Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Gáspár Ferenc: Együtt a fronton Rippl-Rónai és Oskar Kokoschka kapcsolata 1916

EGYÜTT A FRONTON RIPPL-RÓNAI ÉS OSKAR KOKOSCHKA KAPCSOLATA 1916 471 9. Oskar Kokoscha: Briefe I. (1905-1919) Düsseldorf 1984. 241. A kötetben a levelek sorszámozás nélkül, keletkezésük szerinti időrendi sorrendbe vannak szerkesztve. 10. Briefe, 1.241. 11. Briefe, I. 242. 12. Többek között: Somogyi Hírlap 11. 1914. 66. 2, Somogyvármegye 10. 1914. 896, A Hét 25. 1914/17. 279. A Die Zeit kritikáját a Somogyi Hírlap magyar fordításban teljes egészében közli 11. 1914. 68.1. 13. Bernáth Mária: Riccardo Vines Roda zongoraművész képmása. Rippl-Rónai József Gyűjteményes Kiállítása Katalógus Budapest.1998. 365. 14. Adolf Loos (1870-1933) kiváló építész, tervező, teoretikus. Számos építészettörténeti jelentőségű épületét tartja számon a szakirodalom. Kokoschka művészetének első értékelője és ismerője. Barátságuk 1908-ban azzal kezdődött, hogy Loos megvásárolta Kokoschka óriási botrányt kiváltó Harcos című szobrát. Kokoschka Életem című könyvében nagy szeretettel emlegeti és gyakran foglalkozik vele. 15. A Magyar Nemzetben a kiállításról két kritika is megjelent. Az első 1912 január 7-én. Ebben még nincs említés Oskar Kokoschkáról. Úgy tűnik a kiállított műtárgyak több csoportban érkeztek meg. A Nyugat kritikusa Bálint Aladár a január 16-i számban (V. 1916.2.204. A bécsi fiataloka Művészházban) megjelent kritikájában ezt írja: „Schönberg kollekciója még nem érkezett meg". Kokoschkáról ő sem tud. 16. „Bundösterreichischer Künstler" és Gustav Klimt gyűjteményes kiállítása, Budapest 1913 március havában. Katalógus. Kokoschka kiállított müvei: Kat. 96. Csendélet, olajfestmény, Kat. 97. Aktok, olajfestmény, Kat. 98. Schveici táj, olajfestmény, Kat. 99. Arckép, rajz, Kat. 100. Arckép, rajz, Kat. 101. Arckép, rajz, Kat. 373. Két legyező, ébenfa ezüstözve, Kat. 374. Kazetta, ezüstből, aranyozott lábakkal. A kiállított művek közül a Kat. 96-98. F.H. úr a 99-101 dr. T-né tulajdonaként vannak feltüntetve. A két iparművészeti tárgy „eladó" jelzéssel szerepelt. A katalógusban reprodukálva: Arcképrajz. 17. Nyugat VI. 1913. I. kötet 501. A kiállításról több tudósítás is megjelent, ezek közül megemlítendő Gyöngyössy Nándor: Bund Österreichischer Künstler. Interieur. II. 1913. 2.9. Illusztráció: a kiállítás katalógusában reprodukált Arcképrajz, v. d.: A Művészház bécsi vendégei. Népszava XLI. 1913.67.2. 18. Rózsa Miklós dr.: Kalauz a Művészház palotafelavató kiállítására. A Művészház története. Budapest 1913. 12. A magyar művészettörténeti irodalom adóssága hogy a Művészházzal - véleményem szerint - még nem foglalkozott jelentőségének megfelelő mértékben. A művészeti egyesület az általa deklarált „progresszivitás"-nak megfelelve 1910. április májusában a Nemzetközi Impresszionista Kiállításon többek között olyan művészeket mutatott be Budapesten mint Bonnard, Cezanne, Courbet, Denis, Gauguin, Manet, Matisse, Meniuer, Puvis de Chavannes, Redon, Renoir, Rouault, Sisley, Vuillard vagy 1913-ban a Nemzetközi Postimpresszionista Kiállításon Archipenko, Delaunay Kandinsky, Franz Mark, Matisse, Picasso. 19. Briefe, I. 242. 20. Briefe, I. 243. Kelt július 26. 21. Az ismeretlen helyen lévő festmény reprodukálva: RipplRónai József újabb rajzai és festményei. Az ErnstMúzeum Kiállítása XXV. Budapest 1917. A katalógusban a rendezők (Ernst Lajos és Lázár Béla) közlik Rippl-Rónai levelét amelyben a kiállításhoz kapcsolódva összegzi háborús benyomásait. A levél a katalógusnál könnyebben fellehető Bernáth Mária köteteiben: Rippl- Rónai Budapest.1976.211. és 1998. 194. 22. A levél címzettje Ady Endre. Közölve Szabadi Judit: Igy élt Rippl-Rónai József Budapest, 1990. 227. 23. Briefe, I. 243. 24. József főherceg: A világháború amilyennek én láttam. III. kötet. Az olasz háború Budapest, 1926 - 34. 261. 25. A bécsi Albertinában 1994-ben megrendezett kiállításhoz csatlakozó katalógusban Oskar Kokoschka, Das Frühwerk, Zeichnungen & Aquarelle, 1897-1917 374. Austeilung der Graphischen Sammlung Albertina, Wien 2. März bis 23. Mai 1994. A katalógusban szereplő tanulmányban Alfred Weidinger, részletekbe menő és alapos kutatásai alapján, Kokoschka mozgásterét az un.

„Brückenkopf hadterületre (Woltschach, Ciginj, Selo, Lom-di Tolmino) teszi. Amennyiben a fellelhető Kokoschka festmények alapján bizonyítható lenne, hogy a 3/15-ös katonai kórházban is mindketten dolgoztak a „közös barangolások" területét keleti irányba (Kneza, Podmelec) ki kell terjeszteni. 26. Briefe, I. 245. 27. Briefe, I. 244. Alexandrine Mennsdoríf-Dietrichstein grófnő gondos ápolásának köszönhetően csökkentek Kokoschka pszihés, fóbiás panaszai a galíciai sérülését követő lábadozás során. A hálás Kokoschka verset írt a fiatal grófnőnek Ajánlás címmel, ez a vers került a Bach - kantáta kötetébe. A levélben leírt esemény olvasható a már hivatkozott Életem 125. 28. Somogyi Hírlap 13. 1916. 185. 29. MNG Adattár 2048/1979. 30. Bernáth Mária: Rippl-Rónai József. Budapest, 1976. 213.és 1988. 194; Szabadi Judit : így élt Rippl-Rónai József. Budapest, 1990. 227; Oskar Kokoschka: Briefe, I. (1905-1919) Düsseldorf 1984. Szövegközti kép számozatlan oldalon; Oskar Kokoschka Életem .Budapest,1974. Szövegközti kép számozatlan oldalon; Oskar Kokoschka grafikai műveiből. Vándorkiállítás . Katalógus. Győr, 1999. 30. 31. Érdekes Újság IV. 1916. 39. Ugyanebben a számban jelent meg az a felvétel is amely Rippl-t alkotás közben ábrázolja. 32 -25. Ij. alatti Katalógus. 57. Ugyanitt olvasható, hogy Kokoschka le is rajzolta: Artillerieleutnant Dr. Anton Csete von Falda. 33. A korábbiakban ugyanez a kép „Asztalnál" címen szerepelt a kiállításokon és a leltári törzslapon (F 59. 135). Mérete 186 x 243 mm. Az MNG 1998-as kiállításán új címet kapott (Kokoschka és Heks az asztalnál). Újrakeresztelésében feltehetőleg közrejátszott, hogy így a mű jelentősége megnövekedni látszódhat. Csak érdekességként említjük, hogy ugyanezen mű Rippl-Rónai József Centenáris Kiállításán Kaposváron és a Magyar Nemzeti Galériában „Höhle" címmel volt kiállítva. Ez a történet is példázza, hogy szinte reménytelen a Genthon által megkezdett munka, az oeuvre katalógus összeállításának elvégzése, hiszen még napjainkban is szaporodik azoknak a műveknek a száma, amelyek több címen is szerepelnek a szakirodalomban illetve a kiállítási katalógusokban. 34. 5/50 Tüzelőállás .30 x 40, pasztell.Műgyűjtők Galériája 1991 december. Megvásárlója ismeretlen. Állításunk igazolásául felhozzuk hogy a tüzérütegnél Kokoschka is alkotott. A Tüzérüteg tüzelés közben című képén (pasztell, 30,3 x 30,4) jobbra fent olvasható a keletkezés helye: 5/ 50 üteg. Reprodukálva: 25. Ij. alatt ismertetett Katalógus 204. 35. Képzőművészet, 1929/24, 223. 36. Pewny Denisse: Rippl-Rónai József. Budapest, 1940. 92. Rippl-Rónai József fontosabb műveinek lajstroma. 37. Genthon: id. m. 21.