Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Bondár Mária - Honti Szilvia – Kiss Viktória: A tervezett M7-es autópálya Somogy megyei szakaszának megelőző régészeti feltárása (1992-1999.) Előzetes jelentés I.

100 BONDÁR MÁRIA - HONTI SZILVIA - KISS VIKTÓRIA Makkay J. [MAKKAY—STARNINI—TULOK 1996, 273. RACZKY 1974]). A nagy területet érintő feltáráson (1999-ben 9000 m

2

) dokumentált szuperpozíciók és az előkerült nagy mennyiségű leletanyag részletes vizsgálata remélhetőleg újabb adatokkal szolgál a dunántúli vonaldíszes kultúra anyagi kultúrájának fejlődéséről és telepszerkezetéről is. Az 1999 évi ásatás egyik érdekessége az a bekarcolt vonalakkal díszített agyagtárgy-töredék (X. t. 1.), melynek pontos formai párhuzamát nem sikerült megtalálnunk. Távoli rokonaként értékelhetjük talán Bina/Bény (Szlovákia) négyszögletes, asztalszerű oltárkáját (KALICZ 1998, 33, Abb. 8, 5a-b). Hasonlóak a Vinĉa kultúrára jellemző oltárok is (STANKOVIÓ 1986, XIII. t. 2, XV. t. 6.) Ennek alapján a bagódombi oltár négylábú, ferdén ívelt oldalú, némiképp házra emlékeztető formájúnak képzelhető el, középen lyukkal (X. t. 2.), mely feltehetőleg libációs funkcióvá! magyarázható, akárcsak a más oltárokon megtalálható medence (KALICZ 1998, 33, Abb. 8, 3-4.). Az ívelt részről valamilyen rátett, plasztikus dísz törött le - esetleg embervagy állatfej(?), mint amilyen a korai AVK „Kentaur" plasztikáin (DOMBORÓCZKI 1997, 4-5, 7. kép.) látható; állatfej díszíthette az említett bényi oltár egyik (vagy mindkét?) végét is. A letört rész és a lyuk esetleges más magyarázatához adhat formai analógiát a Gumelnita kultúra egyik ülő idolja (ANGEL! 1976, Tafel 4, 3). A hétköznapi használaton túl mutathat az a gödör is (57. objektum), melyből egy ember koponyája és felsőteste, továbbá egy ép, lapos kőbalta és egy obszidiánpenge is előkerült számos edénytöredék mellett. ANGELI 1976 - Angeli, W.: Kupferzeitliche Idole aus Thrakien in der Prähistorischen Sammlung. Ann. Naturhist. Mus. Wien 80 (1976) 815-818. BANNER 1956 - Banner, J.: Die Péceler Kultur. Budapest 1956. (ArchHung 35) BERECZ 1991 - Berecz K.: Római kori fibulák Zala megyéből I. Römische Fibeln aus dem Komitat Zala I. Zalai Múzeum 3 (1991) 163-183. T. BÍRÓ 1988 - T. Bíró, К.: Distribution of lithic raw materials on prehistoric sites. ActaArchHung 40(1988)251-274. T. BÍRÓ 1994 - T. Bíró, К.: The role of lithic finds in the Neolithic archaeology of the Alföld. JAMÉ 36 (1994) 157-165. BONA 1993 - Bona !.: A hunok és nagykirályaik. Budapest 1993. BONDÁR 1987 - Bondár, M.: Késő rézkori kemence Esztergom - Diósvölgyben. - Spätkupferzeitlicher Ofen in Esztergom-Diósvölgy. ComArchHung 1987, 31-44. BONDÁR 1996 - Bondár M.: Késő rézkori sírok Balatonbogláron. (A kostolaci kultúra leletei Somogy megyében I.) SMK 12 (1996) 3-16. A kőeszközanyag feldolgozása előtt előzetesen annyi állapítható meg, hogy a pattintott eszközök többségének alapanyaga a Dunántúlon gyakran használt, a Bakonyból és a Mecsekből származó radiolarit - ugyanezt figyelték meg az eddig feldolgozott DVK telepek kőeszközeinél is. Emellett kiemelkedő jelentősége van az öt kis obszidián-pengének, mivel eddig a DVK időszakából alig néhány lelőhelyről (T BÍRÓ 1988, 266, Fig. 10., 15; T. BÍRÓ 1994, 161, Fig. За.) ismertünk obszidiáneszközöket - ezek révén új adattal bővülnek a Tokaj-hegy környékén élő népekkel folytatott cserekapcsolat bizonyítékai. A csiszolt kőeszközök közül egy nemes-szerpentinit vésőt és egy kaptafaalakú baltát érdemes megemlíteni. Az előzetes terepbejárás során néhány római korra utaló kerámiatöredéket is találtak. Ezzel szemben egészen az ásatás utolsó hónapjáig az őskornál fiatalabb korszakba tartozó leletek nem kerültek elő. Meglepetésnek számított tehát az a kemence, melynek betöltéséből a népvándorláskorra (V-VI.? vagy a VII. századra) keltezhető korongolt fazék töredéke (X. t. 4.), egy töredékes, I. századi, egygombos, erősprofilú bronzfibula, tűtartóján két lyukkal (X. t. 3.; keltezéséhez Id. BERECZ 1991, 164.), átégett platnija alól pedig egy kézzel formált, szintén népvándorláskori, ujjbenyomkodással díszített peremű fazék töredékei kerültek elő. A kemence hamusgödrébe egy nő sírját ásták bele a népvándorláskor évszázadaiban - erre a csontváz fülénél előkerült bronzhuzal fülbevaló (ráforrasztott gömbje sajnos megsemmisült) alapján következtethetünk. BONDÁR 1998 - Bondár M.: Késő rézkori település maradványai Ordacsehi-Major lelőhelyen. SMK 13 (1998)3-39. DOMBORÓCZKI 1997-Domboróczki L.: FüzesabonyGubakút. in: Utak a múltba. Az M3-as autópálya régészeti leletmentései. Paths into the Past. Rescue excavations on the M3 Motorway. Budapest 1997. (Szerk. Raczky P.-KovácsT-Anders A.) 19-25. DRAVECZKY 1970 - Draveczky В.: Somogy megye régészeti képeskönyve. Kaposvár 1970 DRAVECZKY-SÁGI-TAKÁCS 1964Draveczky B.-Sági K.-Takács Gy.: A Somogy Megyei Múzeumok régészeti Adattára. Kaposvár 1964. ECSEDY 1982 - Ecsedy I.: Későrézkori leletek Boglárlelléről. JPMÉ 26 (1981) 73-95. HONTI 1981 - Honti Sz.: Rézkori temetkezés Balatonbogláron. SMK 4 (1981) 25-38. HONTI-KÖLTŐ-NÉMETH 1988Honti Sz.- Költő L-Németh P.G.: Boglárlelle az őskortól a honfoglalásig. In: Boglárlelle. Tanulmányok. (Boglárlelle 1988) 7-42. Irodalom