Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Gömöri János: Az avarkori és X-XI. századi vaskohászat régészeti emlékei Somogy megyében

188 GÖMÖRI JÁNOS 64 Az itáliai kalandozásokból Bogát ( 922: Bugát és Dursac ), a Ny-i hadjáratokból ( pl. 954, 955) és bizáci követjárásból (948) Bulcsú, nevét jegyezték fel egykorú iratokban. KISTÓ Gyula, Az Árpád-kor háborúi. Budapest 1986. 21-45. 65 A megvizsgált faszénminták összetétele (Ágh J.): 3 E ra X Ü X Faszén CD I-<3 CM 1^ ю СМ <* 1Й d d < О О) О я

4 Z О CL О га О о с S О о и. •о о СО Faszén 95/1 о I-co" о CD О) CD О см" Г*CN о" со CNÍ со о" со со" CN см См" о о о" 66 Egy teljesen épnek mondható fúvót restaurálhattunk: 96.221. 1. H: 20,7 cm, lyuk Á: 2,5 cm, tölcsér külső Á: 10 cm, belső á: 8 cm. Fal V: 1,5 cm. A vizsgálatokat fúvótöredékeken a Dunaferr Qualitest Kft. Anyagvizsgáló Divízió végzett Oláh Istvánné osztályvezető közreműködésével, Ágh József szervezésében, az ásatásvezető által válogatott mintákból. Itt köszönöm meg az 1996 IV. 23-i anyagvizsgálati jelentés megküldését. Az egyik fúvó és kohótöredék, az anyagvizsgálati laboratóriumban az alábbi összetételt mutatta: d cö q 5 о О) q CO z q о га и О с О О) а. :0 о со Fúvó о CD о 00 4f cq 00 CM" о CO o" со со_ со о" О ю ю о" о о" Fal'- ' darab

66 О o" О CM 4f 0> CO 4t CD CM o~ со чао см" о со 00 о о" о о о" 67 96.22.5: Á: 15 cm és 96.222.4: Á: 10,5 cm 68 A bucák vizsgálati eredményei: Lelőhely, leletári sz. ü CO с со 1_ о DL Z Е о < СО Е о LL О) •3 со Somogyfajsz 96.222.3 со о о" o" со о" со о о" со о о о" CM со о" о rt 0 см" Somogyfajsz 96.222.1 It o" 00 O) o" со о о" о о" о о" см см о см G ю см" Somogyfajsz 96.222.2 CO CM o" £1 о" со о о" 00 о о о" о о" о r^ 0 см со" Somogyfajsz o" 00 o" см оз о" 00 о о о" о о о" о» о" о о ci Ü 0 см JósvafőSzelcepuszta j j 1 j j J j о ю см" 69 A faszénmintákon dr. Hertelendy Ede (MTA Atommagkutató Intézet, Debrecen) végezte a kormeghatározásokat. A radicarbon kormeghatározás a 2. kohóban talált faszénre 888-966 A.D. a 4. kohó mintáira 900-910 A.D. és 9501016 A.D. kort adott. Az 5. kohóban talált faszén kora 728.732, ill. 770-878 A.D. korúnak bizonyult. GÖMÖRI MÁRTON- HERTELENDI- BENKŐ 1999. 70 MÁRTON 1990, 573: „Somogyfajsz two iron smelting furnaces 1000 +-100 AD". A somogyfajszi ásatáson 18 mintát vettek ki archeomágneses kormeghatározáshoz., az 1-10. minta a 16. kohóból, 11-18. minta a 2. kohóból származik. Tehát egyik legkorábbi és legkésőbbi kemence égett anyagából. Ugyanakkor a hasonló típusú somogyvámosi kohók keltezése 4 kohó mérése alapján (U.o. 573) 900+-100AD. 71 GYŐRFFY 1970, 206-207.; KRISTÓ- MAKK- SZEGFŰ 1973,44-45. 72 HECKENAST 1970, 22, 81, 83-84.; MAGYAR 1984, 217262. 73 MAGYAR K. RégFüz 34 (1981)113-114. 74 KRISTÓ- MAKK- SZEGFŰ 1973, 44: Ahogy Bíborbanszületett Konstantinosz császár írnoka 948-ba „De administrando imperio" című művében lejegyezte: tPoAucjtv (асе.) ФаАдгё KRISTÓ, Magyar Nyelv 41. (1995) 36-44 75 A Zágráb DK-i külvárosai közé tartozó település a római kori Andautonia municipium romjai fölött található. Marina Ŝegviĉ- Dubravka Balen-Lutenió, The Amber Trail in Croatia. In: Landscapes and Monuments along the Amber Road. A Borostyánkő út. (szerk. Gömöri J.) Sopron 1999. 25., 27. GYŐRFFY 1977. 76 A kerek, cipó alakú, 12-17 cm átmérőjű (és keresztmetszetben 7-8 cm vastag) somogyfajszi bucák súlya és formája az Abaúj-Torna megyei Jósvafő melletti Szelcepusztán, szántás során felszínre került bucához hasonlít. V.o. 25. jegyzet 93-94., 5. kép: a vasbuca felülnézetben. De a keleti szláv és az É-Kaukázus környéke (bolgár- török, alán kultúrájú népcsoportok), X-XII. századi bucáinak cipó formája és (2-6 kg) súlya is hasonló: KOLCSIN, В К., 1953, 42-48. A kerek visgorodi és gorodski bucák mellett hasított bucákat is találtak, pl. Knyázsaja Gorában. U.o. 43., 13. kép. Bulgária területéről, a morva és skandináv vastermelő műhelyekből inkább hasított vasbucák ismertek: GÖMÖRI 1981, 4. ábra. 77 GÖMÖRI J. 1996, 274. 78 GÖMÖRI 1987 a lelőhely helyszínrajzával; U. a. Zamárdi 1999. * A hazai kohászat-régészet kutatástörténetéből ismert, hogy milyen jelentős szerepet játszott Kiszely Gyula az 1950-es évektől a Kohászati Történeti Bizottság létrehozásában és működtetésében, a Heckenast-NovákíVastagh-Zoltay-Hegedűs nevekkel jelzett eredményes munkacsoport - a magyar tudomány szempontjából - áldásos tevékenységének elősegítésével. 79 1986. november 19-én Budapesten a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés székházában az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület és az Iparrégészeti Munkabizottság illetékesei megbeszélést folytattak a hazai kohászati ásatások további terveiről. Itt eldöntöttük, hogy 1987-ben a zamárdi vassalaklelőhely további feltárásaival Somogyban is a tervszerű kutatásokat végzünk 80 A 4. árok aljának nyesésekor, 1. gödörtől 3-4 m-re egy újabb ovális, lapos gödör szélét figyeltük meg, ennek teljes feltárására azonban nem maradt időnk (1/87 tűzhey). Pereme szürkére és vörösre égett. Újraizzító tűzhely lehetett, amelynek feltöltésében 15-20 cm vastagságban volt faszénnel erősen kevert föld, néhány salakdarabbal és kézzel formált fazékdarabokkal. Több rétegű tapasztást