Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Horváth János: Balázs János művészete

BALÁZS JÁNOS MŰVÉSZETE 333 Pipás önarckép 1923. Ülő akt Önarckép 1924. irtásból tekint szembe élesen rajzolt kék szemekkel. Az arc narancsos árnyalatokkal meleget sugárzó hatását szigorú geometrizáló tagolás ellensúlyozza. Számunkra, akik összevetjük Uitz, de főleg Kmetty portréival újként hat, hogy Balázs nem a hideg színek finom fokozataival éri el az éles tagoltságot. Ezt a mesteri effektust több fiatal férfit ábrázoló arcképen alkalmazta még. Bernáth Aurél és Fóthy János, akik visszaidézték Balázs alakját, a vékonyka, törékeny őzgida remegő vadságával szemléltették. Ezen az önarcképen kemény, akaratos céltudat párosul valami riadt élénkséggel. A világos arcfélen a szem kifejezését a színek fanatikus erejűvé fokozzák. A könnyzacskó felöli szeglet vörös-rózsaszínű. Ez majd tiszta fehérbe megy át és találkozik a kerek-kék írisszel, s aztán a pupilla feketéjével. Ez az a tekintet, amelyet nem találunk meg más kubista festőnél: a szigornak és a szenvedélynek az összefoglalását. Bizonyos óvatossággal megállapíthatjuk, hogy Csontváry önarckép szemei világegészt befoglaló fanatizmusa süt ki Balázs zártabban festett szemeiből is. Egy pasztelltájkép kapcsán, amely a „Tájkép kutyás férfival" című kép hátoldalán látható, figyelt föl Bernáth Mária Balázs rejtőző expresszív megnyilvánulására. Megállapította, hogy talán csak