Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Tóth S. 2000: Adatok a Duna-Dráva Nemzeti Park bögöly faunájához (Diptera: Tabanidae)

Adatok a Duna-Dráva Nemzeti Park TÓTH TÓTH S.: Data to the horse-fly fauna of the Duna-Dráva National Park. (Diptera: Tabanidae) Abstract: The author carried out an examination of the horse-fly fauna of the Duna-Dráva National Park between 1992-1997. Several papers on the fly fauna were already written by Tóth (1995a, 1995b, 1998), however, data of the horse-fly fauna have not been published yet. 1565 specimens belonging to 33 species from 55 different collecting sites are given. Five species are new to the horse-fly fauna of the Duna-Dráva National Park: Haematopota grandis MELGEN, 1820, Haemotopota scutellata (OLSUFJEV, MOUCHA & CHVÁLA, 1964), Hybomitra distinquenda (VERRALL, 1909), Philipomyia aprica (MEIGEN, 1820), Tabanus unifasciatus LOEW, 1858. So, the tabanoid fauna of this territory consists 42 taxon now. Bevezetés A Dráva mente kétszárnyú faunájának vizsgálata, a tervezett Duna-Dráva Nemzeti Park létrehozását előkészítő munkálatok részeként, 1992-ben indult be, Dr. Uherkovich Ákos múzeumi osztályvezető (Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztálya, Pécs) felkérésére. A szerző 1992-1997 között, több-kevesebb rendszerességgel, vizsgálta a Dráva mente Őrtilos és Gordisa közötti szakaszának kétszárnyú faunáját. Néhány, inkább csak alkalmi gyűjtés, még 1999ben is történt. A kutatás célja elsősorban a zengőlégy (Syrphidae) és a fürkészlégy (Tachinidae) fauna megismerése volt. Ezek mellett azonban egyéb családok: így pl. a csípőszúnyogok (Culicidae), a pöszörlegyek (Bombyliidae), a fejeslegyek (Conopidae), a katonalegyek (Stratiomyidae), valamint a bögölyök (Tabanidae) anyagának gyűjtése is folyt. A felsorolt családok, 1992 és 1994 közötti időszak munkájának eredményeképpen rendelkezésre álló anyagából (a katonalegyek és a bögölyök kivételével), már készült publikáció (TÓTH 1995a, 1995b). Az 1995 és 1999 közötti évek gyűjtéseiből csak a zengőlegyek feldolgozása és publikálása történt meg (TÓTH 1998). A többi család anyagából eredetileg nem volt betervezve önálló dolgozat összeállítása, hanem az adatok egy később készítendő, országos faunisztikai adatközlő munka részként jelentek volna meg. Most azonban, hogy Dr. Ábrahám Levente múzeumi osztályvezető (Somogy Megyei Múzeum Természettudományi Osztálya, Kaposvár) a múzeumi évkönyv természettudományi szekciójának összeállításán munkálkodik, felvetődött annak lehetősége, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Parkban gyűjtött kétszárnyúak egy része helyet kaphasson az évkönyvben. A választás elsősorban azért esett a bögölyokre, mert azokból áll rendelkezésre viszonylag jelentős, már feldolgozott anyag. További szempont, hogy az újabb adatok, legfaunájához (Diptera: Tabanidae) SÁNDOR alább szerény mértékben hozzájárulnak, Dr. Majer József (tanszékvezető egyetemi tanár, Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs) korábbi (MAJER 1983) és a közelmúltban (MAJER - KRŐMAR 1998) megjelent tanulmányában, a Dráva mente bögöly faunájáról kialakított kép teljesebbé tételéhez. Anyag és módszer A jelenlegi Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva menti területein folyó dipterológiai kutatásban nem kapott külön hangsúlyt a bögölyök gyűjtése. A munka során általánosan használt, leggyakoribb eszköz, a legyek fogására célszerűen átalakított, a gyakorlatban régóta jól bevált lepkeháló volt. Ennek erősebb anyagból készült változata fűhálózásra is alkalmas. A bögöly anyag tetemes hányadát azonban a Malaise-csapdák szolgáltatták. Ezek két változata működött a területen. Egy ún. alkalmi csapda, melyet a terepi munka során, arra megfelelő helyen, akár egy-két óra időtartamra is érdemes volt felállítani. Fontos szerepet töltött be (természetesen nem csak a bögölyök gyűjtésében), a terület három pontján, tavasztól őszig működtetett, az időjárás viszontagságainak ellenálló anyagból és megoldással kialakított Malaise-csapda. Ezeket helyben lakó személyek kezelték, kiknek munkáját még utólag is köszönet illeti: Vízvár (Németh József), Őrtilos-vasútállomás (Gubacsi család), Majláthpusztai-gátőrház (Bognár József). Inkább csak érdekességnek számít, hogy korábban, a Barcsi-borókásban tálcsapda (ún. sárgatál = a szövegben ,,+TÁL" formában rövidítve) is fogott néhány bögöly példányt. A Malaise-csapdával való gyűjtés ténye (+MAL), a faunisztikai adatközlő részben, minden esetben szerepel. Hasonlóan a Dr. Majer József által említetthez (MAJER - KRĈMAR 1998), a szerző vizsgálatai közben is viszonylag sok bögöly repült be a gépkocsiba, ennek ténye azonban nem lett rögzítve csakúgy, mint a gyűjtőre támadó példányok esetében. Az anyag meghatározása a Magyarország Állatvilága bögöly kötete (MAJER 1987), valamint az európai bögöly monográfia (CHVÁLAet al. 1972) alapján történt. Gyűjtőhely-lista Ha arra lehetőség kínálkozott, a gyűjtés során fontos szempont volt egy közelebbi gyűjtőhely (mintavételi hely) meghatározása. Ez alól csak néhány kivétel van, főleg más gyűjtők által fogott példányok lelőhelyeként, így viszonylag hosszúra sikerült a gyűjtőhely-lista. A gyűjtőmunka intenzitása természetesen koránt sem