Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Bondár Mária: Késő rézkori település maradványai Ordacsehi-major lelőhelyen

10 BONDÁR MÁRIA bepecsételt díszítés, helyenként mészbetét maradványaival (16. kép 2), kis méretű, díszítetlen tál fenék- és oldaltöredéke, korsó díszítetlen oldaltöredéke, nagy méretű hombár tagolt bütyökfogójának töredéke, nagy méretű edény széles, vaskos fülének töredéke, nagy méretű hombárok díszítetlen oldaltöredékei (Ltsz: Ő.96.73.1-7). 181. objektum Nagy méretű, nagyjából kör alakú objektum, az ásató Füle P. szerint ház. Az aljától számítva kb. 30 cmes rétegben vöröses és fekete átégett betöltés jelentkezett, azalatt pedig agyagos tapasztás. Késő rézkori, mint a közvetlenül mellette található 71. objektum. Mérete: 3,5 x 2,8 m. Mélység: -70 cm. Leletanyag: kis méretű fazék peremtöredéke, a perem alatt körbefutó, bebökdösött díszítéssel, fazék oldaltöredéke a fül indításával, kissé tölcséresnyakú tálak díszítetlen peremtöredékei, kissé tölcséresnyakú tál perem- és oldaltöredéke, nyakán körbefutó, bekarcolt vonaldísszel (16. kép 9), gömbszelet alakú tálak díszítetlen peremtöredékei (16. kép 7, 8), gömbszelet alakú tál oldaltöredéke, hasán lapos bütyökkel, korsó? oldaltöredéke, merice töredéke, kis méretű tál fenéktöredéke, hombár oldaltöredékei, az egyiken két egymás melletti lapos, kerek bütyök (16. kép 10), vaskos hombárfül töredéke, díszítetlen oldal- és fenéktöredékek (Ltsz: Ő.96.66.1-22). 182-183. objektum (21. kép 5) A 182-183. objektum nagy méretű kostolaci gödör, az ásató szerint valószínűleg ugyanazon objektum két része. Füle P. szerint a 182. objektum ház volt, amelynek a bejárata lehetett a 183. objektum. A 182. objektum alján tapasztás látható, padlóját egyszer megújították. Mérete: 4,2 x 3,1 m. Mélység: -35 cm. Leletanyag: hangsúlyozott hasi törésvonalú csupor díszítetlen oldaltöredéke (16. kép 4), kis méretű halbárka edény oldaltöredéke alagútfüllel (16. kép 5), fazék oldaltöredéke, az aljához közeli részen bebökdösött díszítés (16. kép 6), szalagfül töredéke, hombárok díszítetlen oldal- és fenéktöredékei (Ltsz: Ő.96.67.1-9). Az objektum nyesésénél és a metszetfalból előkerült leletek között további fazék- és táltöredékek voltak, köztük egy a pereme alatt többsoros, bebökdösött díszű peremtöredék is (16. kép 1) (Ltsz: Ő. 96.68.1-6). 186, 187. objektum (21. kép 6) A 186. és 187. sz. objektum két egymásba ásott késő rézkori gödör. Az ásató szerint a 187. a korábbi, ebbe ásták bele a kis méretű, méhkas alakú vermet, amely a 186. számot kapta. Mérete: 1,2 * 1 m. Mélység: -83 cm. Leletanyag: fazék peremtöredéke, a perem alatt egysoros, ujjbenyomkodásos, vékony bordával (17. kép 5), tölcséres nyakú tál díszítetlen peremtöredéke, lekerekített hasú tál oldaltöredéke, többsoros, bepecsételt díszítéssel (17. kép 2), nagy méretű tál oldaltöredéke, vállán körbefutó, bekarcolt vonallal díszítve, lapos fenekű tál fenék- és oldaltöredéke, vállán benyomott díszítés töredékével, kis méretű tál díszítetlen oldaltöredéke, tál oldaltöredéke, nyakán körbefutó, bekarcolt vonallal (17. kép 1), vékony falú oidaltöredék bekarcolt vonalakkal, keskeny szalagfül töredéke, fazék fenékés oldaltöredéke, nagy méretű, durvított felületű hombár fenék- és oldaltöredéke (Ltsz: Ő.96.69.1-14). A 187. sz. objektum sekély, ovális alakú, késő rézkori gödör. Mérete: 2,8 * 2,3 m. Mélység: 30 cm. Leletanyag: kis méretű díszítetlen tál fenék- és oldaltöredéke valamint gömbszelet alakú, díszítetlen tál perem- és oldaltöredékei (Ltsz: Ő.96.70.1-2). 189, 191. objektum felett Az 5. szelvény É-i felében, a már erősen a mocsárba nyúló részen található a 189. sz. kis méretű, kör alakú őskori gödör és a 191. sz., nagyobb méretű, ovális alakú, szintén őskori gödör, amelynek csak az egyik felét lehetett feltárni, mert az objektumot metszette a gázvezeték árka. A 189. és 191. objektumok leletanyagát nem lehetett bontás közben különválasztani, objektumként való meghatározásuk is kérdéses. Mérete: d = 1,2 m. Leletanyag: lekerekített hasú tál oldaltöredéke, különböző eszközökkel bepecsételt díszítőmezőkkel (17. kép 3), nagyobb tál oldaltöredéke, vállán kétsoros, bepecsételt díszítéssel (17. kép 4), nagy méretű hombárok díszítetlen oldaltöredékei (Ltsz: Ő.96.71.1-3). //. A kostolaci kerámia jellemzői A kostolaci kultúra edényművességével először V. Milojéiae foglalkozott részletesebben. A Ŝuplja Stena lelőhelyen előkerült leletek alapján igyekezett a finom- és durva kerámia fajtáit, díszítését tipologizálni. Típustábláján a jellegzetes kostolaci darabok mellett néhány nem kostolaci is szerepelt.

1 V. Milojéiae után M. Garaŝanin,

2 A. Benaae,

3 B. Jovanoviae,

4 N. Tasœ,

5 V. Nlmejcová-Pavúková

6 foglalkozott részletesen a kostolaci edényművesség tipológiájával. Ecsedy I. a dunaszekcsői kostolaci leletek közlésekor nem bocsátkozott hosszas tipológiai elemzésbe.

7 Korek J. a szigetcsépi telep feldolgozásakor kronológiai alapról közelítve foglalkozott a kerámia tipológiával, azaz átvéve a jugoszláv kutatás hármas felosztását a kostolaci kultúrát ő is három horizontba sorolta.

8 Az első horizontban a késő badeni népesség anyagában megjelennek a kostolaci elemek. Ezt követi a kostolaci kultúra, amelynek két fázisa van Korek szerint. A "kostolac Iben az elkülönítő kritérium a mészágyszerű, hosszú pecsétdíszítés hiánya és az lényegében a pivnicai leletanyag sajátosságait viseli magán."9 Kostolac Il-nek "az erős mészbetétes, kimetszett, vízszintesen egymás alatt lévő 1-2 cm hosszúságot elérő, pecsétszerű díszítéssel ellátott kerámiát vettem... "

10 N. Tasee legutóbbi munkájában összegezte a kostolaci kultúráról alkotott korábbi véleményét, s ti-