Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Horváth János: Rippl-Rónai Ödön gyűjteménye

398 HORVÁTH JÁNOS hogy egyes említett művek már nem lelhetők meg a többi között. Minden bizonnyal időközben Ödön eladta, vagy elcserélte másik műért, hisz a gyűjtemény 1912től még tovább épült, több mint a kétszeresére. Feltűnő, hogy a Nyolcak festőinek fellépését követően azonnal megszerzett néhány fontos alkotást. Bátyja nyomában jelen lehetett Budapest képzőművészeti életében. Ellátogatott a fővárosi művészek műtermeibe, összejött Nemes Marcellel. Ha tudta, csereberével bonyolította le az üzleteit. Annyi pénze nem volt, hogy Ferenczytől, Csóktól egy-egy nagyobb kompozíciót vásároljon. Azért igyekezett bejutni a műtermekbe, hogy ott egy kallódó, frappáns vázlatot, vagy kompozíciós résztanulmányt kérjen el magának. Persze nem ronthat ajtóstul a házba. Kaposvári kiállítások szervezőjeként jelentkezik be. A kortárs magyar festészet lelkes szószólója lesz a kisvárosban. Abbéli hite, hogy a kaposvári közönséggel el tudjae fogadtatni a modern irányzatokat, nagyobb volt, mint a bátyjáé. A művész ugyanis a vidéki városokra vonatkozóan ezt írta még 1899-ben öccsének Párizsból: "Nekem ezekhez a helyekhez semmi reményem sincs. Kaposváron még kevésbé, sokkal jobb ezeket az elmaradt embereket a sötétségben botorkálni engedni - ők ott jobban látnak."

6 Bernáth Aurél többek közt ezt írja: "Ödön bácsiban megvolt Sokratesnek az a világos magatartása, hogy jártában-keltében, vagy a piacon ültében terjessze gondolatait. De ahogy Sokratesnél a kételkedés felébresztése és így az igaz út keresése, úgy nála a modern művészet ügye és a szabadabb, görcsmentesebb életszemének terjesztése volt a legfontosabb. Kaposvár és az akkori világ, a "kis biztos"-ra mint életeszményre volt beállítva, az egymástól való elzárkózásra és a közönyre. Ödön bácsi az ő közvetlenségével, derűjével és érdeklődésével ezt ostromolta elsőnek. Kisember létére talán azt példázta mindenekelőtt, hogy miként lehet valaki osztályfölötti, de ugyanakkor egy a néppel, a hazával és Európával."

7 Rippl-Rónai József és Bernáth Aurél itt idézett szavaiból is kitűnik, hogy a vasutas Ödön műgyűjtőként nem teljesedhetett ki oly mértékben, mint a bátyja festőművészként. Az anyagi és társadalmi korlátokkal békésen együtt élve hozott létre egy európai mércével mérve naprakész modern magyar képtárat, bátyja hathatós befolyása alatt. A közéletben vállalt kiállítás szervezésekhez a tapasztalatait szintén a bátyja irányításával szerezte meg, amikor a Párizsból küldött műveivel a budapesti tárlatokon kívánt szerepelni. A képek kereteztetésétől kezdve az átadás-átvételen keresztül az adás-vételig volt szükséges Ödön közreműködése. 1912-ben a vármegyeházán megrendezi a "Tizennégyek kiállítását." Csók, Fényes, Ferenczy, Glatz, IványiGrünwald, Katona, Kernstok, Kosztolányi-Kann, Mihalík, Magyar-Mannheiner, Perimutter, Rippl-Rónai, Szinyei-Merse és Vaszary műveit kölcsönözte az alkalomra. Lelkes szervezőmunkája nyomán a Művészeti Egyesület vezetőségébe választják. Magángyűjteményének hirdetéseként röplapokat nyomatott: „Rónai (RippI) Ödön Magán Múzeuma a Szépművészetek Ipar és Népies Művészet köréből" címmel. 1913-ban átköltözik egy nagyobb házba, a Rózsa utca 9. szám alá és kihelyezi a „Múzeum" feliratot. 1919-ben felajánlotta gyűjteményét a Somogyi Proletár Múzeumnak. 1920. augusztus 30-án készített végrendeletet, amelyben a gyűjteményt Somogy vármegyére hagyja. 1921. január 1-sején bátyjával, Rippl-Rónai Józseffel vette jegyzékbe a teljes anyagot. 1921. január 3-án meghalt Kaposváron. A „R. Rónai Ödön Múzeum" című jegyzék a következő rendben készült: "Magyar festők" cím alatt 540 db mű áll. Tetszőlegesen kiragadva néhányat: József bátyjától 88 db mű, Munkácsytól 4 db mű, Gulácsytól 6 db, Ferenczy Károlytól 3 db, Csóktól 5 db, Szinyei Mersétől 2 db, Vaszarytól 5 db, Zichytől 2 db, Ziffertől 6 db kép. A Nyolcak festőitől kiemelkedő kollekciót gyűjtött Ödön: Czigány Dezsőtől 8 db, Márffytól 12 db, Kemstoktól 4 db, Pór Bertalantól 4 db, Czóbeltől 3 db, valamint Berénytől, Orbán Dezsőtől és Tihanyi Lajostól 1-1 képe volt. „Idegen festők" cím alatt 14 db angol, 21 db francia és 6 db osztrák művészi alkotást sorol fel. A franciák közt található Maillol, Bonnard, Vuillard és Ranson egykét műve. „Régi képek" cím alatt 7o db kérdésesen beazonosított kisebb-nagyobb mesterek neveit találjuk (pl. Guercino, Tizian, Caracci.) „Magyar festők" cím alatt újfent következik egy sok fontos művet tartalmazó 496 db-os kollekció. Ebben ismét vannak Rippl-Rónai képek: 49 db, a gyermekként már nagyon tehetséges Martyn Ferenctől: 34 db, a fiatal Bernáth Auréltól: 3 db, Kádár Bélától: 26 db kép, de két-három Mészöly Géza, Hollósy, Ferenczy, Csók, Mednyánszky, Körösfői Kriesch, Kunffy és Galimberti Sándor művek. „Üvegfestmények" cím alatt 10 db, „Gyöngykivarrású képek"címen 8 db, „Gobelinek" 7 db, „Hollandiai delff címen 2 db porcelán, „Rézkarcokból" 22 db, „Spiritiszta művek"-ből 6 db és végül „Szobrodból 55 db alkotást nevez meg a lista. A hagyatéki lista összesen 1257 db művet tartalmaz. A kézzel írott jegyzék 4o számozott lapból áll. Érdekessége, hogy a második számú „Magyar festők" című jegyzéket a későbbiek során Rippl-Rónai József írta meg és utólag illesztették a többi lap közé. Az ő ily közvetlen munkájára az Ödön öccse halála utáni hagyatéki eljárás során volt szükség azért, hogy beazonosítsa a műtárgyakat. Emellett a művész végzett egy minőségi értékelést is de a precíz indítás után menetközben belefáradt, a vége felé közeledve csak a művészt nevezte meg, a művet nem azonosította be. Acélra egy külön iskolai füzetet nyitott, s ráírta: „1888-1921. Rónai Ödön műgyűjteményének katalógusához komoly megállapítások. Rippl-Rónai József." Az évszámok a gyűjtemény keletkezését határolják be. Rippl-Rónai beírt a füzetbe 7o8o db alkotást, köztük 17 db-ot a sajátjából és beárazta őket, mint a gyűjtemény értékes részét. „Ezek az árak a nagy drágaság idején lettek megállapítva, ami természetesen esik vagy nyől (sic). 1921. január 1. Rippl-Rónai J. Rózsa u. 9. Kaposvár