Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Marián M. 1998: A Zselic kétéltű és hüllő faunájáról (Amphibia, Reptilia)

A ZSELIC KÉTÉLTŰ ÉS HÜLLŐ FAUNÁJÁRÓL 295 4. kép: Rét. Gyíkfajok és rézsikló élőhelye. /Fotó: Puskás Lajos/ Photo 4.: The medow, habitat of species of lizards and the smooth snake. /Photo: L Puskás/ A fajok bemutatása AMPHIBIA - KÉTÉLTŰEK CAUDATA - FARKOS KÉTÉLTŰEK Photo 1. A Zsippói-halastó. A mocsári teknős /Emys orbicularis/ és a vízisikló /Natrix natrix/ élőhelye, a varangyfajok /Bufonidae/ szaporítóhelye. /Fotó: Puskás Lajos/ Fish-pond of Zsippó. The breding place of the tortoise, the common snake. /Photo. L. Puskás/ Mindkét gőtefaj, de különösen a tarajos gőte állománya - élettereik beszűkülése miatt - csökkenőben van. Jellegzetes élőhelyeik megőrzése természetvédelmi feladat. Lakóvizeik szegélyét célszerű az árnyékoló fáktól, bokroktól mentesíteni. 1. Triturus eristatus eristatus LAURENTI - Tarajos gőte SALIENTIA - FARKATLAN KÉTÉLTŰEK Lelőhelyei: Bőszénfa, árokban: 1956.06.23. Szentlászlói-halastó mellett, hibernáló példányok: 3

_ ßombina bombina LINNAEUS - Vöröshasú unka 1954. 10. 05. Észak- és közép-európai eredetű faj. Magyarországon sík- és dombvidéken honos. Vizes árkok, tavak sekély -vízinövényekben gazdag- vizében él. A Zselicben nincs nagy populációja. Tavaszi ébredésétől augusztusig tartózkodik vízi biotópjában és ott szaporodik. Nyár közepétől kezdve szárazföldi, éjszakai életet folytat. Hibernáló példányait ősz elején észleltem (1954. október 5.). 2. Triturus vulgaris vulgaris LINNAEUS - Pettyes gőte Testhossz: 0*o" 39-42mm, 99 38-40 mm, farokhossz: 0*0* 37-41 mm, 99 39-42 mm. Lelőhelyei: Feneketlen-kút, Denna-erdő (Bárdudvarnok): 1984.05.11. -1985.05.24. - Nádasdi-erdő (Kaposvár): patakban: 1956.01.22. - 1956.03.04. - Szentlászlói-halastó mellett, hibernáló példányok: 1954. 10. 05. - Zaranyi-erdő (Kaposvár): Kis-patak: 1955. 05. 25. - 1956.04.16. Észak- és közép-európai faj. Hazánkban nagy elterjedtségű sík-, domb- és hegyvidéki állat. A Zselicben a legkülönbözőbb, sekélyvizű élőhelyeken jelentős számban él, néha még kultúrterületen is előfordul. Életmódja nagyjából megegyezik a tarajos gőtéjével. Párosodását legkorábban március 4-én (1956) figyeltem meg. Téli álomra húzódott egyedeit október 5-én (1954) találtam. Lelőhelyei: Alija-patak (Cserénfa): 1954.06.12. -Almáspatak és Szentlászlói-halastó mellett, agyaggödörben, hibernáló egyedek (Szentlászló): 1954.10.05. - Boldogasszonyfa, árok: 1954.06.23. - Bőszénfa, erdő 1954. 06.23. - Hajmás: sáros tocsogó és kenderáztató: 1954. 06.12. - Kis-árok (Hajmás): 1954.06.12. - Mátyás királykút, Denna-erdő (Bárdudvarnok): 1983.09.23. Nádasdi-erdő, berek vizében (Kaposvár): 1956.03.04. Zaranyi-erdő, Kis-patak (Kaposvár): 1955.0.24. Zsippói-halastó (Bárdudvarnok): 1986.05.15. A vöröshasú unka Kelet-Európa sztyeppéiról Közép-Európába behatolt faunaelem. Magyarországon széles eltejedtségű faj. A Zselic egész területén megtalálható. Párosodását 1984. május 24-én a Denna-erdő időszakos vizében figyeltem meg. Léghőmérséklet 24 C°, vízhőmérséklet 22 C°. Ezen a helyen, és ekkor mindkét unka fajunk párosodott! Téli álomra húzódott példányait október hónapban (1954.10.05.), aránylag még enyhe őszi időjárás mellett találtam. 4. Bombina variegata LINNAEUS - Sárgahasú unka Testhossz: 50 mm Lelőhelyei: Katlan-völgy (Zselickisfalud) útmenti pocsolya: 1985.05.26. - Kuckó-sarok, Lipótfa (Bárdudvarnok) időszakos vízállás: 1986.05.17. - Márcadópusztai