Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)
Horváth János: Rippl-Rónai József Issy-L eveque-i rajzfüzete
456 HORVÁTH JÁNOS mert egészen egyedül az Isten se segíthet meg. Bízom Vajdában és Cséryben. Lajos írjon bővebben mi mindenről folyik a szó, beszéd, van-e reménység és mikor jöhet fel Angyalom? Persze mi is nagyon találgatunk tárgyalunk, mint azt ilyenkor szokás, mindenki részt vesz veszteségünkben. Csak arra kérem ne aggódjon kis Szívem úgy kell venni a dolgot, amint van ha másképpen nem újra dolgozni körmölni fogok hogy beszerezzem a hiányokat. Képzelheti kis aranyom Lazárinkám folyton maguk közt vagyok és Anelláek is, de tehetetlenül állunk és csak reménykedünk. Azért nem feledkezünk el a karácsonyi estről sem, amikor szépen együtt leszünk mindnyájan úgy, amint a jó Isten akaratával tenni szoktuk. Csókolom Magukat és üdvözlöm a többieket mind. Holnap várom ide Anellát. . Milliószor csókoló, ölelő szerető Jóskája. Pubi most festi Dénest. Küzd Ő is az életért. Utálom az apját a puskám miatt. „ Rippl-Rónai másik levele feleségének: „Budapest, 1923.dec.8." Édes kis Munikám, Ha nem tudnám, hogy mily nehezen írnak, azt hinném, hogy levelemet ami Lajos czimére ment neki is, hogy nem kapták meg. Lajos is Guszti is írhatott volna - állandóan várakozó helyzetben lenni nem kis dolog. Se nem jön, se nem ír, végre is tudnom kell hogy mi tévő legyek: lemenjek, vagy ne menjek. Itt a Karácsony tenni kell valamit. Én itt a rendőrség dedektív (sic) osztályát megmozdítottam, ha ide fel jön valami az ellopott dolgokból - el fogják csípni, bár ide kerülnének! Én, itt maradtam, mert azt éreztem, hogy az ottani rendőrség mindent megtesz - beleszólásom nem lehet. Ha később kell, akkor leküldünk dedektíveket, de még most nem volna helyes, inkább ártana az ügynek. -A rendőrség Kaposvárról írt ide , hogy nyomon vannak, de nem tudják hol az illető: Cselédünk a múltból - fiatal, fekete bajuszos. Most már boldog lehet Humor is, az ellopott bőrönd lakatjára nincs szükség. Igaz, talán, ha feljönne Humor - hozza el a levitt másik bőröndöt, volna valami elpakolni való olyan dolog ami az én kis Angyalomat igen igen fogja érdekelni. Nem árulom el milyen meglepetés lesz karácsonyra. - Mindenesetre döntse el Munikám hol töltsük a karácsonyt? Úgy lesz, ahogy maga akarja. Csak adjon utasítást pl. mi legyen a kufferrel, amiben ruhái vannak? Viszek vagy küldök ágyneműnek valót eleget és jót, viszek szövetet ruhának - pótlásnak az ellopott holmikért. Az a fő, hogy ezek miatt ne aggódjon kis Lazárinkám. Meg fogunk tenni mindent, hogy előkerüljenek a gazemberrel együtt. Ma fejeztem be egy kis 4 éves leányka képét, ami a szülőket boldoggá tette. Holnap Anelláékhoz megyek. Millió csók szerető Jóskájától." 1923. december 9-én, a művész, amint a levelében említette valóban járt Annelláéknál. Anella éppen akkor írt levelet Lazarine-nak, amelyhez Rippl-Rónai a következő sorokat írta: „Most Anelláéknál hallom, hogy Humor itt van, levelet - a várva várt híreket hozott . Én, nem tudok eligazodni a levél tartalmán, de azért egy milliót küldök a disznóra, a többit csütörtökön adjuk fel, ha tényleg kell? Határozottan kell tudnom melyik napon jön angyalom, mert akkor másképpen határozok a tárgyak elküldése miatt. Félek, hogy hiábavaló dolgot követek el. Nem biztos, találkozom-e Humorral, ha csak holnap el nem jön hozzám is. Ezt a levelemet csak azért küldöm el, mert Anella leveléhez kapcsolja, tulajdonkép (sic) tárgytalanná vált. Jóskája Mégis most küldök 1 és milliót, nehogy adósságban maradjon." Anella az egyik levélben azt írja, hogy férje, Dobossy Elek „Az Est" című lapból értesült a róma-villai betörésről. Kéri, hogy ne izgassa fel magát Lazarine, mert úgy látja, Rippl nem a felesége vigyázatlanságának tulajdonítja az esetet. A másik levélben Anella megköszöni az elküldött disznótoros csomagot, és kéri nagynénjét, azaz nevelőanyját, hogy töltse náluk a karácsonyt. Visszatérve a rajzfüzethez, nem állíthatjuk, hogy nem tudtunk az egykori létezéséről, pontosabban a létezésükről. 1915-ben a budapesti képes újságok számos olyan rajzát reprodukálták, amelyek kockás és vonalas füzetlapra készültek, miközben a franciaországi fogságáról adtak beszámolót 5 . „A művész internáltatásának története" címmel a tizenöt éves Paris Anella írt részletesen, Lázár Béla pedig tömören 1915-ben RipplRónai József Budapesten, az Ernst - Múzeumban rendezett háborús festmények és rajzok témájú kiállításának katalógusába. „Egy gyönyörű kis francia faluban, Issy- L'Evéque-ben, felesége, rokonai körében volt éppen a művész, kijárt a határba, nézte az eget és a rétet, gyönyörködött a falusi utcák hajlásaiban, szeme, mint egy örökké mozgásban lévő szivattyú, szívta fel a benyomásokat és rögzítette őket kis krajcáros irkákba, - mikor egyszer csak kitört a háború." - olvasható Lázár Bálától, a kiállítás rendezőjétől 6 . A kiállítás katalógusában kilenc rajz-reprodukció szerepel, s azok minden jel szerint a most talált füzetekből valók. Látható, hogy mely készült vonalas, avagy kockás papírra. A katalógus műtárgyjegyzékéből kitűnik, hogy a kiállítás nagy részét tették ki a kis rajzok. Képcímmel jelölve, vagy cím nélkül szerepeltette a művész vitrin üveg alatt őket. Nagyon valószínű, hogy azok a rajzok, amelyek akkor kiállítva voltak, már nem kerültek vissza a füzetbe, ezért a meglelt rajzok a gyengébbnek tartott maradékai lehetnek az 1915-ki kiállításhoz történt válogatásnak.
