Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Horváth János: Rippl-Rónai Ödön gyűjteménye

Rippl-Rónai Ödön gyűjteménye HORVÁTH JÁNOS Rippl-Rónai József a Nyugat kiadásában megjelent memoárjának végén hálával emlékszik meg azokról a személyekről -elsősorban szüleiről- akik a művészi pálya kezdeti nehézségein átsegítették

1

. Ödön öccsének kitüntetett szerepe volt a művész életében. A hontalan szegénységben megélt párizsi évek idején nemcsak anyagi, de bizalmas lelki támaszul is szolgált. A családot is meghökkentő újító művészi törekvésekkel szemben, egyedül Ödön volt nyitott, befogadóképes. Bátyja okító leveleiből lassan megértette a művész lényegkeresése és a stílus közötti összefüggést. „Ez az Ödön, a vasúti főnök, bizony nálamnál jobban tudná életem történetét elbeszélni: kezdet óta gyűjt mindenféle nyomtatványt és egyéb emléket, melyek művészi törekvéseimről a nyilvánosság előtt megjelentek, neki írtam meg leveleimben a művészetre és életviszonyaimra vonatkozó mindenféle dolgokat."- írta a művész. Ödön eleinte bátyja krónikása, később műveinek gyűjtője lett. A Magyar Nemzeti Galéria Adattárában van az a három kötetes dokumentum-gyűjtemény, azaz könyv, amelyet hosszú évek során gonddal összeállított. Az elsőnek a címe: „Rippl-Rónai József: Criticák". A második: „Internacional eritica"- 1914-ig, s a harmadik: "RipplRónai József 1900" címet viseli. A festőforradalmár Rippl-Rónai a legkedvesebb testvéréből, a művészethez értő, az újító stílusokat üdvözlő és támogató szakembert nevelt ki. Az anyagi lehetőségeiben korlátozott vasúti tisztben úrrá lett a gyűjtőszenvedély. Több, mint harminc évi szorgalmas, olykor anyagi nélkülözéseket is vállaló gyűjtőmunkával hisz ráment a házassága - létrehozta a századelő egyik legjelentősebb vidéki magán-gyűjteményét. A mozgékonyságát megkönnyítette az, hogy ingyen utazhatott a Monarchiában. Bátyja nyomán eljutott Párizsba is. Élettörténetét Pandúr József dolgozta fel. „A másik Rippl-Rónai" címmel

2

. Az életrajzi kronológiát abból merítjük. 1865. május 13-án született Kaposváron, Rippl-Rónai József tanító másodszülött fiaként. 1876-1883-ig volt tanulója a kaposvári gimnáziumnak. 18 éves korában, 1883-ban, a Magyar Államvasutak szolgálatába lépett. 1887-ben eljegyezte Csepinszky Gizellát, de a házzasságkötés elmaradt. 1889-ben Bátaszéken feleségül veszi Herbst Terézt és a Kiskorpád állomásra költöztek. Ez év szeptemberében József bátyja látogatására elutazik Párizsba. 1890-ben Görgetegre kerül állomásfőnöknek, ahol József látogatja meg rövid hazatértekor. 1890-ben fia, 1892-ben lánya születik, s mindkettőt elragadja a korai halál. 1895-ben elhagyja felesége, elváltak. Megkapja első vasúti kinevezését, Pöstyénbe utazik gyógykúrára. Megkezdi József bátyja dokumenRippl-Rónai Ödön 1912 körül tumainak könyvbe rendezését. 1896-ban Kéthely községbe helyezik, s 1898-ban állomásfőnök lesz Somodor-Aszalón. József itt is meglátogatja ez évben. 1900-ben Ödön másodszor jár Párizsban. Aszalói otthonát egyre igényesebb műízléssel rendezi be. Neveltleányként magához fogadja Szabó Katicát. SomodorAszalón 1901. tavaszától 1902-ig vendégül látják a Párizsból hazaköltözött Józsefet és Lazarine-t. Ödön újsághirdetést ad fel a következő szöveggel: "Őseimtől ócska, nagy karosszékek, nagy almáriumok, mindennemű régiségek, festmények, faragásért, modern mester eredeti szép festményéért adnám cserébe. Cím: Somogyaszaló Pályaudvar, AMATEUR."

3 - A modern mester alatt a bátyja értendő, akinek a műveit pénz híján csereként kínálta. 1902. novemberében Budapesten, a Lukács-fürdőben gyógykezelteti magát. 1903ban előléptetik vezető tisztté és Fiumébe helyezik. József és Lazarine meglátogatják az új helyén. 1904-ben Ödön ismét Párizsban jár. 1906-ban a fiumei "A TENGERPART" című újságban cikk tudósít Ödön műgyűjteményéről: "Méltán műtárlatnak nevezhetnők a Germania-utza 44. szám alatt