Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Magyar Kálmán: A Bodrog-alsó-bűi nemzetségi központ régészeti kutatása (1979-1999) (Összegzés. Különös tekintettel a rovásírásos fúvókaleletre)

A BODROG-ALSÓ-BŰI NEMZETSÉGI KÖZPONT RÉGÉSZETI KUTATÁSA (1979-1999) 133 jellegzetesen XI-XII. századi oldaltöredékek, valamint a 99.93.5. Ltsz-ú nagyobb edényalj darabja. 172 Ásatási Napló RRM Régészeti Adattára, valamint a 15. számú kenyérsütő kemence datálására Ld. GömöriMagyar №99. Újítások...220. 173 Ltsz:99.92.1. H:5 cm Sz:4,5 cm V:0,6 cm Kívül barnáspiros, belül szürke, kihajló, enyhén gömbölyített peremű, a perem alatti vállon három vonallal rajzolt hullámvonal díszítéssel. 174 Az 1. és, illetőleg a 2. gödörben, tehát már a felhagyott műhely gödreiben helyezték el a település szemétanyagát: kerámia, állatcsont és különböző vasmaradványok, építési anyagok formájában. 175 Gömöri-Magyar 1999. Újítások...213. Szerint még „Legalább három műhelyt foglal magában". 176 Az anyag előzetes értékelését Ld. 1999. nov.3. kerekasztal konferencia, valamint Ásatási Jelentés, Gömöri. 177 Ld. Gömöri-Magyar 1999. Újítások...221-223., valamint a 168-173. jegyzetek. 178 A 15. számú kenyérsütő kemence munkagödre alatt 15 cm vastag tiszta agyagréteg, valamint alatta vastag salakot, több mellfalazatot tartalmazó, 20-30 cm-es feltöltési réteg volt. A 42. számú kenyérsütő kemence munkagödrében ugyancsak vassalak volt. 179 A 15. számú kenyérsütő kemence alatti gödörből, az ún. 3. számúból 1,5 m-es mélységből IX-X. század fordulójáról származó, a kívül barnás, belül fekete anyagú, 99.77.1., a 99.78.1. darabokhoz hasonló kerámia, hullámkötegdíszes darabja jutott a napvilágra (99.91.1. Ltsz-ú H:2,4 cm Sz:2 cm V:0,5 cm). Felette kohósalak és mellfalazat töredékei voltak. 180 Előzetes közlései: Gömöri-Magyar 1999. Újítások...218220., 223-224., Magyar 1999)3-4.11-12. Ezekben a közlésekben, valamint a tudományos ülések közleményeiben csupán a darabok rajzai (M. Hrotkó Zsuzsanna révén) szerepeltek. 181 Gömöri-Magyar 1999. Újítások...218. 182 Ásatási Naplóban 1999. március 24-én, valamint a RRM Régészeti Leltárkönyve (Népvándorlás-Középkor) 96.203.1-/172.p.99.74.1. Ltsz.-nál szerepel. 183 Uo. 184 Ásatásunk során előkerült kb. 50 darab jellegzetes kerámia és egy tucatnyi fémtárgy jelentették ezeket az elkülönített darabokat. (A bérelt raktárhelységben külön elzárva tartottuk ezeket). 185 Gömöri-Magyar 1999. Újítások...218-220., 223-224., Magyar 1999/3-4.6., 12. 186 Róna-Tas András az 1999. nov. 3. kerekasztal konferenciához írt véleményében felveti ennek a szükséges meglétét. 187 Ezek esetleg jelkezdeteknek, vagy rontott jeleknek is tarthatók. 188 Gömöri-Magyar 1999. Újítások...218., Vékony 1999. Újítások...226. 189 Vékony 1999. Újítások...226., Vékony 1999. Nyelvünk... 36. 190 Vékony 1999. Újítások...226. 191 Uo., valamint Vékony 1999. Nyelvünk 36-37. 192 Vékony 1999. Újítások...226-227. Vékony Gábor legújabb értékelése ugyanebben a kötetben lát napvilágot: a Bodrog-alsó-bűi felirat címmel (Továbbiakban: Vékony 2000. kézirat) 193 ld. Előző fejezetek és jegyzetek, valamint Vékony Gábor. 10. századi székely felirat a Somogy megyei Bodrog határában História 1999. XXI.8.sz.30-31. (Továbbiakban: Vékony 1999. História...6) 194 Vékony 2000. Kézirat 1-16.p. 195 Uo.3.p. 196 Vékony 2000. Kézirat 3. A november 3. budapesti kerekasztal megbeszélés vitájában Harmattá János, majd Benkő Loránd is elfogadta ezt. 197 Vékony 1999. Újítások...227., Vékony 1999. Nyelvünk... 38-39., Vékony 2000. Kézirat 3-5.p. 198 Vé/cony1999. Újítások...227., Vé/cony 1999. Nyelvünk... 39-41., Vékony 1999. História 30-31., Vékony 2000. Kézirat 5-11. 199 Vékony 2000. Kézirat 15. 200 Ilyenformán teljességgel tévesnek tartható az a vélemény:..."minden bizonnyal kora-Árpád-koriak, tehát tatárjárás előttiek (Fodor 1999. História 32.), de még Glatz Ferenc által közölt (A „székely rovásírásról" Tabuk ellen, a tévedés szabadságának védelmében História 1999. XXI.8.SZ.29) dátum is késői, amelyben a lelet 1011., nagy valószínűséggel 11. századi..." szerepel. 201 Ld. A 6. ábrát és a 108. jegyzet 99.81.1. Ltsz-ú, 99.82.1. Ltsz-ú darabjait, valamint a 109., 154. jegyzetek anyagát. 202 149-150. jegyz., 15. ábra, 12. kép., 151. jegyz., 16. ábra, 13. kép., 152. jegyz., 17. ábra, 14. kép. és a 153. jegyz., 18. ábra 15. kép. 203 Vékony Gáborral (ELTE Régészeti Intézet) és Gömöri Jánossal (VEAB Iparrégészeti Munkabizottság) együtt e témában még további vizsgálatokat tervezünk, vagyis ez a kutatás sem tekinthető részünkről véglegesen lezártnak. 204 Egyet kell értenünk azon nyelvészek véleményével, akik szerint ennek a X. század első felére vagy elejére keltezhető székely-magyar emléknek, vagyis a fúvókán szereplő írásnak nem a Bodrogon élt vasasok voltak a „feltalálói". Az írás megalkotóit a társadalom erre hivatottabb, magasabb műveltségű, talán papi rétegében kell keresnünk. Ők ezt az írást jóval előbb, akár a 896-os Árpád fejedelem vezette honfoglalás előtt is már létrehozhatták; és itt, valahol a Kárpát-medencében. Köszönetet kell mondanom a tárgyfotók készítőinek: Rácz Tündének, Berzsenyi Brigittának és Fenyvesi Róbertnek, valamint a rajzokért M. Hrotkó Zsuzsannának. A kéziratot 2000. március elején zártam le.