Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Bárdos Edith: Az avarkori öntött bronz korongok viseleti szokásához a zamárdi avar temető alapján

AZ AVARKORI ÖNTÖTT BRONZ KORONGOK VISELETI SZOKÁSA 77 6. sz. ábra: Lemezes koporsókeresztek (1. 1276. sz. sír, 2. 467. sz. sír, 3. 1494. sz. sír, 4. 1918. sz. sír) (Fotó: Gőzsy Gáborné) A kétnyelű vasszerszám

u is ismert a népvándorláskorból. Nem tévesztendő össze a vonókéssel - hiszen egyrészt nem ívelt a penge, másrészt a penge alsó széle volt vágásra megmunkálva. Belső széle gyakran középen csúcsosan kiképzett, két, a pengére merőleges nyélnyúlványon gyakran famaradvány. Jelképes tárgyként került a sírokba, a női tevékenység (konyhai munka) eszközeként, ugyanúgy, ahogy az orsógomb, a tűtartó stb. Egészen kis méretekben is előfordul leányka sírokban. A sírokban különböző helyeken találjuk, a váz jobb vagy bal oldalára helyezték a koporsóba téve. Van ahol fejnél, vagy lábnál találjuk. (8. sz. ábra) A korongos síroknak legfőbb jellemzője maga a női viselet. Ezekben a VII. sz. utolsó harmadából, VIII. sz. elejei sírokban a női övet egyetlen nagyszíjvég díszítette. Az öv lemezes szíjvéggel ellátott vége lelógott a két lábszár közé, csaknem bokáig. A szíjvégek lemezes készítmények, de lehetnek alól félköríves végződésűek, avagy csúcsívesek, nagy méretűek. A két lemezlapot „U" alakú lemezpántokkal, forrasztották, illetve ónozták össze. (A nagyszíjvégek belsejében gyakran viaszmaradvány található.) A nagyméretű példányok gyakran karcoltak, szalagfonattal, növényi ornamentikával díszítettek. A Kárpát-medence avar lelőhelyeiről jól ismertek a szalagfonatos övdíszek.™ (Kovrig 1963., 129-133.) Jellegzetes mintakincsükkel, technikájukkal a VII. sz. utolsó harmadától jelennek meg. A férfi sírok öveit négyszögletes, homorú oldalú veretek díszítik, lemezből kivágott patkó és félhold alakú lyukvédőkkel. Geometrikus és szalagfonatos ornamentikájúak, gyakran ékkőbetétekkel díszítettek. Legszebb példányokat