Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Magyar Kálmán: Nagyatád és környéke XI.-XV. századi településtörténete és régészeti emlékei

NAGYATÁD ÉS KÖRNYÉKE XI-XV. SZÁZADI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE 143 meghatározhattuk, hanem még pontosan azonosítottuk is. A régészeti adatok szerint a mai Nagyatád (két települése: Atád- és Pácod falu megkettőződése miatt) összesen 18 kisebb és nagyobb település beolvadása vagy pusztulása után jött létre. Végsősoron mai határa az említett települések egykori határából tevődött össze. A régészetileg is azonosított Árpád- és középkori települések mellett külön települési egységet jelentettek az ún. Batthyány birtoktömb későbbi falvai: ÖtvösKónyi, Szabás és Baráti. Ezek legkorábban a XIV. század második felének végén, illetőleg a XV. század elején - a segesdi királynéi uradalom birtoktömbjétől kerültek át a Batthyányakhoz. (Ötvöskónyi az 1970-es évektől olvadt be Nagyatád határába, [hogy 1995-től önnálósuljon ismét], míg a másik kettő önálló település maradt.) A lényeg az, hogy a XV. században már a Batthyányak - Nagyatád köré szerveződő - jelentősebb uradalmát alkották. S az is nyilvánvaló, hogy a segesdi; előbb Marcali, majd Báthori kézben lévő szomszédos nagyobb uradalom falvai sem engedhették további terjeszkedésre, birtokgyarapításra a Batthyanyakat. Ennek ellenére Nagyatád birtokközpontjuk határában a kezünkben volt az ún. Szabási-Rinya menti ún. Várdomb-vár, amely egy rév- és átkelőhelyet biztosított, valamint az általunk feltárt ötvösi négysarokbástyás, reneszánsz vadászkastély. Kiderült az is, hogy Nagyatád-ió\ D-re, közvetlenül a Háromfa határába eső két kisebb vár. Háromfa-Avarvár-Gradina és Fehérvár is ebben a korban hasonló, a Rinya menti viziátkelőhelyet biztosító szerepet játszott. További kutatásokat igényel viszont a Nagyatádon biztosan meglévő - középkori Batthyány kúria (esetleg vár?) helye is. Sikerült viszont 1981-1989 között biztosan meghatároznunk a szomszédos segesdi királynéi központ - közepes nagyságú, háromszög alakú, föld és téglavárát. 1970-1974 között tártuk fel a XV-XVII. századi ötvösi tégla-várkastélyt. Nováki Gyula és Sándorfi György munkássága révén ismerjük jól NagyatádSzabási-Várdomb, a Háromfa-Avarvár (Gradina) és Fehérvár- méretben is rendeltetésben, s talán korban is - egymáshoz hasonló várait. Tanulmányunkban az ezekhez a várakhoz tartozó települések XV-XVII. századi topográfiai helyzetét külön is megvizsgáltuk. A régészeti kutatások, terepbejárások leletei (főképpen a kerámiák) még az egyes települések kialakulására és típusára is biztosabb támpontot adtak. így a régészetileg ma kutatható legfontosabb középkori települések: Kis- és Nagyatád, Henész, Bodvica falvak egykori területén talált leletek, főképpen az Árpád-kori kerámiák típusait (Id. II-XII. tábla) hasonlítottuk össze a környékbeli birtokközpontok: Segesd, Berzence és Gyékényes hasonló korú kerámiaanyagával. Vizsgálatunkban megállapítottuk azt is, hogy ezek az egymás közelében lévő birtokközpontok - az Árpád-kor ún. helyzeti energiáit kihasználva - a XIV-XV. századra közel azonos jelentőségűvé váltak. Vagyis a középkorban már meglévő kisebb uradalmak központjainak: várainak településrendszerét alkották. Véleményünk szerint Szent-Erzsébet, Berzence és Nagyatád-Ötvös(Kónyi) is a közeli Segesdet biztosították. Ez az itt sűrűsödő, viziátkelőhelyet ellenőrző várrendszer biztosította a segesdi királynéi központ vonzáskörzetében működő nemzetközi (osztrák, olasz stb.) kereskedelmet. Ebből a meghatározó szerepből fejlődött ki Nagyatád, illetőleg az eddig még nem vizsgált Barcs, Berzence, Csurgó, Gyékényes és Zákány Árpád- és középkori vár- és településrendszere. Végsősoron Nagyatád Árpád- és középkori jelentős szerepét a kitűnő út- és vízmenti helye, útcsomópont jellege határozta meg. A Somogy megyén átvezető ÉD-i út révátkelő, város helyeként működött egy sűrű Árpádés középkori településhálózat centrumaként. Itt egy 1015 km-es sugarú körben öt várból ellenőrzött, több tucatnyi XIV-XVI. századi település rendszere működött. Végsősoron megállapíthatjuk, hogy Nagyatád- és környéke vár- és településrendszere az Árpád- és a középkori királyi- és királynéi központ Segesd védelmére jött ilyen módon létre. A XV-XVI. században pedig ugyancsak ez, a Marcali-Báthori tulajdonban lévő főúri és főispáni székhely: Segesd határozta meg Nagyatád végső fejlődését illetőleg uradalmi és mezővárosi központtá való átalakulását.

149