Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Vargha B. 2000: 90 éves a Somogy megyei zoológus pap – tudós, dr. Iharos Gyula

384 VARGHA BÉLA 2. ábra: 1936. májusában a Kőszegi-hegységben zoológiai kutatómunkát végző tudósok: (balról jobbra) Móczár László, dr. Soós Árpád, ifj. Fábián Gyula, Wojnárovich Elek, Kaszab Zoltán, prof. dr. Dudich Endre, dr. Kesselyák Adorján, Szent-lványi József, Iharos Alfonz, dr. Balogh János 1961-től kezdődően közli a külföldi vizsgálati minták kutatási eredményeit. Munkáival adatokat szolgáltat Argentína, Ausztria, Bolívia, Brazília, Bulgária, Chile, Grúzia, India, Jugoszlávia, Kamerun, Kanada, Korea, Mongólia, Paraguay, Románia, St. Lucia, Szlovákia, Tunézia, Uj-Guinea, Uruguay, Vietnam faunajegyzékéhez. 1956-ban jelenik meg a Magyarország állatvilága sorozatban Tardigrada-kötete, 1967-ben és 1985-ben közli Magyarország Tardigrada-fauna jegyzékét. A taxonómiai - szisztematikai - faunisztikai feldolgozás mellett mindig szem előtt tartja és vizsgálja, értékeli a cönológiai ökológiai összefüggéseket és kapcsolatokat is. Már 1937-ben felhívja a figyelmet arra, hogy a medveállatkák a tiszta, szennyezésmentes környezetet kedvelik, s ezzel előfutára a bioindikációs lehetőségek kutatásának és alkalmazásának. Dr. Iharos Gyula a hazai Tardigrada-fauna feltárásával elévülhetetlen, maradandó érdemeket szerzett. A hazai faunalistát 5 fajról 101 fajra bővítette. (Jelenleg 123 faj ismert hazánk területéről.) Tudományos munkájának további eredménye, hogy leírt a tudományra új 47 fajt és 9 alfajt valamint 1 genust. (Jelenleg közel 850 Tardigrada-faj ismert.) Tudományos közleményeinek száma 54, amelynek 63%-a idegen nyelven, 96%-a hazai tudományos kiadványban jelent meg. Ez utóbbi tényt e sorok írója szükségesnek tartja külön kiemelni és hangsúlyozni, annak ellenére, hogy a mai elvárások ezzel ellentétesek. Napjainkban nem „praktikus" hazai kiadványban publikálni (különösen nem anyanyelvünkön), mert „kívánatosabb" a külföldi, még akkor is, ha az alacsonyabb színvonalú. Dr. Iharos Gyula munkásságának példája azt igazolja, hogy az értékes munkát a nemzetközi szakvélemény akkor is elfogadja, ha az Magyarországon jelenik meg. Ennek bizonyítéka az a számtalan, közleményeire vonatkozó hivatkozás, amellyel a szakirodalomban találkozhatunk. Ezért külön kiemelendőnek tartom, hogy dr. Iharos Gyula Magyarországon és részben anyanyelvén, magyarul (a hazai tudományos nyelvet ápolva) közölte kutatási eredményeit, az új fajok leírását, amellyel megbecsülést és tekintélyt szerzett hazánknak, a magyar zoológiának és hazai kiadványainknak is. Munkásságának és tudományos tevékenysége eredményeinek egyértelmű értékelését és elismerését bizonyítják a tiszteletére, őróla elnevezett Tardigrada - fajok. 1., Hypsibius iharosi Bartos, 1941 2., Echiniscus iharosi Rudescu, 1964 = E. merokensis Richters, 1904 ( syn. ) 3., Isohypsibius gyulai ( Mihelcic, 1971) 4., Macrobiotus iharosi Pilato, Binda et Catanzaro, 1991 5., Diphascon ( D. ) iharosi Vargha, 1995