 millió lakos) pedig a negyedik. A vasút kiépítése elemi érdeke volt a Monarchiának, mert igen jelentős mennyiségű mezőgazdasági terményt kellett szállítani. Magyarországon az 1870-es években évente átlagban 5,27 millió tonna gabonát, az 1890-es években 10,4 millió tonnát kellett szállítani.

6