Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Király István Szabolcs: A gazdaságilag fejlett országok hatása a mezőgazdaságunk fejlesztésére (1790-1944).

A GAZDASÁGILAG FEJLETT ORSZÁGOK HATÁSA A MEZŐGAZDASÁGUNK FEJLESZTÉSÉRE (1790-1944) 483 A két világháború között a magyar mezőgazdaság technikai fejlődése megtorpant. A 2. világháború utáni Magyarország technikailag elmaradt mezőgazdaságot örökölt. A kutatások során feltárt hazai és külföldi források lehetővé tették volna az egyes fejezetek bővebb elemzését is. Ennek azonban a terjedelmi korlátok határt szabtak. Szükségesnek tartanám a helyi kutatásokat az általam elemzett országok levéltáraiban és múzeumaiban. Különösen hasznos lenne a német és az angol szakfolyóiratok, statisztikák tanulmányozása a két világháború közötti időszakban. Több információ szükséges az amerikai fejlődés elemzéséhez. Mindezek, s az eddig elvégzett alapkutatások (gépgyártás, kísérletügy, szakoktatás) lehetővé tennék a magyar mezőgazdaság technikatörténetének tudományos igényű feldolgozását és megírását. Az értekezés hasznosítható az agártörténet oktatásában, hasznos támpontot adhat a technikatörténetet kutatóknak. A gyakorló szakembernek az alkalmazott technika történeti előzményeihez adhat értékes információkat. Művelet 1871 1895 1935 Szántás: fogatos 100 99,2 69,8 gőzgép 0,8 7,22 motorikus 23,7 Vetés: kézi 91,75 51,46 fogatos 8,25 48,54 100 motorikus Aratás: kézi 97,0 94,0 84,0 fogatos 3,0 6,0 16,0 motorikus Cséplés kézi (nyomtatás) 64,0 25,33 7,14 fogatos (járgány) 18,0 47,12 1,86 motorikus (gőz, motoros) 18,0 28,55 91,0 Kézi, fogatos és gépi munkák aránya 1871-1935. között a kalászosgabona termesztésben Magyarországon (%)