Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Dr. Magyar Kálmán: A segesdi mezőváros XVII. századi kovácsműhelye

A SEGESDI MEZŐVÁROS XVII. SZÁZADI KOVÁCSMŰHELYE 165 Sándor-Echardt Ferenc-Szegfü Gyula (I.Bp. 1915.) (Továbbiakban: A budai basák...) 410. ^Magyar 1988, 90., Somogy Vármegye 459., Török történetírók III.köt. Bp. 1916. (Továbbiakban: Török történetírók 111.1916...) 97.1.fej., 307., Velics AntalKammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek Ml. Bp. 1886., 1890. (Továbbiakban: VelicsKammerer\-\\.) I.396. CXCVII. ^Evlia Cselebi 1908, 29-30. 29

Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportjának Forráskiadványai Vl.Urbaria et Conscriptiones 3. füzet ABARA-ZSUJTA (26-35. fasciculus) Művészettörténeti Adatok Bp. 1970., 300. fasc.29/1.p.611. (Továbbiakban: Urbaria et Conscriptiones 3.1970.) ^Magyar 1988, 111-112., 128-129. Sajnos a telektulajdonosok állandó ellenállása és a terület mezőgazdasági művelésben való maradása rendkívül megnehezítette a régészeti munkáinkat. 31 Az 1990-es változás során ez a segítőkészség lelassult és a Községi Tanács által 1987-ben múzeumnak kijelölt Régi.Posta épületét kocsmavendéglő céljára adták el. 1997. végére készült el a régi malom épület Múzeum céljára való hasznosításának kivitelezési terve és engedélye (Id.Nagy Gergely és kollégái 1997. Pannonterv).Segesden 2000-re múzeum lesz. 32

Szinte a feltárás utolsó napjaiban, a tanúfaluk elbontása során került elő a leletanyag. Sajnos további kutatásokat a terep nem tette lehetővé, hiszen egy K-i meredek partoldal következett (akácoserdővel) a Balogh föld itteni részén. 33

A mezőváros teljes feltárásának lelőhely - és dokumentációs anyagával itt már nem foglalkozunk. Ezek részben megjelentek (Magyar 1988, 128-140., Magyar 1991, 221-222., Magyar Kálmán: Árpád-kori és középkori lakóházak Somogy megyében SzentendrePécs 1991.16-17. 7-8. kép., 18-21. (Továbbiakban: Magyar 1991/1...) 34

Szétvert tégla- és paticstömbök, elszenesedett gerendák, több méteres törmelék - beásás rétegei mutatták a szántások, elegyengetések és különböző falkiszedések feltöltési szintjeit. Állandó omlásveszély miatt 5-6 m-es mélység alá nem követhettük a jelenségeket, így pl. a 7. kutatóárokban előkerült kút kibontását sem végezhettük el. 35

Adomb tetején, vagyis a városcentrumban Baracsiék ekkor még nem adtak engedélyt a kutatásokra. A Községi Tanács később tudta őket kártalanítani megfelelő összegekkel. ^Magyar 1988, 129., Magyar 1991/1.16.7.kép., 17.8. kép & Magyar 1988, 128. 18. ábra ^Magyar 1988, 130., Uő. 1991/1.16.7. kép 2. ^Magyar 1988, 130. Ez a kronológia került elő 1987ben Balogh-föld XXXV szelvényében Id.D-i metszet. (Rippl-Rónai Múzeum Ásatási Dokumentáció. 40

Ld. 39. jegyz. ^Magyar 1988, 88-93. A XVI. század közepének, az 1591-94-es, az 1600-as és az 1664-es nagy pusztulásnak a rétegei követhetők. Részben azért is, mert a legfelső rétegek az elbontások és az elplanírozások, helyenként a talajerózió áldozatául estek. «Magyar 1988, 130. 43

Uo., illetőleg Ásatási Dokumentáció 1987. Ásatási jelentések. "Magyar 1988, 131-143., 29-31. kép ^Magyar 1988, 131-137., Uő. 1991,219-224., Magyar 1991/1., 19., 20-21. 4f

5Uo. v Magyar 1988, 136-137. AB

Nováki Gyula, Füzes Fresch Miklós és az MTA Régészeti Kutató Intézete vitt el nagyobb számú magmintát. Egyelőre értékelésük nem ismert. 49Magyar1988, 138-139. 50

Uo. A teljes feltárását a tulajdonosok nem tették lehetővé. 5iAz Urbaria et Conscriptiones 3. 1970,300 fasc.29/1. p.611. szerint 1690-ben szerepelt a mezőváros fallal kerített egyháza, amelyet nem régen hagytak el... 52

D-en és D-Ny-on több méteres mély egyenes partoldalat képeztek ki, leszakítva a mezőváros lejtős és szélső részeit. 53

1982-ben részben a területen keresztül ÉD-i irányban húztuk a 6. számú kutatóárkunkat (Id.Magyar 1988, 17-19. ábra). 54

Az itteni periódusok a bontást a török kor kezdetére, vagyis az 1570-es évek elejére teszik. 55

Magyar 1988, 139., valamint Ásatási Dokumentáció 1987. RRMRég.Adattára. 56

Uo., valamint Nagy Gergely építészmérnök jelentése 1987-ből (Ásatási Dokumentáció) 57UO. seÁsatási Dokumentáció XXXVI-XXXVII. szelvények metszetei, illetőleg Ásatási Jelentések (RRMRég. Adattára 1987.) 59

Uo., valamint XXXVII. szelvény K-i metszete és alaprajza. 60A XXXVI-XXXVII. sz. szelvényekben többhelyen is előkerült összefüggő agyag és téglaszint, felette az égésréteggel, valamint az omladékos, de már a szántással, talajműveléssel is megbolygatott felső szinttel, amely az 1664-es pusztulás utáni újjáépítés, valamint az 1686-os felhagyás rétegeit tartalmazta eredetileg. Ez a felső réteg azonban elpusztult, illetőleg az erózió is eltűntette. ^Szabó György: A falusi kovács a XV-XVI. században Folia Archaeologica VI. Bp. 1954. (Továbbiakban: Szabó 1954...) 123-145., XXXI-XXXVII. és Dr.Király István szakterminológiája felhasználásával. Az utóbbinak köszönet jár segítségéért, csakúgy, mint