Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)
Bondár Mária: Késő rézkori település maradványai Ordacsehi-major lelőhelyen
Késő rézkori település maradványai Ordacsehi-Major lelőhelyen BONDÁR MÁRIA A Somogy Megyei Múzeumok Közleményeinek XII. kötetében kezdtem meg a megyében előkerült kostolaci leletek közlését. Somogy megyéből a késő rézkor idejéből kevés lelőhely ismert. Késő badeni lelőhely eddig mindössze három volt a megyében, kostolaci lelőhelyet pedig korábban nem ismertünk e területről. Az autópályás ásatásoknak köszönhetően 1994 óta a kostolaci kultúra településmaradványai és temetkezései is előkerültek a régióból. Ezúton mondok köszönetet az ásató Füle Piroskának és a Somogy Megyei Múzeumok régészeinek, mindenekelőtt Honti Szilviának a leletanyag közlési jogának átengedésért és a feldolgozás során nyújtott értékes segítségéért. 19. kép: Ásatási helyszínrajz és összesítő. I. A lelőhely és az objektumok Az M7-es autópálya új nyomvonalának előzetes terepbejárása során felfedezett Ordacsehi-major lelőhelyen (19, 22. kép) - az autópálya építési munkáit megelőzően - 1994 őszén ásatást végeztek a kaposvári múzeum régészei Füle Piroska és Honti Szilvia vezetésével. Gép segítségével letisztítottak mintegy 3000 m 2 felületet (50 x 60 m). Az objektumok a dózerolt felszín alatt kb. 40 cm mélységben jelentkeztek. A letolatott felületen nem voltak ideális látási viszonyok, sok esetben csak nagy amorf foltokat lehetett megfigyelni, az ezeken belüli önálló gödrök elkülönítése csak a bontás során vált nyilvánvalóvá, több esetben csak a gödrök legaljánál. A terület K-i része már a mocsárba nyúlott, itt géppel nem lehetett dolgozni. Ezt a területet kutatóárkokkal tárták fel, amelyeket 1-10-ig számoztak. Ez a rész Honti Szilvia szerint már ez egykori település széle volt, itt a talajviszonyok miatt már nem lehetett teljesen pontosan meghatározni az erre a területre eső gödrök körvonalait (71, 154, 155, 156, 157, 181, 189, 190, 191, 194. objektumok). A lelőhelyen 200 különböző korú települési objektum illetve sír került feltárásra. A gödrök korának meghatározását Honti Szilvia végezte el, aki a leletanyag teljes leltározása után vállalkozott e nem mindig egyszerű feladatra. A feltárt 200 objektum alig több, mint egynegyedében, 51 objektumban volt késő rézkori leletanyag. Ezek közül 28 gödörben badeni és kostolaci cserepek is voltak (21, 23, 33, 35, 38, 47, 52, 61/a, 62, 67, 69, 71, 82, 83, 86, 87, 90, 129, 154, 159, 178, 179, 181, 186, 187, 189, 191, 193). A késő rézkori objektumok közül 23, a feltárt objektumok valamivel több mint 10 %-a csak kostolaci leleteket tartalmazott (22/a, 45, 60, 61, 69/a, 79, 80, 8Í, 84, 88, 97, 106, 127, 132, 140, 146, 147, 155, 156, 161, 168, 182-183, 192). OBJEKTUMOK 21. objektum A felszínen több objektum (20, 21, 25, 27, 28, 32) pontosan el nem határolható foltjaként jelentkezett a 20. objektum, amelynek kis része volt az objektum D-i felénél elhelyezkedő sekély, kis méretű gödör. Az ásatási napló szerint leletanyagot nem tartalmazott, s talán nem is régészeti objektum. A beleltározott anyagban 21. objektumként szereplő késő rézkori és kostolaci cserepek a korábbi amorf gödörfelületből kerültek elő. Az összesítő rajzon 21. objektumként jelölt gödör mérete: 1 x 1 m. Mélység: -4 cm.