Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Gáspár Ferenc: Együtt a fronton Rippl-Rónai és Oskar Kokoschka kapcsolata 1916

470 GÁSPÁR FERENC ról sem maradt feljegyzés „a közös barangolás" során eltöltött együttlétük szellemi tartalmáról, a mesterségbeli kérdésekről. Ez annál is inkább érdekes lehetne, mert a két festő egyéniségében, alkotói módszerében nem sok közös vonás volt. A Rippl-Rónainál jóval fiatalabb Kokoschka polgárpukkasztó bécsi akcióinak híre Budapesten sem volt ismeretlen, ami a kétségtelen tehetség féltékenység nélküli elismerése mellett talán még imponált is a magyar festőnek, akinek életvezetése ebben az időben a polgári biztonság szabályai szerint zajlott. Amíg Kokoschka olasz fronton készült műveiből 1994ben az Albertinában 7, 1986-ban a centenáris kiállítás sorozaton Londonban, Zürichben és New- Yorkban egyaránt 3-3 pasztellkép is látható volt,

43 addig Rippl ugyanezen időszakát a Magyar Nemzeti Galéria-beli 1998-as Gyűjteményes Kiállításán csupán egy kis színes ceruzarajz illusztrálta.

44 Anélkül hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítanánk ennek, ez a tény is felhívhatja a figyelmet arra, hogy egy festői életmű egyetlen szakaszát sem szabad mostoha gyermekként kezelni. Ma már teoretikus a kérdés, milyen hatással lettek volna a későbbiekben egymás művészi fejlődésére, ha együttlétük a tervezett további öt hétig tart. Az olasz offenzíva kiteljesedésével augusztus elején Rippl haladéktalanul hazatért, erre utalhat Kokoschka augusztus 11-én kelt levele „(...) új szállásra költöztem, egy nagy hotelben lakom, ahová Bécsből néhány festő barátom érkezett. Ennek nagyon örülök, mivel az utóbbi időben nagyon unatkoztam, mert egyedül laktam."

45 Kokoschka még maradt, bár a hazautazás időpontja már ki volt tűzve: „(...) úgy gondolom, hogy szeptember 1-je után ismét Bécsben leszek egy pár hét kikapcsolódásra. Egyébként itt a lövészárokra egyformán hull az eső és a gránátok, amit csak a magyar urak különleges szeretetreméltósága ellensúlyoz, akik mindig hagyo1. Genthon István: Rippl-Rónai József. Budapests977. 21; Szabadi Judit:így élt Rippl- Rónai József. Budapest,1990. 226; Rippl-Rónai József Gyűjteményes Kiállítása .MNG. Katalógus. Budapest 1998. 519. 2. Gáspár Ferenc: Rippl-Rónai József az olasz fronton. Ars Hungarica. 1998/2, 385. Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy az idézett dolgozat Oskar Kokoschka leveleinek angol nyelvű kiadását használta fel (Oskar Kokoschka Letters 1905-1976. London, 1992.) amiből - amint az utóbb kiderült - sajnálatos módon hiányoztak a téma megfelelő feldolgozását lehetővé tevő dokumentumok. A kötet a vizsgált időszakból mindössze két levelet, a július 10-i és az augusztus 21-ei keltezésüeket tartalmazza. Mindezeket tetézte - és ez is csak az eredeti német nyelvű levelekkel történt összevetés során derült ki -, hogy a felhasznált angol fordítás nem is fedte teljes valóságában a század elejei „bécsi német" nyelvhasználatot. 3. Sümegi György: Oskar Kokoschka magyar kapcsolataiból: két '56-os litográfiája. Oskar Kokoschka grafikai műveiből. mányos vendégszeretettel fogadnak."

46 A sors iróniája, hogy tervezett indulása előtt alig néhány nappal sérül meg: a magyarok nyújtják számára az eiső segítséget.

4

? Rippl még egy ízben (1917) említi Kokoschkát de útjaik már véglegesen eltávolodtak egymástól, soha többé nem találkoztak, nem leveleztek és nem is emlékeztek meg egymásról és az együtt eltöltött időről.

4849 Összefoglalás Az írásban a szerző az általa felkutatott illetve a már ismert dokumentumok alapján a részietekbe menően egymás mellett, párhuzamosan mutatja be a magyar és az osztrák festő személyes kapcsolatát, egymáshoz való viszonyát az első világháború idején 1916 július - augusztusában az olasz fronton. Felhasználja korábbi publikációinak időtálló megállapításait, illetve a szükséges helyeken - korrigálja azokat az új kutatási eredményei alapján. Az elvégzett munka során bemutatja Kokoschka korábbi - még az első világháború előtti - budapesti kiállításaival kapcsolatos kritikai megnyilvánulásokat, csatlakozva ahhoz a napjainkban megélénkülő művészettörténeti munkához, amely Oskar Kokoschka magyarországi kapcsolatainak feltárását tűzte ki célul. A szerző feladatának tekinti hogy betöltse azt az űrt, illetve helyesbítse azokat a vélekedéseket amelyek a magyar művészettörténeti kutatásban Rippl első világháborús ténykedésével kapcsolatban fennmaradtak. Felhívja a figyelmet arra hogy az olasz fronton készült méltatlanul feledésbe merült alkotások a festői életmű szerves részét képezik, egyúttal megadja a lehetőséget, hogy Rippl-Rónai és Oskar Kokoschka ugyanazon a helyen, időben és körülmények között készült alkotásai - egy még a továbbiakban elvégzendő összehasonlító analízis tárgyai lehessenek. Vándorkiállítás Magyarországon és Ausztriában. Katalógus. Győr, 1999. 31. 4. Az állítást alátámasztó Rippl levél: Gáspár i. m. 385. 5. Kinevezési okmány: MNG Adattár 4927. 6. A levél a Rippl-Rónai Múzeum tulajdona Kaposvár : RRMA 2619. A generális orvosról bővebben Gáspár Ferenc: Arstein Gotlieb doktor portréja. Lege Artis Medicináé 8.1998. 5. 390. Az újabb kutatási eredmények a közlemény több megállapításának korrekcióját igénylik. 7. Oskar Kokoschka : Életem. Budapest, 1974. 124. 8. Albert Ehrenstein (1886-1950) magyar származású hányatott sorsú író, költő, akihez Kokoschkát „életreszóló barátság" kötötte. Kokoschka illusztrációkat készített Ehrenstein Tubutsch című művéhez, megfestette portréját. Az író verset írt a festőről, amit Kokoschka igen nagyra értékelt. A háborút követően segítette a festőt életének nehéz szakaszában aki később magával vitte őt Egyiptomba és Palesztinába. Jegyzetek