Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Bondár Mária: Késő rézkori sírok Balatonbogláron

KÉSŐ RÉZKORI SÍROK BALATONBOGLARON (A kostolaci kultúra leletei Somogy megyében I.) BONDÁR MÁRIA Somogy megyében az utóbbi években végzett ásatásokon (Balatonboglár-Berekre dűlő, Ordacsehi-major) kostolaci leletek is előkerültek. Ebben a munkában ezek feldolgozását kezdjük meg. Balatonboglár nem ismeretlen a késő rézkor kutatói előtt.

1 Balatonboglár-Berekre dűlőn, a már ismert lelőhelyen,

2 az M7-es autópálya nyomvonalán leletmentés során 1994-ben és 1995-ben újabb régészeti településnyomokat és temetkezéseket tártak fel.

3 A 3600 m

2-en mintegy 300 objektum került elő.

4 A lelőhely a várostól délre található, a Jamai-patak (Határ-árok) mentén húzódó É-D-i nagy dombvonulat NY-i szélén. A különböző korokban lakott telephely 400800 m szélességben, mintegy 1 km hosszan kíséri a patakot övező hajdan mocsaras területet. Az M7-es autópálya tervezett nyomvonala nagyjából a lelőhely közepén megy keresztül K-Ny-i irányban. A területen végighúzódó gázvezeték É-i és D-i felületre osztotta az ásatási területet. Honti Sz. 1981-ben végzett szondázó ásatásának déli része belenyúlott az 1994-1995. évi leletmentési terület északi felületébe. A lelőhelyen a középső és késő rézkorba keltezhető sírok és késő badeni települési nyomok is előkerültek. A késő rézkori sírok a terület nyugati széléhez közeleső területen voltak (1. kép 1), a középső rézkoriak pedig ezektől ÉK-re, mintegy 50 m-re. Ugyanennek a lelőhelynek az ÉK-i részén, az 1994-1995-ben előkerült késő rézkori síroktól mintegy 600 m-re K-ÉKre került elő 1980-ban a késő bolerázi többes temetkezés.

5 A valószínűleg hozzátartozó telep ettől É-ra van, erre utalnak a város szélső házainak kertjében, a Zrínyi utcában előkerült leletek.

6 A lelőhely déli részén, a Kiskúti-dűlŐben hasonló korú és fiatalabb, a badeni kultúra klasszikus időszakába datálható, telepre utaló felszíni leletek kerültek elő.

7 A késő rézkori sírok Az 1994-1995. évi feltárás során három, késő rézkori hamvasztásos sír került elő. E sírok egy É-D-i tengely mentén helyezkedtek el, a 228. és 230. sír közötti távolság 2,5 m, a 230. sír és a 245. sír között pedig 5 m volt a távolság. A talajviszonyok miatt a sírfoltokat nem lehetett érzékelni, az urnák és a bennük levő hamvak alapján vált egyértelművé, hogy temetkezésekről van szó (1. kép 2-4). A sírokban talált töredékes edényeken a feltárás során keletkezett sérülés nem volt megfigyelhető, valószínűnek tartjuk, hogy a tálakat összetörve tették a sírokba. Az urnákban megtalált hamvak anthropológiai vizsgálatát Mende Balázs végezte el.

8 228. sír. A sírban levő, hamvakat tartalmazó urnát egy tál alsó része borította. (2. kép 1 ). A tálmaradvány világosbarna, belül szürke, simított felületű. Tör. m.: 4,6 cm, fá.: 9,8 cm. (3. kép 2). Az urnaként használt edény rövid, kissé tölcséres nyakú, enyhén nyomott gömbtestű, barnás szürke, simított felületű, alja kissé benyomva, nyakán bekarcolt vonal fut körbe. Pereme repedezett, helyenként kisebb darabkák hiányoznak belőle, egyébként ép. M.: 9,0 cm, szá.: 10 cm, fá.: 2,3 cm (2. kép 2, 3. kép 1). 230. sír. A sírban a hamvakat tartalmazó ép urna és egy jellegzetes díszítésű tál töredékei voltak. (2. kép 3). A helyszíni megfigyelések szerint a tálat szájával felfelé tették az urnára. További töredékei az urna körül kerültek elő, az urna felső részének magasságában. A tál világosbarna színű, kopott felületű, kissé tölcséres nyakú, erősen nyomott gömbtestű, lapos fenekű, díszített. Töredékei kerültek csak a sírba, amelyekből csak a tál fele volt összeragasztható. A tál feneke az urnából került elő. A tál alján alig érzékelhető omphalos-szerű benyomás van. Díszítése jellegzetes kostolaci díszítés, amely a nyakon vízszintesen körbefutó beszurkált pontsorból, az edény vállán pedig négyzet alakban kialakított, díszített és díszítetlen sávok váltakozásából áll. A díszítést háromféle benyomkodás alkotja. M.: 8,6 cm, szá.: 21 cm, fá.: 4 cm (2. kép 7, 3. kép 3). Az urna szürkés színű, világosbarna foltos, kopott felületű, rövid, kissé tölcséres nyakú, fordított csonkakúp alakú, hosszan megnyúlt alsó részű, rövid vállú, díszítetlen. Helyenként repedezett, pereme kis mértékben kiegészített. M.: 16,6 cm, szá.: 18 cm, fá.: 8,7 cm (2. kép 5, 3. kép 4). 245. sír. A sírban egy hamvakat tartalmazó urna volt, körülötte táltöredékek feküdtek. (2. kép 4). A tál vöröses színű, fordított csonkakúpos testű, kopott felületű, nyaka simított, hasa kissé durvított, vállán két rövid, alagútszerű füllel. Itt sem került a teljes edény a sírba. M.: 10,4 cm; szá.: 23 cm; fá.: 7 cm (4. kép 3). Az urna sötétszürke, foltokban világosbarna színű, nyújtott „S" profilú, kétfülű. Pereme alatt háromsoros, bebökdösött díszítés, vállán körbefutó pontsor, nyakán