Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Horváth János: Balázs János művészete

324 HORVÁTH JÁNOS már megbeszélhette az impresszionizmus és a szecesszió jelenségeit, mely témák forrása számunkra nem a konzervatív Képzőművészeti Főiskola volt, hanem Nagybánya. Ezen túlmenő művészeti problémákról a Bécsből, majd Berlinből olykor Kaposvárra hazalátogató Bernáth Auréltői hallott: a Cézanne művészete nyomán kialakult konstruktív igényű formaképzésről. Balázs nyitott és fogékony volt az új festészeti vívmányokra. Kisméretű munkák bizonysága szerint azonnali próbálkozásokat is tett és általában eljutott az egységes szellemű művek megalkotásáig. Nem tudjuk, hogy látta-e az 1921-ben elhunyt Rippl-Rónai Ödön Rózsa utcai magánmúzeumában Czigány Dezső csendéleteit, Márffy Ödön aktjait. Feltételezhető, hogy dr. Fleiner Mór ügyvéd felesége, a fiatal tehetség első pártfogója, felhívta a figyelmét erre a fontos gyűjteményre, mint minden művészeti dologra, amely Kaposváron létezett. Láthatta a Szépművészeti Múzeum Cézanne képét, a „Buffet" címűt. Ezt a lehetőséget alátámasztja két kis gyümölcsös csendélete, melyek a „Buffet" központi almásterítős motívumának változataként tekinthetők. Budapesten a Tanácsköztársaság leverése utáni években bénult, még kialakulatlan művészeti élet honolt. Törés állt be a Nyolcak és aktivisták által hozott lendületben. A legjobb művészeink visszavonultak, vagy emigráltak. Bár egy már előkészített főiskolai reform során Lyka Károly és Réti István a nagybányai szelleCsendélet bögrével és hagymával 1923. Öreganyám fon 1922. Álló akt 1923.