Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

M. Aradi Csilla: A főnyed-gólyásfai Árpád-kori temető és település eddigi ásatásának összegzése

A FONYED-GOLYASFAI ARPAD-KORI TEMETŐ ES TELEPÜLÉS EDDIGI ÁSATÁSÁNAK ÖSSZEGZÉSE. 117 4. kép: A sírokból származó ékszertípusok (fülbevalók, hajkarikák, gyűrűk). A temetőben 9 esetben találtunk gyűrűket. A 265­ös, 454-es, és a 364-es sírokból sima hajkarikákhoz hasonló, bár azoknál kisebb átmérőjű hegyben végző­dő ezüst, illetve bronz, kör keresztmetszetű huzalból készült gyűrűk kerültek elő, melyek 0,15-0,2 cm huzal­vastagságúak és 1,8 cm átmérőjűek. (I. tábla/7,9) Fel­tehetően a bronz huzalból levágott karikákat különböző méretre vágták és végüket összenyomták. A 364. sír gyűrűjét lehet, hogy S-végű hajkarikából másodlago­san alakították ki, ugyanis egyik oldala enyhén íves és lapított. Szőke Béla Miklós szerint a hegyesedő végű nyitott huzalgyűrűk a Xl-Xll.sz. jellemzői. 22 A 271-es sír csontváza lemezfejes pántgyűrűt viselt. (I. tábla/8) A nyitott pánt alakú gyűrű végeit elkalapálták és ehhez rögzítették a 8-szög alakúra kiképzett 1x1,2 cm nagy­ságú lemezrészt. A vékony lemezrészt feltehetően üvegpaszta betöltéssel díszíthették, ezt azonban nem találtuk meg. A 235-ös váz pántgyűrűjéhez 2,2 cm át­mérőjű tetraéderes középrész járult 1,1x1,5 cm, mely­nek közepébe ovális két üvegpaszta berakást helyez­tek. (I. tábla/6) A szépen kidolgozott gyűrű formailag a nemesebb anyagból készült gyűrűket próbálta utánoz­ni. A 139-es sírból előkerült gyűrű is ebbe a csoportba tartozik. A rosszezüst pántgyűrű ovális fejét sárgás üvegpasztával töltötték be, ennek két oldalához pedig két-két rovátkolt lemezke csatlakozik lépcsős formá­ban. A gyűrű átmérője 2,1 cm. Az üvegpasztával betöl­tött, a paszta mellett rovátkolással díszített pántgyűrűk párhuzamát Baranyából, Vasadból a 123-as sírból ismerjük. 23 Az ellendi valamint a vasadi temetőkből Szent Istvántól Szent Lászlóig találunk obulusokat. Az 517-es sírban, a jobb kézen kiszélesedő fejű, ezüst pántgyűrűt, az 518-as csontváz jobb oldali gyűrűsujjá­ról pedig vékony, kis foglalattá kiszélesedő bronz gyű­rűt találtunk. A foglalatba beleillő gyöngy hiányzott. Anyagában eltérő a 258-as sír gyűrűje. A feltehetően fejes gyűrű vasból készült és erősen korrodált állapot­ban találtuk meg. (II. tábla/3) A gyűrűk előfordulását te­kintve 7 esetben a jobb kézen (139, 235, 258, 265, 271, 517, 518-as sírok), 1 esetben pedig a balon fordult elő (364-es sír). A gyűrűs sírok egyike sem volt bolygatott, több esetben azonban temetkezésekkel más sírokat bolygattak meg. Általában az un. gazdag sírokból ke­rültek elő, a 235-ös sírban két sima S-végű hajkarika, a 265-ös sírban egy sodrott S-végű hajkarika, az 517-es sírban egy csavart, ezüst S-végű hajkarika, az 518-as sírban pedig egy bronz S-végű hajkarika társaságában találtuk. Érdekes, hogy csak egyetlen sírból került elő gyöngy. A 208-as sírban a 4-5 éves gyermek koponyá­ja alatt egy 3 hosszanti rátétdíszes, kb 1 cm hosszú, hordó alakú meszes gyöngy feküdt. (I. tábla/10) A vasakat a sírokban általában a vascsatok képvi­selték, bár ezekből is csak 2 db került elő. A 190-es sír csatja ovális,( 3x3,5 cm átmérőjű) a 220-as síré hason­ló méretű azonban téglalap alakú lehetett. (II. tábla/4,5) Esetleg valamiféle vaslánc/vért részei hevertek a 255­ös gyermek sír koponyája alatt (II. tábla/6), míg a 186

Next

/
Thumbnails
Contents