Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)
Király István Szabolcs: Fejezetek a magyar mezőgazdaság gépesítésének történetéből.
368 KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS Az ekék és tartozékaik behozatalából a gőz- és motoros ekék 1925-ben kiugróan magas értékben szerepeltek, 20,5%-kal. A többi években arányuk elenyésző: 1-3%. Bár az adatok között más talajművelő gépek is szerepelnek (boronák, simítok, rögtörők stb.), biztosan állíthatjuk, hogy a behozott ekék döntő többsége fogatoseke. Az egyes mezőgazdasági gépek az alábbi országokból érkeztek: (országok részesedése a magyar importból (%): 18. sz. táblázat 1925 1928 1931 1934 1938 Eke és tartozékai 1. Németország 2. USA 3. Cseh-Szlovák Közt. 34 47 76,7 61 51 Vető és ült. gépek 1. Cseh-Szlovák Közt. 2. Németország 3. USA 93 82 13 26 70,6 Gőzcséplőgépek 1. Ausztria 2. Németország 3. Cseh-Szlovák Közt. 42 23 80 7,4 99 Aratógépek 1. Németország 2. USA 3. Nagy-Britannia 45 24 19 93 67 19. sz. táblázat Mezőgazdasági gépek külkereskedelmi forgalma 1925-1938 Kivitel (0,1 t) Megnevezés 1925 1928 1931 1934 1938 Ekék és tartozékai 9078 4546 659 763 967 Vetőgépek és ült. gép. 1604 3168 1157 430 1386 Aratógépek 181 25 6 782 5 Gőzcséplőgépek 19325 57352 9090 10461 25692 összesen 39833 72318 13163 13774 32065 A kivitelnél a következő célországok voltak a legfontosabbak a teljes időszak (1925-1938) figyelembevételével: Eke és tartozékai: 1. SZHSZ Áll. (Jug.) 2. Bulgária 3. Olaszország Vető és ült. gépek: 1. SZHSZ Áll. (Jug.) 2. Románia 3. Ausztria Aratógépek: 1. SZHSZ Áll. (Jug.) 2. Ausztria 3. Románia Gőzcséplőgépek: 1. SZHSZ Áll. (Jug.) 2. Románia 3. Olaszország A mezőgazdasági gépek külkereskedelmi fogalma jól tükrözi a gabonatermesztés gépesítettségének változását. A felfelé ívelés a nagybirtok kapitalizálódásának intenzív időszakára esik (1880-1914), amikor a gépek iránti fokozott keresletet jelentős behozatallal lehetett csak kielégíteni. Ez a fejlődés az első világháború után megtorpant, a mezőgazdasági gépek külkereskedelmi forgalma mindkét irányban jelentősen visszaesett, megnőtt a kivitel aránya. A hazai mezőgazdasági gépgyártást döntően a mosoni Kühne és a kispesti HSCS gyára jelentette. Ez utóbbi az 1920-as évek második felében a gőzlokomobilok 60%át, a traktorok 80%-át, a cséplőgépek 50%-át állította elő. Tíz év elteltével részesedése a magyar mezőgazdaság gépesítésében meghatározóvá válik, ugyanekkor öt világrész 28 országába exportálta gépeit. 108 A gabonatermesztés gépesítése - bár a fejlődés egyértelmű - országon belül és birtokkategóriánként is nagy eltérést mutatott. Sőt még ugyanazon a nagybirtokon belül is megtaláljuk a traktoros szántást, a fogatos vetést és a járgányos cséplést. A kisebb birtokosok pedig a máshol egyébként sem használható családi erőt mobilizálták. A magyar mezőgazdaság termelési szintjére jellemző Somssich Lászlónak az OMGE elnökének megjegyzése: főleg a legkisebb birtokcsoportok szántóföldjein, főleg az Alföldön még ma is nagy átlagban kezdetleges gazdálkodás folyik. Ez leginkább a hiányos és igen felületes talajművelésben ...és az egyoldalú vetésforgóban ütközik ki." 109