Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Szapu Magda: Mai ifjúsági csoportkultúrák egy dunántúli városban. A disszertáció tézisei

MAI IFJÚSÁGI CSOPORTKULTÚRÁK EGY DUNÁNTÚLI VÁROSBAN A DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI 447 mintakövetés, szubkultúra - ellenkultúra - tömegkultúra, divat és ízlés, divat és szokás, a számítógépes forradalom teremtette új jelenségek (szexuális és érzelmi tartalmától megfosztott generáció), beteges fogyókúrázás, intim ékszerek, a plasztikai sebészet felvirágzása, az űrkorszak megjelenítése, a műanyag növekvő szerepe, új élvezetek hajhászása, a drog, a bűnözés stb. A kutatás eredményei -A hatvanas évek zenei forradalmaként emlegetett rock and rolltól napjainkig különböző zenei stílusirányzatok, és az azokhoz tartozó ifjúsági csoportkultúrák élnek egymás mellett, váltják egymást, alakulnak újak. A kilencvenes évek zenei irányzatai nehezen követhetők, és nem toleránsak egymással szemben. -Az alulról és spontán szerveződő csoportosulások mindegyikének közös jellemzője a zene szeretete. A felmérés adatai alapján a korcsoport 100 %-a hallgat zenét. -Azene a korcsoport tagjai számára más-más funkciót tölt be, kikapcsolódást és szórakozást, érzelmi válságukban gyógyírt jelent. Unalom- és gondűző, érzelem-feltöltő. Megnyugtat és lázadásra sarkal, életük, főként szabadidejük nagy részét kitölti. Problémáik elől a fiatalok negyede menekül a zenébe. Zenei ízlésüket részben közvetlen környezetük, részben a média alakítják. Jelentős a baráti kör és a partner hatása, de az idősebb testvér is befolyással lehet a fiatal választására. A megkérdezettek harmada a középiskola első évében váltott stílust, ill. akkor alakult ki mai stílusirányzata. - A leggyakrabban hallgatott zenei stílus csoportjelző is egyben. Eszerint 80 %-a a megkérdezetteknek valamely ifjúsági csoportba besorolható. Legnépesebb csoport közülük a rockereké és a diszkósoké (21-21 %), majd a house-osoké (18 %). Az alternatívok 8 %ot, a rapperek és a metálosok 4-4 %-ot, a ráverek és a punkok 2-2 %-ot képviselnek csupán. - Eltérő e csoportok nemi megoszlása. Míg a rockerek között 50-50 %-ban fiúk és lányok vegyesen vannak, a hosue-osok között valamivel több a fiú (52, 5 %), addig a diszkósok és az alternatívok háromnegyede, a ráverek túlnyomó többsége lány (73 - 72 - 80 %), a metálosok, punkok és rapperek zöme fiú (87, 5-78 - 82 %). Tisztán fiúkból áll a skinhead fiatalok csoportja. - A fiatalok 82 %-a több-kevesebb rendszerességgel látogatja a zenei ízlésének megfelelő szórakozó- és gyülekezőhelyeket, de a stílusirányzatok külső, látható jegyeit csupán a válaszadók fele (53 %) vállalja fel megjelenésében, öltözködésében. -A diákok többsége a diszkók rendszeres vendége. Egyéb szórakozási lehetőség híján nagy népszerűségnek örvendenek az ismerkedésre, beszélgetésre, találkozásra, játékra és zenehallgatásra is alkalmas találkozó- és gyülekezőhelyek, kocsmák, rock-klubok. Csoportképző tényezők Csoportképző tényezők: a zene, a szórakozóhelyek megválasztása és a külső megjelenés - öltözködés. Az egyén a választott zene, a stílusirányzatához kapcsolódó szórakozóhelyek rendszeres látogatása, és a vállalt külsőségek alapján tartozhat valamely ifjúsági csoporthoz. A csoportképző tényezők egyes elemei, melyeket ábránkon szemléltetünk, el- vagy kimaradhatnak. 6. ábra A zenei stílusirányzatok fajtáit/csoportjait mutatja be következő ábránk. rock alapú zene rockzene alternatív zene punkzene oi-zene rapzene rapzene pop- és a technózene diszkózene ravezene house-zene 7. ábra -A szórakozás a szabadidőtöltés egyik formája, olyan magatartás- és cselekvésforma, amely társadalmilag elfogadott, állandóan és rendszeresen ismétlődő szokás. Színterei a szórakozó- és a gyülekezőhelyek különböző típusai. Maga a cselekmény állandósult, alkalomhoz (szabadidő, hétvége), helyszínhez (diszkók, klubok, kocsmák, ifjúsági ház stb.) és funkcióhoz (pihenés, kikapcsolódás, kellemes időtöltés, beszélgetés, zenehallgatás, egyéb örömforrások /tánc, italozás, kábítószerezés/, ismerkedés, kapcsolattarttás stb.) kötött. - A vizsgált korcsoport társas érintkezésének nyilvános színterei elsősorban zenei irányzatok szerint strukturálódnak, de funkciójuk is csoportképző tényező. A szórakozóhelyek formai jegyein túl megvizsgáltuk a szórakozás tárgyi környezetét (a szórakozóhelyek belső kialakítása, a szolgáltatások köre, színvonala, a közönség összetétele) eszközeit, funkcionális és tartalmi jegyeit (zene - szöveg - tánc, öltözködéskülső megjelenés, gondolkodásmód - értékrend, viselkedési kultúra). - Leírtuk a kaposvári szórakozó- és gyülekezőhelyek egyes típusait. Ilyenek a diszkók, az alternatív szórakozóhelyek, a rock-klubok, a vegyes összetételű, a nyilvános és a középiskolákban szervezett szórakozási formák.