Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)
Vékony Gábor: A Bodrog-alsóbűi felirat
224 VÉKONY GÁBOR század közepén bekövetkezett, így az is természetes, hogy itteni nyomaik nem is lehetnek a 10. század első felénél későbbiek. Hogy magyar nyelven beszélő népcsoportok a 9. században, sőt azt megelőzően éltek a Kárpát-medencében, azt nyelvészeti érvekkel régebben bizonyítottam (Vékony G.: 1997a. 1319-23., vö.: Zoltán A.: 1999. 59.). A bűi lelet ilyen vonatkozásai (Vékony G.: 1999b. 43-4.), tehát nem állnak önmagukban, illetőleg a bűi lelet már meglévő adatsorba illeszthető be. Ezek az adatok kétségkívül mást mondanak régibb történetünkről, mint amit eddig tanultunk és tanítottunk. Az az ideges és nagyhangú arrogancia, amellyel ennek kapcsán találkozhattunk a sajtóban, s némely „szakkörökben", aligha indokolt - és hiábavaló is. Irodalom Arntz, H.: 1935. Arntz, H.: Handbuch der Runenkunde. Halle/Saale, 1935. Arntz.H.: Arntz.H.: Die Schrift und die Schriftzeugnisse. Handbuch der Archäologie. II. Lief. München o. J. 329-356. Bárczi G.: 1958. Bárczi G.: Magyar hangtörténet. 2 Budapest, 1958. Bárczi G.: 1973 Bárczi G.: A magyar föltételes mód jelének eredetéhez. MNY 69 (1973) 210-212. Bárczi G.: 1982. Bárczi G.: A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése. Budapest, 1982. Bárczi G.: 1990. A magyar igeragozás története. NytÉrt. 130. Budapest, 1990. Benkő E.: 1996. Benkő E.: A székely rovásírás korai emlékei. MNY 92/1996) 75-80. Benkő L: 1980. Benkő L: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Budapest, 1980. Bereczky G.: 1996. A magyar nyelv finnugor alapjai. Budapest, 1996. B. Lőrinczy É.: 1953 B. Lőrinczy É.: A Königsbergi Töredék és Szalagjai, mint nyelvi emlék. Budapest, 1953. Bronsted, J.: 1983. Bronsted, J.: A vikingek. Budapest, 1983. Budenz J.: 1894. Budenz J.: A ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Budapest, 1884-1894. Collinder, В.: 1960. Collinder, В.: Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm, 1960. Durnovo, N.: 1930. Durnovo, N.: Das Münchener Abecedarium. Byz.-slav. II. 1. (1930) 32-41. E. Abaffy E.: 1982. E. Abaffy E.: A teszen: tőn típusú igék és ősmagyarkor szinkrón rendszerében. MNY 78 (1982)416-425. E. Abaffy E.: 1991. E.Abaffy E.: Az igei személyragozás. A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar-kor és előzményei, fszk.: Benkő L. Budapest, 1991. 122-159. E. Abaffy E.: 1992. E. Abaffy E.: Az igei személyragozás. A magyar nyelv történeti nyelvtana II. A kései ómagyar-kor 1. Morfematika. fszk.: Benkő L.: Budapest, 1992. 184-238. Gömöri J.-Magyar K.: 1999. Gömöri J.-Magyar K.: Az 1999. évi ásatás Bodrog-Alsóbű vasolvasztó műhelyében, rovásírásos agyagfúvó. Traditions and Innovations in the Early Medieval Iron Produktion, ed. Gömöri J. Sopron-Somogyfajsz, 1999. 212-224. Hajdú P.: 1966. Hajdú P.: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest, 1966. Hajdú P: 1981. Hajdú P: Az uráli nyelvészetalapkérdései. Budapest, 1981. Hoops, J.: 1918-19. Reallexikon der Germanischen Altertumskunde. Hrsg. J. Hoops. Bd. IV. Straßburg, 1918-19. Hoops, J. 2 Reallexikon der Germanischen Altertumskunde. Zweite... Auflage. Bd. 2. Lief. 4/5. Berlin-New York é.n. Honti L.: 1979. Honti L.: Az ugor nyelvek jellemző vonásai. NYK81 (1979)225-244. Honti L.: 1985a. Honti L.: ősmagyar hangtörténeti talányok. MNY 81 (1985) 140-155. Honti L.: 1985b. Honti L.: Széljegyzetek instabil tövű igéink történetéhez. NYK 87 (1985) 49-87. Honti L.: 1997. Honti L.: Ugor alapnyelv: téves vagy reális hipotézis? In: Honti L.: Az ugor alapnyelv kérdéséhez. BpFiuFüz. 7. Budapest, 1997. 40-61. Honti L.: 1999. Honti L.: Az obi-ugor konszonantizmus története. Studia uralo-altaica. Suppl. 9. Szeged, 1999. Horger A.: 1931. Horger A.: A magyar igeragozás története. Szeged, 1931. Jensen, H.: 1969. Jensen, H.: Die Schrift. 3 Berlin, 1969. Kalygin, V.P. - Korolev, A.A. 1989. Kalygin, V.P. - Korolev, A.A.: Vvedenie v kel'tskuju filologiju. Moskva, 1989. Krause, W.: 1966. Krause, W.: Die Runeninschriften im älteren Futhark. Göttingen, 1966. Marguart, J.: 1898. Marquart, J.: Historische Glossen zu den alttürkischen Inschriften. WZKM XII. (1898) 157-200. Meid, W.: 1992. Meid, W.: Gaulish Inscriptions. Budapest, 1992. Mészöly G.: 1956. Mészöly G.: Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal. Budapest, 1956. Munkácsi В.: 1905. Munkácsi В.: A keleti törökök ősi rovásírásáról. Ethn. 16(1905) 119-120. Németh Gy.: 1934. Németh Gy.: A magyar rovásírás. MNYtKk. II. 2. Budapest, 1934. Nyíri A.: 1983. Nyíri A.: A-VV hangegymásután megjelenésének következményei a magyar alaktörténetben. UrTan. 1. (Hajdú Péter 60. születésnapja tiszteletére) Budapest, 1983. 295-308. Papp L.: 1949. Az ú és ű hangok hosszúpályi népnyelvben. MNny. VI. (1947^9). 51-110. Petersmann, H.: 1991. Petersmann, H.: Die Instrumenta Inscripta Latina als Spiegel der Entwicklung der lateinischen Sprache. Specimina nova 7 (1991). 1992.37-53. Rédei К.: 1962. Rédei (Radnovics) К.: A tárgyas igeragozás kialakulása. MNY 58 (1962) 421-435. Rédei K.: 1966. Rédei K.: Die Entstehung der objektiven Konjugation im Ungarischen. Acta Lingu. 16 (1966) 111-133. Rédei К.: 1991. Rédei К.: Felfogásbeli különbségek a magyar nyelvtörténet egyes kérdéseiben a magyar és finnugor nyelvtudományban. Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből, szk.: Kiss J.-Szűts L. Budapest, 1991. 543-549. Rédei K.: 1996a. Rédei K.: A magyar alaktan uráli (finnugor) háttere. MNY 92 (1996) 129-138.