Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Varga Éva: Írástudók Somogyban a két világháború között (1919-1939).

ÍRÁSTUDÓK SOMOGYBAN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (1919-1939) 455 1923 augusztusáig a megyében 36 tanító és óvónő kap állást.

44 A válság idején a példátlan mértékű elszegényedés igen nagy teret kap a helyi lapokban. Az alsóközéprétegekhez tartozó pedagógusokat, elsősorban a tanítóságot, különösen a kezdőket, az állástalanság veszélyezteti. Jellemző esetként említi az egyik cikk, hogy a Marcalihoz tartozó Gomba községrész egyetlen tanítói állására hatvanan pályáztak.

45 De akiknek volt állásuk, azok is gyakran írtak megbecsültségük hiányáról, anyagi gondjaik sokasodásáról. Az 1931/32-es tanév végén nyilvánosságra kerül, hogy jó néhány tanító tizenhat hónapja semmiféle járandóságot nem kapott.

46 Egy vidéki tanítógyűlésen a súlyos helyzetet így fogalmazták meg: „A valamikori csendes, elégedett tanítói lakba a nyomor kopogtatott be..."

47 „Tömörül az állás nélküli ifjúság." - olvashatjuk a Belső Somogy с hetilapban 1934-ben. „Tízgyerekes családok tanító fiai nem tudnak elhelyezkedni. Egy állásra 100-120-an is pályáznak és a korteskedés teljesen lejáratja a tanítói tekintélyt." A helyzet - a cikk szerzője szerint - úgy javítható, ha nem adnak állást magas állású, illetve tehetős családfenntartók feleségeinek. „Az ifjúság nem szellemi ínségmunkát akar, hanem tisztességes állást kér és követel. Nem lehet mindent Trianonra hárítani"

48

. - szögezte le véleményét a cikkíró. Sűrűn cikkeznek a tanítók túlzott iskolán kívüli megterheléséről. Egy 1938-as cikk bemutatja, hogy mi mindennel kénytelen foglalkozni egy 1200 lelkes somogyi falu tanítója. A tűzoltó egyesület elnöki tisztétől a színjátszó csoport vezetésén át a legeltetési bizottság jegyzői megbízatásáig igen széles a skála.

49 Egy másik cikkből megtudhatjuk azt is, hogy évente 2700 diplomás kerül ki az egyetemekről, főiskolákról, közülük azonban csak 1700 tud elhelyezkedni. „Mi lesz a többivel?"

50 - teszik fel a kérdést. Az Uj-Somogy hasábjain felháborodva ostorozzák az idősebb nemzedéket, azokat, akik ifjabb kollegáik elől elállják az érvényesülés útját: „Ezek a fiatalok, akik 30-40 éves korban sem családot alapítani, sem a közéletben elhelyezkedni nem tudnak, élő vádként állnak az idősebbek, a fösvényszívű aggok előtt, akik álláshalmozásukkal 8-10 ember életlehetőségét habzsolják és részvétlenek a fiatalabb értelmiségiek sorsa iránt."

51 A drasztikus „megoldást" a háború hozza majd... Kaposváron a népoktatás helyzete az 1921 december 29-i polgármesteri jelentés alapján az alábbi képet mutatja: 52 A városban 1930-ig két új elemi iskolaépület készült el. Mindkettő a munkásnegyedekben szüntetett meg áldatlan állapotot. A Cigli iskolát a Pécsi úton (a Cukorgyár tövében) épült tíztantermes, a Cseri úton pedig öttantermes iskola váltja fel, mindkettő állami költségvetésből készült. Abe nem írt tankötelesek száma a szigorú miniszteri rendelkezés hatására 1927-ben 177, míg 1928-ban 153 gyermek. 1935-ben pedig az Uj-Somogyban azt olvashatjuk, hogy a tanköteles gyerekek 5 %-a a szülői gondatlanság illetve maradi felfogás következtében nem jár iskolába s a városban csavarog.

53 Az írni-olvasni tudók számarányában - részint a tankötelezettségi szigornak köszönhetően, részint az analfabétizmus felszámolására tett erőfeszítések (iskolán kívüli népművelés) hatására - jelentős javulás következik be. Az eredmények különösen Kaposváron látványosak. A megyében 1890-ben a hat éven felüli lakosság 36,2 %-a, 1930-ban 9,2 %-a, 1941-ben 8,1 %-a analfabéta. Ezzel szemben Kaposváron 1890-ben 38 %, 1930-ban 8,1 %, 1941-ben pedig már csak 6,9 % az írni-olvasni nem tudók aránya. (Ez utóbbi már 3 %-kal az országos átlag alatt van.) Kaposvár középiskolái között nagy népszerűségnek örvendtek a polgári iskolák. A fiúpolgáriban 1921ben 320 tanulót 10 tanár tanított. Helyhiány miatt ebben az évben 60 tanulót kellett elutasítani. A leánypolgáriban ugyanebben az évben 304 leánytanulót 11 tanár oktatott. Az iskola értesítőiből a 30-as évek eleji válság hatására az alábbiakat olvashatjuk: „Minthogy a nőnek a kenyérkereseti pályán a jövő viszonyok szűkebb területet szabnak, a nevelői pályát kivéve, alig marad számukra biztos érvényesülés, ezért a leánynevelés terén mindjobban előtérbe lép a feleségnek nevelés." A polgári iskolából a IV. osztály után Kaposváron csak a kereskedelmiben, illetve különbözeti vizsga letételével a gimnázium felső osztályaiba lehet lépni. Míg a községi felsőkereskedelmi iskolába a húszas évek elején mindössze 125 tanuló jár, a leánygimnáziumban 270, a megyehatáron túl is nagy tekintélynek örvendő fiúgimnáziumban 500-700 között van a tanulói létszám. Ami a középiskolák épületeit illeti, több iskola jut a húszas években új, megfelelő otthonhoz. 1926-ban elkészül a leánygimnázium, 1928-ban a fiúpolgári épülete (mai Berzsenyi Dániel Ált. Iskola). Ez utóbbi a legmodernebb iskola volt a városban, mintegy félmillió pengőbe került. Cseri elemi iskola 3 tanterem 4 osztály 4 tanító 186 tanuló Sétatéri elemi iskola 6 tanterem 9 osztály 9 tanító 339 tanuló Központi elemi iskola 13 tanterem 20 osztály 20 tanító 838 tanuló Cigli elemi iskola 3 tanterem 6 osztály 6 tanító 354 tanuló Petőfi elemi iskola 13 tanterem 13 osztály 13 tanító 570 tanuló Zárda (rk. elemi isk.) 6 tanterem 6 osztály 6 apáca 306 tanuló Izraelita elemi isk. 4 tanterem 4 osztály 4 tanító 199 tanuló Összesen: 48 tanterem 62 tanító 2792 tanuló