Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)
Honti Szilvia - Kiss Viktória: Középső bronzkori leletek Somogy megyéből
KÖZÉPSŐ BRONZKORI LELETEK SOMOGY MEGYÉBŐL 23 (Kisapostag 2.) is megtalálható, 45 de az átmeneti korszakban válik jellemzővé, a fenti, nyomott gömbtestű, tölcséres nyakú bögrével együtt. Torma I. a Fadd-Győzelem TSZ-nél talált négy bögrét a két típus közötti átmeneti formának tartja, 46 ezek közé sorolhatunk két jutái bögretöredéket is (VII. t. 4-5.). A harangalakú bögrék mintáját általában széles tekercselt pálcikás mészbetétágyas technikával készítik (Tihany, Szentkirályszabadja, Szentlőrinc-Strandfürdő, Tolna megye, Regöly-Fűzfás 47 ), de előfordul széles, lapos eszközzel készített mészbetétágyas változata is (Csopak 48 ). A harangalakú bögre továbbfejlődött formájára a fordított csonkakúpos magas nyak, nyomott vagy kettős kónikus, alacsony test jellemző. Az edény felső és alsó része határozottan elkülönül, széles sávos mészbetétes díszítésű, mely tekercselt pálcikás technikával (Juta VII. t. 6.), vagy ennek utánzatával (Rádpuszta I. t. 1.). illetve eszközbenyomással (Juta VII. t. 7.) készülhet. Ez a forma a fordított csonkakúp alakú pohárral együtt (Rádpuszta I. t. 2.) az átmeneti leletanyagban új típus, és mindkettő a kialakult déldunántúli mészbetétes kerámia korai fázisára jellemző. Hordó alakú edények: Előzményük megvan a kisapostagi kultúránál, de az átmeneti korszakban átalakult formájuk egyértelműen a mészbetétes kerámia kultúrájának hasonló edénytípusa felé mutat. Létezik a díszkerámiához sorolható, széles tekercselt pálcikával vagy eszközbenyomással készített, széles mészbetétdíszes változata (Rádpuszta IV. t. 4., Szőlősgyörök V. t. 4., Fadd-Győzelem TSZ, Szakály-Ürgevár, Veszprém-Várhegy, Szekszárd-Hidasi dűlő), 49 néha enyhén kihajló peremmel és fogóbütyökkel. Jellemzőbb azonban a kevésbé díszített, általában csupán a peremén simítottfényezett, hasán vonalkötegmintás változata, mely a házikerámia egyik legjellemzőbb formája a korszakban. Pereme alatt gyakran fogóbütyköket helyeztek el (Rádpuszta IV. t. 1-3., 5-11., Szőlősgyörök V.t. 2., Bakonyszentlászló 50 ). Fazekak: Az ívelten vagy tölcséresen kihajló peremű, gömbölyded- vagy tojástestű fazekak formai előzményei szintén megvannak a kisapostagi kultúrában, de az átmeneti korszakra jellemző formák már a mészbetétes kerámia ilyen típusú edényeihez állnak közelebb. A legkülönfélébb méretekben fordulnak elő. Ezeknek is megvan finomabb, gondosan díszített változatuk, peremük alatt mészbetétes mintákkal (Rádpuszta I. t. 26., Szőlősgyörök IV. t. 16., V. t. 8., Szekszárd-Hidasi dűlő 51 ) jellemzőbbek azonban az egyszerű, csak a peremen simított, durvább kivitelű háziedények (Rádpuszta III. t. 1-10., IV. t. 12., Szőlősgyörök V. t. 1., Balatonföldvár VI. t. 9., Bakonyszentlászló-Kesellőhegy, SzentlőrincStrandfürdő 52 ). Léteznek átmeneti formák is a tölcséresnyakú füles fazekak és az itt leírt fazekak között - ilyen például a Fadd-Győzelem TSZ-nél talált sírlelet két edénye. 53 Tálak: Az általunk vizsgált leletanyagban nem fordultak elő. A korszakban csak pár darab ismert (egy Balatonakaiiról és két töredék Veszprém-Várhegyről 54 ). Az első ívelten kihajló peremű, gömbölyű aljú, a veszprémiek csonkakúposak. Egyedi formák ismertek Veszprémből, Tolna megyéből. 55 2. A korszakra jellemző díszítéstechnika és -motívumok Az átmeneti korszak - és a megelőző, a kisapostagi kultúra klasszikus időszaka - legfontosabb ismertetőjegye a tekercselt pálcikával készített mészbetétágy. (Míg a kisapostagi kultúra korai fázisában még maga, a benyomott minta alkotta a díszítést, mészbetét nélkül. 56 ) Az itt tárgyalt, a kisapostagi és mészbetétes kerámia kultúrája átmeneti fázisának egyik legfontosabb jellemzője a díszítésként alkalmazott mészbetét ágyának széles tekercselt pálcikával való elkészítése. Emellett megtalálható egy másik jellegzetes díszítési eljárás is: széles lapos eszköz négyszögletes, téglalap átmetszetű végét nyomkodták folyamatosan egymás mellé az agyagba, így készítve el a mészbetét ágyát. Ez a technika az átmeneti periódusban lépett fel - a tekercselt pálcikás technikát kiegészítve. Később - ahogyan már Torma I. megfigyelte 57 a mészbetétes kerámia déldunántúli csoportjának korai fázisánál - kiszorította a tekercselt pálcikás technikát. Az átmeneti fázis díszítésének fontos jellemzője még (a kisapostagi kultúrához képest) a mészbetétes minta nagyobb felületen történő alkalmazása: a perem és a fül díszítése mellett most a vállon, sőt a hason is megjelennek a mészbetétes motívumok (pl. 1.1. 19-21., 25-26., II. t. 3., 6., IV. t. 13-15., V. t. 5-8. stb.). Néha csak ez utóbbi jellegzetesség választ el egy-egy edényt a megelőző (Kisapostag 2.) korszaktól (pl. Balatonföldvár VI. t. 6.). A széles, merev eszközből következően szinte kizárólag egyenesvonalú (vízszintes és függőleges) és zeg-zug minták találhatók az edényeken, a kisapostagi kultúra korábbi szakaszára jellemző ívelt minták megszűnnek. 58 A tölcséres peremű edények - bögrék, gömböstestű fazekak, urnák - peremén a díszítés gyakran szinte a teljes felületet beborítja. Ez lehet széles sávos többszörös (széles, ritkábban keskeny) tekercselt pálcikával kialakított mészbetét (pl. Juta VII. t. 1., Kaposvár VII. t. 10.) vagy vékony zeg-zugosan futó bordákkal elválasztott minta (pl. Rádpuszta I. t. 6., 9-11., Szőlősgyörök IV. t. 15., V. t. 3., Ordacsehi VII. t. 14.) illetve mészbetétes sávhoz csatlakozó, csúcsával lefelé álló háromszögekből létrehozott minta (Rádpuszta 1.1. 4., 13-14., Szőlősgyörök
