Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Varga Éva: Írástudók Somogyban a két világháború között (1919-1939).

ÍRÁSTUDÓK SOMOGYBAN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 471 (1919-1939) Jegyzetek 1 Uj-Somogy. 1937. júl. 18. 1. p. 2 1939-ben is csak 57,9 lakos jutott egy négyzetkilométerre. (Az országos arány: 93,4, a főváros nélkül 71,1 volt) 3 Paál László: Demográfiai változások és a szociális struktúra alakulása. = Fejezetek Somogy megye történetéből 1919-1945. Szerk.: Suri Károly. Kaposvár, (1987) 166.p. 4 Kaposvár sokáig egyetlen városa volt Somogy megyének. A Kádár korszakban újabb somogyi települések nyertek városi rangot. Siófok 1969-től, Nagyatád 1971-től, Marcali 1977-től, Barcs 1978tól, Boglárlelle 1986-tól város. Csurgó, Tab, Fonyód 1989-ben, a rendszerváltás évében, Balatonföldvár, Lengyeltóti 1992-ben kapott városi rangot. Boglárlelle 1991-ben pedig Balatonboglár és Balatonlelle városokra vált szét. így jelenleg Somogyban tizenkét város található. 5 Kaposvár fejlődése a magyar városok közül Szombathelyéhez hasonló volt. 6 A fehérterror kegyetlenségei ugyancsak szerepet játszottak az ellenforradalmi hatalomátvételben. Ennek részletei közismertek. A közelmúltban több cikket, tanulmányt olvashattunk erről. (Andrássy Antal munkái) 7 Kanyar József: Somogy megye agrártársadalma az első földreformtól a szocialista mezőgazdaságig. Akad., Bp., 1980. 23. p. 8 Uo. 112. p. 9 "A földreformakciók során a megyében csupán 70.306 k. hold került felosztásra. A szántóföldhöz juttatottak száma 34.835 volt (átlagosan 1,9 k. holddal), a házhelyigénylőké pedig 9.597 (átlagosan 300-400 négyszögöllel)" = Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. 2. bőv. kiad. Kaposvár, 1989. I. k. 476. p. 10 Ld.! Uo. A feudális jogban gyökerező földbirtoklási forma olyan családi földbirtoktulajdont jelentett, melyet tilos volt elidegeníteni. Az országos 4 % átlaggal szemben Somogyban 17 % volt a hitbizományi földtulajdon aránya. 11 Kanyar József: Adatok Somogy megye agrárgazdaságának és agrártársadalmának történetéhez a két világháború között.=Fejezetek Somogy megye történetéből. 1919-1945. Szerk: Suri Károly. Kaposvár (1987.) 14. p. 12 A minisztertanács 1919 szeptember 18-i határozata elvette a kerületi és törvényhatósági kormánybiztosoktól a nemzetgyűlési mandátumok megszerzésének lehetőségét. Ld.! Kanyar: im. 19. P. 13 Uj-Somogy. 1919. október 26. 14 Paál László: Demográfiai változások és a szociális struktúra alakulása. = Fejezetek Somogy megye történetéből 1919-1945. Szerk.: Suri Károly. Kaposvár (1987.) 164. p. 15 Mérey Klára: Somogy megye ipara, kereskedelme és közlekedése (1920-1944) = Fejezetek Somogy megye történetéből 19191945. Szerk.: Suri Károly. Kaposvár, (1987.), 112. P16 Paál László idézett tanulmánya. 168. p. 17 Vörös Károly: A magyarországi városfejlődés a dualizmus korában. (Különös tekintettel Kaposvár fejlődésére.) = Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv. 4. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1973. 189-203. p. 18 Mérey Klára idézett tanulmánya. 131. p. 19 Andrássy Antal: A város az ellenforradalmi rendszer idején. 1919-1944. = Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Levéltári Évkönyv. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1975. 357-457. p. 358. p. 20 Somogymegyei Takarékpénztár, A Dunántúli Bank és Takarékpénztár, a Kaposvári Takarékpénztár, Gazdasági és Ipari Bank Rt., a Magyar Általános Takarékpénztár Kaposvári Fiókja, a Kisgazda- és Kisiparos Takarékpénztár, a Kereskedők és Iparosok Takarékpénztára és a Kaposvári Bank Rt. 21 évi népszámlálás. Somogy megye személyi és családi adatai. Bp., 1962. 20-21. p. 22 A háború után most 15 éve ...= Uj-Somogy. 1934. december 25. 7. p., Mit mutat Kaposvár népmozgalmai...= Uj-Somogy. 1940. január 8. 4. p., Tíz év alatt 17560 lélekkel ...= Uj-Somogy. 1940. december 24. 9. p. 23 A népszámlálás eredménye Kaposváron. = Somogyvármegye. 1917. május 13. 4. p. 24 Uj-Somogy. 1934. február 24. 25 Andrássy Antal: Az uralkodó elit Kaposváron 1919-1944 között. = A Dunántúl településtörténete. V. 1900-1944. Szerk.: Farkas Gábor. Veszprém, 1982. 154-157. p. 26 Részlet dr. Zvi Am-Ad Berzsenyi utcáról szóló visszaemlékezéséből. = Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Újkortörténeti Adattár. 25/95. 27 Ld.! uo. 28 A kaposvári Magyar Királyi Állami Főgimnázium neve: 1921/22-től az alapító Somssich Pál nevét vette fel, Magyar Királyi Somossich Pál Gimnázium, 1924/25-től Magyar Királyi Állami Somssich Pál Reálgimnázium, 1941/42-től magyar királyi Állami Somssich Pál Gimnázium. A csurgói Államilag Segélyezett Református Gimnázium 1924-től reálgimnázium, majd csurgói Csokonai Vitéz Mihály néven működő