Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Bondár Mária: Késő rézkori település maradványai Ordacsehi-major lelőhelyen

Késő rézkori település maradványai Ordacsehi-Major lelőhelyen BONDÁR MÁRIA A Somogy Megyei Múzeumok Közleményeinek XII. kötetében kezdtem meg a megyében előkerült kostolaci leletek közlését. Somogy megyéből a késő rézkor idejéből kevés lelőhely ismert. Késő badeni lelő­hely eddig mindössze három volt a megyében, kostolaci lelőhelyet pedig korábban nem ismertünk e területről. Az autópályás ásatásoknak köszönhetően 1994 óta a kostolaci kultúra településmaradványai és temetke­zései is előkerültek a régióból. Ezúton mondok köszönetet az ásató Füle Piroská­nak és a Somogy Megyei Múzeumok régészeinek, min­denekelőtt Honti Szilviának a leletanyag közlési jogá­nak átengedésért és a feldolgozás során nyújtott érté­kes segítségéért. 19. kép: Ásatási helyszínrajz és összesítő. I. A lelőhely és az objektumok Az M7-es autópálya új nyomvonalának előzetes te­repbejárása során felfedezett Ordacsehi-major lelőhe­lyen (19, 22. kép) - az autópálya építési munkáit meg­előzően - 1994 őszén ásatást végeztek a kaposvári múzeum régészei Füle Piroska és Honti Szilvia vezeté­sével. Gép segítségével letisztítottak mintegy 3000 m 2 felületet (50 x 60 m). Az objektumok a dózerolt felszín alatt kb. 40 cm mélységben jelentkeztek. A letolatott fe­lületen nem voltak ideális látási viszonyok, sok esetben csak nagy amorf foltokat lehetett megfigyelni, az eze­ken belüli önálló gödrök elkülönítése csak a bontás so­rán vált nyilvánvalóvá, több esetben csak a gödrök leg­aljánál. A terület K-i része már a mocsárba nyúlott, itt géppel nem lehetett dolgozni. Ezt a területet kutatóár­kokkal tárták fel, amelyeket 1-10-ig számoztak. Ez a rész Honti Szilvia szerint már ez egykori település szé­le volt, itt a talajviszonyok miatt már nem lehetett telje­sen pontosan meghatározni az erre a területre eső gödrök körvonalait (71, 154, 155, 156, 157, 181, 189, 190, 191, 194. objektumok). A lelőhelyen 200 különböző korú települési objek­tum illetve sír került feltárásra. A gödrök korának meg­határozását Honti Szilvia végezte el, aki a leletanyag teljes leltározása után vállalkozott e nem mindig egy­szerű feladatra. A feltárt 200 objektum alig több, mint egynegyedé­ben, 51 objektumban volt késő rézkori leletanyag. Ezek közül 28 gödörben badeni és kostolaci cserepek is voltak (21, 23, 33, 35, 38, 47, 52, 61/a, 62, 67, 69, 71, 82, 83, 86, 87, 90, 129, 154, 159, 178, 179, 181, 186, 187, 189, 191, 193). A késő rézkori objektumok közül 23, a feltárt objektumok valamivel több mint 10 %-a csak kostolaci leleteket tartalmazott (22/a, 45, 60, 61, 69/a, 79, 80, 8Í, 84, 88, 97, 106, 127, 132, 140, 146, 147, 155, 156, 161, 168, 182-183, 192). OBJEKTUMOK 21. objektum A felszínen több objektum (20, 21, 25, 27, 28, 32) pontosan el nem határolható foltjaként jelentkezett a 20. objektum, amelynek kis része volt az objektum D-i felénél elhelyezkedő sekély, kis méretű gödör. Az ása­tási napló szerint leletanyagot nem tartalmazott, s talán nem is régészeti objektum. A beleltározott anyagban 21. objektumként szereplő késő rézkori és kostolaci cserepek a korábbi amorf gödörfelületből kerültek elő. Az összesítő rajzon 21. objektumként jelölt gödör mérete: 1 x 1 m. Mélység: -4 cm.

Next

/
Thumbnails
Contents