Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)
Dr. Magyar Kálmán: A segesdi mezőváros XVII. századi kovácsműhelye
A SEGESDI MEZÓVÁROS XVII. SZÁZADI KOVÁCSMŰHELYE 163 lenül szomszédos XXIX. sz. szelvényből például - a réz- és bronzlemezek mellett - több csizmapatkó darabja jutott a felszínre. Ugyancsak a kovácsműhely leletünkkel szembeni, tehát a XXVIII. számú szelvényből egymagából nyolc csizmapatkó darabja jutott a napvilágra. A fentiek alapján arra is gondolhatunk, hogy esetleg ezen a területen állhatott a kovácsműhely raktárrésze. Vagyis ez a gondolat azt a feltevésünket erősítené meg, hogy ez a lelet is hozzáköthető a kovácsműhely épületéhez. Végsősoron úgy tűnik, hogy egy várható pusztulás hírére valaki gyorsan összekapkodta a fontos tárgyakat és egyszerűen zsákba téve a műhely padozata alá rejtette el. 135 A műhely- és a hozzátartozó raktárrész (XXVIII-XXIX. szelvény) - a pusztulás, illetőleg a leégés után - más funkcióban még újjáépítésre kerülhetett. De csak úgy, hogy a leégett épületet elegyengették, benne a szétszóródott vaseszközletekkel. A kovácsműhelyünk itteni helyét erősíti, hogy a szomszédos, azaz a XXIX. számú szelvényből került elő egy kisméretű, egyik végén hegyes, míg a másikon lapos formázó felülettel rendelkező kalapács. A kalapács középen lévő - nyéllyukára merőlegesen és párhuzamosan, kötőtű-szerű poncoló pálcák vannak felerősítve. A mellette megtalált finomabb díszítésű tárgyak egy másik műhelyre, az ötvösére is utalhatnak. Vagyis szerintünk a város K-i szélén állhatott a kovácsműhely, amelyhez Ny-ról csatlakozott egy raktár, illetőleg talán az ötvös műhelye és a boltja. 1зв Ha kovácsműhelyünket, valamint annak feltételezett területét megvizsgáljuk, akkor itt a K-i részen még kívülről elférhetett a féltetős, nyitott oldalú, úgynevezett szárnyék is, ahol esőben is dolgozhatott a kovács. Itt ugyancsak elfért a patkoláshoz elengedhetetlenül szükséges korlát 137 , amelyhez hozzászorították vagy lekötözték a lovat. Végsősoron tehát segesdi mezőváros É-i szélén megtaláltuk a Sütőházat, s talán a fazekas műhelyét is. 138 A város K-i szélén pedig a kovács, illetőleg az ötvös műhelye állhatott. 13 ^ Kívánatos lehet, hogy mindkét terület régészeti anyagát egy-egy tanulmányban még feldolgozhassuk. 140 Végső soron, tehát megállapíthatjuk, hogy az 1987ben előkerült kovácsműhelyünk leletei a segesdi mezőváros későközépkori topográfiájához, (1. ábra) illetőleg a középkori vasművesség kutatásához is új adatokkal szolgált. A régészeti kutatásaink eredményeinek a feldolgozásakor meghatározhattuk a XIV-XV. századi és a XVI-XVII. város (civitas), illetőleg a mezőváros (oppidum) topográfiai elhelyezkedéseit, valamint az egyes curiák, házak, templomok, temetők stb. épületeit. Megismertük a város és a mezőváros XIV-XVII. századi centrumát, valamint az É-i rész kézműves: pék, fazekas házait. A kovácsműhely leletünk (1-5. kép 1-Х. tábla) alapján meg határozhattuk a K-i rész egyszerűbb, sovényfonatos, un. patics házainak rendeltetését is. Megállapíthattuk azt is, hogy itt, a Balogh földön nem élt tovább korábbi gótikus un. nagy palota, hanem azt már a XVI. század első török kori időszakában, feltehetően az 1570-es években elbontották. A gótikus épület kő- és tégla anyagából több időszakban téglaés paticsházakat, köztük a kovács, az ötvös, házait építették. Ennek alapján már bizonyosan elmondható, hogy ezen a területen XVII. század közepén kézműves: kovács és ötvös házak, raktárak, műhelyek álltak. Ezek a műhelyek az 1664-es Zrinyi-hadjárat következtében elpusztultak és romjaikat elegyengették. A romok pusztulási szintje alatt megmaradt számunkra a padló alá rejtett kovácsműhely leletanyaga. 141 (1-5. kép, 1-7. ábra, 1-Х. tábla) Ennek a késő-középkori kovácsműhelynek eszközkészlete: a szarvasüllő, a három tűzifogó, a négy verő, illetőleg formázókalapács, a lemezvágó olló, a fenőkő, a borotva (vagy érvágó?), a lyukasztók és a vágóvas, valamint a különböző lemezek, a vasrúd reprezentálják a tipikus középkori kovácsműhely eszközkészletét. Ugyanakkor megismerhettük a segesdi kovács által készített tárgyakat: ollókat (az egyik mesterjeggyel), (V.tábla-3.-3/a,3/b. tábla) késeket, lakatot, láncokat, lóés csizmapatkót, szekérvasalást, vaspántot, vashorgot, szeget, bárdot. 142 A kovács raktárkészletének, illetőleg az esetleg még általa készített tárgyaknak további azonosítása a következő tanulmányunk feladata lesz. 143
