Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Gömöri János: Az avarkori és X-XI. századi vaskohászat régészeti emlékei Somogy megyében

AZ AVAR KORI ÉS X-XI. SZÁZADI VASKOHÁSZAT RÉGÉSZETI EMLÉKEI SOMOGY MEGYÉBEN 187 34 MAMZER1988, 60. 35 THOMSEN 1971, 100-109. , P. V. Glob: Aulesten. Nye fra Danmark femalder. Kuml 69, 8. Aaurhus. 36 Somogy megyében is és több száz fúvókát ismerünk. 37 GYŐRFFY 1972, 283-284. a tárkányokról; HECKENAST NOVÁKI -VASTAGH -ZOLTAY 1968, 138. a kendekről. 38 FODOR István, Hitvilág és művészet. In: A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Bp. MNM 1996. 31. 39 GÖMÖRI 1994, 266-267. 40 FODOR István, Vélemény a Bodrog-bűi rovásleletről. História. XXI. 1999/8. 31-32. A honfoglalás korának egyik legjobb ismerője, a kiváló régész „vasöntő műhely"-ről ír, ami technikatörténeti képtelenség az érintett korszakban Magyarországon, mert öntöttvasat, indirekt eljárással csak jó 600 évvel később tudtak gyártani hazánkban (HECKENAST 1995), hasonló tájékozatlanságot árul el a somogyi vaskohászat-régészeti kutatás indítékait és történetét illetően. Elhamarkodott állítása szerint „teljességgel valószínűtlen, hogy a lelet valóban 10. századi...", sőt szerinte az ásatok egyenesen „vétettek", mert a rendkívüli leletről korábban tájékoztatták a közvéleményt az előzetes közlemény megjelentetésénél. A „Fórum az idő tükrében" с műsor a történelmi tudat változásairól - szaktekintélyek általi hasonló nyilatkozatok alapján - már negatív példaként említette a bodrog-alsóbűi rovásírásos leletet, amelyről állítólag a szakértői vizsgálat megállapította volna, hogy nem is X. századi és nem is magyar. Szerk. Lukácsi Béla. Kossuth Rádió 2000. márc. 17., 21. óra kb. 41 A 8. és 9. kohók szürkére égett medencéjét, a 33. kohót, valamint a 15. kenyérsütő kemence keményre égett mintázta meg a geofizikus. Az egész műhelykomplexum szempontjából lényeges, hogy a kenyérsütő kemence egykorú-e a kohókkal. Márton Péter 5 mintát vett a 15. kemence platójából. 42 Vö. az MTA ATOMKI, Debrecen 16/1999 iktatószámú vizsgálati jegyzőkönyvét mellékletként 43 GÖMÖRI 1980, 16. kép 10-13. 44 GÖMÖRI 1980, 6. kép 45 18 db, részben nem összetartozó töredék: 1. Perem: szürke, apró szemcsékkel soványított. Á: 3 cm és 2,1 cm. V:0,4 cm. Kézi korongolású; 2. Peremtöredék. Szürke kézi korongolású, fehér szemcsékkel soványított. Á: 3,3 cm és 2,2 cm. V: 0,8 cm; 3. Peremtöredék. Sötétebb szürke, vékonyfalú. Sima felületű, nem soványított, jól korongolt. Á: 4,6 cm és 2 cm. V: 0,3 cm; 4. 3 db durva, soványított oldaltöredék. Barna, kézzel formált; 5. sötétszürke, kézzel formált fenéktöredék, erősen soványított. Talp átm.: 2,5 cm. Talpmag.: 5 cm. Oldalvastagság: 0,5 cm. Talpvastagság: 0,9 cm; 6. Peremtöredék. Barna, korongolt. Á: 3,4 cm és 2,5 cm. V: 0,5 cm; 7. Oldaltöredék. Vékonyfalú, korongolt, sötétszürke. Á: 4,8 cm és 3,3 cm. V: 0,2 cm. Vonalköteg, 1 cm szélességben 9 vonal; 8. Oldaltöredék. Világosszürke, soványított, fehér szemcsék. Á: 3,2 és 3,7 cm. V: 0,7 m. Kézi korongolású, hullámköteg-sáv 4 vonalból. 46 GÖMÖRI 1987, 257. 3. ábra. 47 GÖMÖRI 1977-78, 131, 22. ábra; 1980, 319. 1. ábra. 48 GÖMÖRI, RégFüz 42.(1991) 63-64., GÖMÖRI 1994, 264265., 2. k. 4., XVI.T.4.; GÖMÖRI, Fájsz 1996; GÖMÖRI, Fájsz 1999. 49 VERŐ 1988,29-33. 50 HECKENAST-NOVÁKI -VASTAGH-ZOLTAY 1968, 21-35.; GÖMÖRI 1983, 97-103. 51 Megalapozatlanok STAMLER Imre, A honfoglalás előzményei és a vastermelés. In: Somogy megye múltjából (szerk.: Szili Ferenc). Levéltári Évkönyv, Kaposvár 27. (1996) 44. fejtegetései, aki csak a „lovak két első lábára" 32000 harcost feltételezve összesen 50 tonna vasat számít, nem véve figyelembe, hogy a kutatás jelenlegi állása szerint a honfoglalók lovai „patkolatlan állatok voltak". KOVÁCS László, Fegyver s vitéz. In: Honfoglaló őseink, (szerk.: Veszprémy László) Budapest 1996. 101. 52 A DSAMA kérésére munkabizottságunk 1995-ben, 5 napos munkával felkutatta és feltárta a II. somogyfajszi műhelyet is, benne további 5 kohót. Ez látható most az Őskohó Múzeum védőépületében, amely létesítmény megvalósításának szervezésében az alapítvány elnöke, dr. Ágh József, és Sütő Zoltán szerzett elévülhetetlen érdemeket. Költő László az ásatás munkatársa volt 53 GÖMÖRI 1996. 63-64. 54 SOUCHOPOVÁ1986. V Tábla. 55 PLEINER 1958. 208-224., 55-58.képek. 56 AFANASZJEV- NIKOLAENKO 1982, 168- 175.; SRAMKO- MIHEEV 1969, 74- 81. 57 TRIPSA 1981. 33. 2.kép. a. Dák korra keltezett, beépített, mellfalazatos kohó. Doboseni, Hargita megye (= Dobolló, volt Kovászna megye). ; FERENCZY 1999, 111., 3. kép. 58 LEROY- FORRIERES- PLOQUIN 1990, 141- 179. 59 SZUNCSUGASEV 1969. Kohó Turlug lelőhelyről: 54. kép, és a dunántúliakhoz hasonló ércpörkölő gödör : 61. kép. 60 ZAVREL 1989, 109- 124. З.кер. 61 NOVÁKI 1968, 42-44. 62 A műhelyben lelt ércmintákat Ágh József vizsgálta meg: О о О а о я О о га О с о а m < S Z С. О 2 SÉ ' ••О о ю Vasérc 88/6 о 00 со 88/6 s со NСП ю со со s со о 00 К со со о *" *" о *" СМ *" со 1 •чо о Vasérc 95/10 о <о о> ю со о CN ю о со со -зо СП К чг». о *" о *" см *~ ' со *~ о Gyepvas érc ю со m со см ю со СО го со СП о ю СО о см ГМ о о •* со ' о о Pörkölt 1 érc ю со см ю со о о •чN. со со СО ю о *~ о О см •"" о 1 -* о о 63 GYŐRFFY 1977, 48. а 8. képen közli Fájsz nagyfejedelem - helynevek alapján kikövetkeztethető - udvarházainak fekvését az itáliai hadiút mellett., (GYŐRFFY 1972, 288.), a Mosón megyei Fájsz közelében említi Mecsér = kardkovács telepet és megjegyzi, hogy a helynév alapján egyértelműen nem állapítható meg, hogy Fájsz nagyfejedelem udvarházának ellátására, vagy a mosoni királyi várhoz szervezték-e ezeket a fegyverkovácsokat. Ugyanígy bizonytalan a Zágráb melletti Fájsz helynév közelében a Csitarjevo=Csatár=pajzskovács település szervezése, hogy a vezéri központhoz, avagy a várhoz tartozott-e. Ugyanez a kérdés a Somogyfajszon feltárt műhelyünk és (Puszta)kovácsi esetében is felvethető, hogy alapításukat tekintve Fájsz nagyfejedelem -feltételezhetően közeli- udvarházához, avagy a későbbi somogyvári központhoz kapcsolható-e alapításuk. Somogy megye fontosabb középkori útjairól, valamint a nemzetségi birtokok és központok viszonyáról: MAGYAR 1984, 4. ábra. Somogy megye honfoglaláskori települési viszonyairól a legutóbbi áttekintés: KÖLTŐ 1996, 187-196. Ha figyelembe vesszük az Árpádkori Magyarország 54 Kovácsi helynevét, láthatjuk, hogy ez a helynévhálózat egy még igazából fel nem derített, több mint 1000 éves központi gazdasági szervezés emlékét őrzi. Eddig csak 3 Kovácsi (Esztergom-, Sopron-, Somogyfajsz melletti) közelében tártak fel kohómaradványokat. A kemencék formái és méretei részben hasonlítanak, a műhelyek alaprajza eltérő (GÖMÖRI, Fájsz 1999, 180.