Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Tóth S: Adatok a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet bögöly és katonalégy faunájához

ADATOK A BORONKA-MELLÉKI TÁJVÉDELMI KÖRZET BÖGÖLY ÉS KATONALÉGY FAUNÁJÁHOZ (Diptera: Tabanidae, Stratiomyidae) TÓTH SÁNDOR Bevezetés A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet Kétszárnyú (Diptera) faunájáról az első adatokat a közigazgatásilag Böhönyéhez tartozó Erdősház l.-nél 1987-1988-ban rövidebb-hosszabb ideig működött Malaise-csapda szolgáltatta. A területen viszonylag intenzív célvizsgálatok 1989 és 1991 között folytak. A személyesen és Malaisecsapdával gyűjtött anyag nagyobb részének publikálása már megtörtént a tájvédelmi körzet élővilágáról készült kötetben (TÓTH 1992a, 1992b, 1992c). Ezúttal a viszonylag szerény, de a terület szempontjából mégis jelentősnek nevezhető bögöly (Tabanidae) és katonalégy (Stratiomyidae) adatok a szokásos módon történő közreadására kerül sor. A gyűjtőhelyek egy-két kivétellel megegyeznek a többi kétszárnyú csoportéval, kiegészítve ezúttal az UTM kóddal. Gyűjtőhelylista: XM 85 Búsvári-halastó (Mesztegnyő) XM 84 Erdősház I. (Böhönye) XM 95 Felsőkak (Mesztegnyő) XM 94 Galabárdpuszta (Nagybajom) XM 85 Gyótapuszta (Marcali) XM 94 Homokpuszta (Nagybajom) XM 85 Hosszúvíz XM 85 Kis-gyótai-erdŐ (Marcali) XM 94 Lencsepusztai-halastó (Nagybajom) XM 84 Mernyei-erdő (Böhönye) XM 84 Mernyei-tó (Böhönye) XM 95 Mély-éger (Mesztegnyő) XM 94 Mély-égeri-halastó (Mesztegnyő) XM 84 Soponyai-halastó (Mesztegnyő) A dolgozatban a faunisztikai alapadatok közül szerepel a konkrét gyűjtőhely, a teljes dátum, valamint a hím és nőstény egyedekre bontott példányszám. A gyűjtő neve (rövidítve) csak abban az esetben van feltüntetve, ha az nem Tóth Sándor. Alkalmazott rövidítések: JZS= Józan Zsolt NL= Németh Lajos MAL= Malaise-csapdával gyűjtve Az anyag meghatározásához túlnyomórészt a Magyarország Állatvilága idevágó füzetei (MAJER 1977, 1987), esetenként CHVÁLA et al. (1972) és ROZKOSNY (1982) szolgáltatták az alapot. Nomenklatura tekintetében a palearktikus légykatalógus megfelelő kötete (CHVÁLA 1988, ROZKOSNY-NARTSHUK 1988) volt az irányadó. Bögölyök (Tabanidae) Magyarország bögöly faunájáról viszonylag sok kisebb-nagyobb munka (pl. MAJER 1985, 1987) jelent már meg. Ezekben azonban nem található a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetre vonatkozó közlés. A tájvédelmi körzet Tabanidae faunája az eddigi vizsgálatok során fajszám tekintetében nem bizonyult különösebben gazdagnak. Az előkerült 25 faj a hazai fauna 42%-át képviseli. A jelek szerint zömében az általánosan elterjedt, gyakori bögölyök élnek a területen. A fauna mennyiségi összetételében kiemelkedően magas részesedésével (51,9%) első helyen áll a Haematopota pluvialis. Jelentős számban van még képviselve a Tabanus bromius (8,4%), a Hybomitra distinguenda (5,6%) és a Tabanus maculicornis (5,1%). Ez a 4 faj teszi ki a 466 példányból álló teljes anyag 71 %-át. (1. ábra: A). Feltétlenül kiemelendő és egyben a terület természetvédelmi értékességét is aláhúzza, hogy az alacsony fajszám ellenére viszonylag sok a faunisztikai szempontból többé-kevésbé érdekes elem. Említésre méltó elsősorban a Silvius alpinus jelenléte, mivel ennek eddigi kevés hazai példánya középhegységeinkből származik. Fontos eredmény továbbá a Hybomitra bimaculata, a Hybomitra solstitialis, a Hybomitra nitidifrons confiformis, a Tabanus spectabilis, valamint a Haematopota scutellata előkerülése. A gyűjtött anyag dekádonkénti megoszlását oszlopdiagram (2. ábra) szemlélteti, melyen jól látható, hogy a tájvédelmi körzetben a vizsgált években a bögölyök rajzása május elejétől szeptember közepéig tartott. A rajzási maximum júliusra esett. Lényegében hasonló képet mutat a dekádonkénti fajszám alakulása azzal az eltéréssel, hogy a fajszám június végén és július elején emelkedett a legmagasabbra (12-12 faj). Ettől azonban csak jelentéktelenül maradt el az egyedszám alapjáni csúcsot produkáló július 3. dekádjának fajszáma.