Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Józan Zs. 2000: Külső-Somogy méhszerű (Hymenoptera, Apoidea) faunája

324 JÓZAN ZSOLT Hoplitis tridentata (Dufour et Perris, 1840)-Fonyódliget (Fonyód), 1976. VIII. 27., 1 o"; Látrány: Öreg-hegy, 1986. VI. 20., 2 9; Mernye: Alsó-szőlő, 1972. VII. 15., 1 cr, Jókai u., 1982. VIII. 9., 1 cr., a Lotus corniculatus, Centaurea jacea, Onobrychis viciaefolia, Vicia sp. virá­gán. -A mediterrán területeken szélesen elterjedt me­legkedvelő faj. Közép-Európának csak a délebbi tájain gyűjtötték. Magyarországon az utóbbi évtizedekben Dél-Dunántúlon többfelé előkerült. Gyűjtötték még a Kiskunságon, a Balaton-felvidéken és Sárospatakon is. Anthocopa mocsaryi (Friese, 1895)-Balatonföldvár: Lucs-tető, 1986. VI. 17., 3 o", a Linum perenne virágán. - Meleghez és szárazsághoz erősen ragaszkodó pontomediterrán faj. Közép-Európában csak a Pannon­medencében ismert (Szlovákia, Ausztria). Hazánkban csupán a fenti helyen Budapest környékén és Bugacpusztán került elő. Anthocopa papaveris (Latreille, 1799)—Igal: Igalfürdő, 1982. V. 23., 1 o"; Somogyaszaló, 1967. VI. 19., 1 о", a Lotus corniculatus virágán. - Palearktikus elterjedésű faj, mely Közép-Európa szinte minden tájegységében előkerült. Hazánkban elég ritka, a Kiskunságban a Pes­ti-síkságon és a Dunántúl néhány pontján gyűjtötték. Anthocopa tergestensis (Ducke, 1897)-Kőröshegy: Lucs-tető, 1986. VII. 23., 1 cr-, Somogygeszti: Gamási­patak völgye, 1980. VII. 6., 1981. VI. 14., 3 o", 7 9; Zamárdi: Kő-hegy, 1988. VII. 9., 1 cr, a Lotus corniculatus virágán. - Mediterrán faj, mely Közép-Eu­rópában csak Svájcban, Ausztriában, a Morva-meden­cében és Szlovákiában él. Nálunk a Dunántúl dombvi­dékein és a hegységek hegylábi övezeteiben került elő (10. ábra). Chalicodoma parietinum (Geoffroy, 1785)-Balaton­boglár: Várhegy, 1987. V 17., 1 o"; Kaposvár: Zaranyi­erdő, 1990. VI. 4., Leg.: Ábrahám, 1 o", - Mediterrán te­rületeken elterjedt faj, Közép-Európában is sokfelé elő­került. Hazánkban főleg a hegy- és dombvidékeken gyűjtötték, de kimutatták a Kiskunságon is. Megachile albisecta (Klug, 1817) (=sericans Fons.) - Siófok: Töreki, 1999. VIII. 4., 3 o", a Carduus acanthoides virágán. - Ritka mediterrán szabóméh. Közép-Európában csak a Morva-medencében és Szlo­vákiában került elő. Magyarországon a Dunántúl lösz­területein került elő. Megachile genalis Morawitz, 1880-Balatonboglár: Bu­ga-szeg, 1990. VI. 12., 1 9; Kaposvár: Deseda, 1984. V 22., 1 9; Mernyeszentmiklós (Mernye), 1982. VI. 27., 2 o", 1 9; Somodor, 1877. VI. 28., lo"; Somogyaszaló, 1986. IX. 12., 1 cr; Szentgáloskér, 1984. VII. 1., 1 9.; Zamárdi: Kő-hegy, 1987. VI. 20., 1 9, a Carduus acanthoides és a Cirsium vulgare virágán. - Ritka palearktikus faj, a törzsalak Közép-Európa keleti ré­szén fordul elő. Nálunk túlnyomórészt a Dunántúlon gyűjtötték. Megachile ligniseca (Kirby, 1802)-Alsóbogát, 1985. V. 22., 1 9; Mernye: Somberek, 1981. VII. 22., 1 o", a Sym phytum officinale virágáról. - Euroszibériai faunaelem, Közép-Európában is elterjedt. Hazánkban túlnyomó­részt a hegységekben került elő. Az erdei biotópokra jellemző. Megachile melanopyga Costa, 1863-Balataonszemes: Bagó-domb, 1988. IX. 11, 1 o". - Melegkedvelő medi­terrán faj. Közép-Európa melegebb klímájú területein terjedt el. Magyarországon a Kiskunságon és a Dunán­túl déli kitettségű hegylábi övezeteiben igen szórványo­san került elő. Coelioxys brevis Eversmann, 1852-Somogytúr: Nyí­res, 1973. VIII. 18., 1977. VII. 18., 1989. VII. 9., 1990. VI. 12., 6 o", 6 o". - Elterjedése megegyezik az előző fajjal. Hazánk homokterületein él, így legtöbb lelőhelye a Kiskunságon és Belső-Somogyban van. Coelioxys mandibularis Nylander, 1848-Somogy­aszaló: Gamásí-patak völgye, 1977. VI. 28., 1 9; Somogygeszti: Gamási-patak völgye, 1981. VI. 14. 1 cr, a Knautia arvensis virágán. - Észak- és Közép-Eu­rópában elterjedt kakukkméh. Magyarországon túlnyo­mórészt a Dunántúl hegy- és dombvidékein gyűjtötték. Coelioxys obtusa Perez, 1884-Balatonboglár: Buga­szeg, 1980. VIII. 22., 1 9; Somogyaszaló: Antalmajor, 1977. VII. 26, 2 o", 4 9. - Igen ritka pontomediterrán fa­unaelem. Közép-Európában csak a Kárpát-medencé­ben találták meg. Hazánkban a fenti lelőhelyeiről került elő elsőként. Később gyűjtöttük a Zselicben (Szenna, Kaposhomok) és a Mecsekben is (Orfű). Anthophoridae Nomada argentata Herrich-Schaeffer, 1839-Toponár (Kaposvár): Deseda, 1986. VII. 2.; Mernye: Alsó-szőlő, 1973. VIII. 15., 1976. VIII. 25., 1982. VIII. 11., Bufolai­legelő, 1971. VII. 26.,; Somogyaszaló: községi szőlő, 1976. VIII. 13.; Igal, 1980. VIII. 7., 10 cr, 11 9., a Scabiosa ochroleuca virágáról. - Melegkedvelő euró­pai faj. Közép-Európában sokfelé előkerült, de Magya­rországon régebben csak két lelőhelyét közölték. Nomada atroscutellaris Strand, 1921-Balatonendréd: Rózsa-hegy; Ecseny: Kisbári-dűlő; Gamás: Vadéi-erdő; Kaposfüred (Kaposvár): Deseda; Mernye: Bufola, erdő; Magyaregres: Gombás-erdő; Mernyeszentmiklós (Mernye): Somodor; Somogyaszaló: Deseda; Somogy­geszti: Gamási-patak völgye; Taszár: rét., IV. 28-VI. 21., 17 o", 4 9. - Melegkedvelő palearktikus faj. Közép­Európa déli, délkeleti részén találták meg. Hazánkban az utóbbi évtizedekben a Somogyi-dombságon sokfelé előkerült, főképp a cseres-tölgyesekben. Nomada basalis Herrich-Schaeffer, 1839-Memye: Alsó-szőlő, 1972. VI. 4., 1 o", az Euphorbia cyparissias virágán. - Európai elterjedése az előző fajjal egyezik meg. Nálunk az Alföldön és a déli fekvésű hegylábi övezetekben került elő. Nomada braunsiana umbrosa Schmiedeknecht, 1882-Balatonboglár: Vár-hegy, 1987. V. 1., 1 o"; Magyaregres: Gombás-erdő, 1974. IV. 6., 1 - Dél­Európában elterjedt nomádméh, Közép-Európában is többfelé megtalálták. Magyarországon csak néhány le­lőhelye ismert. Nomada calimorpha Schmiedeknecht, 1882-Somogy­túr: Nyíres, 1994. V. 28., 1 cr. - Igen ritka mediterrán

Next

/
Thumbnails
Contents