Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)
Fenyősi L. – Horváth Z. 2000: Adatok a fehér gólya (Ciconia ciconia) Somogy megyei állományához, az 1999. évi felmérés alapján.
Adatok a fehér gólya (Ciconia ciconia) Somogy-megyei állományához, az 1999. évi felmérés alapján FENYOSI LASZLO - HORVÁTH ZOLTÁN FENYŐSI, L. - HORVÁTH, Z.: Data on the population of Ciconia ciconia (White Stork) in Somogy county, Hungary, based on the 1999 survey. Abstract: The authors carried out a survey of the stork population across 80% of the territory of Somogy county. During this survey 421 nests were checked in 166 settlements: 359 nests were occupied (HPm + HE), and nestlings were recorded in 237 of these (HPm). Allowing for those areas not surveyed, the stork population of Somogy county can be estimated, using statistical methods, at about 400 pairs. Bevezetés A gólya a legismertebb és legkedveltebb madaraink közé tartozik. A hazai állomány európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű, így az elmúlt évtizedekben számos hazai vizsgálat foglalkozott e fajjal. A Madártani Intézet - néhány felmérést követően - 1958-ban indította el azt az egész ország területére kiterjedő munkát, melyben szakemberek és egyéb közreműködők öt évenként azonos módszerrel felmérik a hazai állományt. Somogy-megyében is történtek „gólyaszámlálások", de ezeket különböző problémák miatt nem sikerült a megye teljes területén elvégezni. 1999-re esett az évezred utolsó „gólyacenzusa", amikor is számos közreműködőnek köszönhetően sikerült a megye közel teljes területén felmérést végezni. E tanulmány a kapott eredmények összegzését adja. Irodalmi áttekintés Somogy-megyében az első, már jelentős területet érintő állományfelmérés 1956-ban Marián Miklós szervezésében történt, amikor is mintegy 300 segítő bevonásával 172 községből sikerült adatokat szerezni (MARIÁN 1956). Marián szerint „a megfigyelt 398 fészekből az idén 20 lakatlan. A fiókák számát 246 fészekben sikerült megállapítani. E fészkekben összesen 718 fióka nőtt fel és repült ki." Sajnos, e dolgozatban községekre vonatkozó adatok nincsenek. Az 1958, 1963 és 1968. évi felmérések eredményeit összegzi MARIÁN (1971). A tanulmányban 177 somogyi község szerepel, azonban egy-egy településnél gyakran hiányzik valamely felmérés eredménye. A dolgozat szerint 1958-ban 137 településen 490, 1963-ban 155 településen 455 és 1968-ban 127 településen 293 költőpár volt ismert. Dél-Somogyban, egy 1100 km 2-es mintaterületen 1991 óta folyik rendszeres állományfelmérés, melynek részeredményét adja FENYŐSI (1998). E mintaterületen a vizsgálat ideje alatt folyamatosan emelkedett a költőpárok száma, az elmúlt 9 év alatt mintegy 20 %al. 1992-ben a Somogy Természetvédelmi Szervezet 1. ábra: Fehér gólya fészke kezdeményezésére történt újabb állományfelmérés, ekkor 153 településen 316 fészek került összeírásra. Sajnálatos, hogy az 1992-es felmérés eredményei ma már nem hozzáférhetők. Az 1992-es és az 1956-os felmérés néhány eredményének összevetését adja FENYŐSI (1994). Az újabb, 1994-es állományfelmérés során 170 településen 407 fészket sikerült ellenőrizni, melyből lakatlan 69, lakott 338 fészek volt (HUNYADY 1994). A Balaton vonzáskörzetében lévő észak-somogyi településeken végzett gólyafelmérések eredményeit NOVOTNY et. al. (1995) és LÁSZLÓ et. al. (1996) foglalja össze. E munkákban 51 település mintegy 100 fészkelőhelyének (cca. 65 pár) adatait közlik. A vizsgált terület A mintegy 6000 km 2 kiterjedésű Somogy-megye hazánk legnagyobb kiterjedésű megyéi közé tartozik. Északon a Balaton, Keleten a Külső-Somogyi dombvidék, a Kapóstól délre a Zselicség, nyugaton a Marcalilöszhát és a Csurgó-Zákányi dombság, a megye kö-