Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Uherkovich G.:1996 Adatok a Balaton nyugati medencéje üledékfelszíni algavegetációja ismeretéhez Data to the knowledge for the algal vegetation of the sediment surface in Lake Balaton, Hungary

ADATOK A BALATON NYUGATI MEDENCÉJE ÜLEDÉKFELSZÍNI ALGAVEGETÁCIÓJÁHOZ 225 A meglelt algák taxonómiai felsorolása Az üledékminták feldolgozása során meglelt és meghatározott algákat az I. táblázat sorolja fel, még­pedig - a könnyebb áttekinthetőség érdekében - a nagyobb rendszertani csoportokon belül alfabetikus sorrendben. A táblázat feltünteti, hogy az egyes algataxonok a profilpontokon milyen átlagos gyakoriság­gal kerültek elő. A rövidebb profilvonalakon három jel­lemző profilpont előfordulási adatai szerepelnek. A tó hossztengelyi profilvonalán hét profilpont adatait tün­teti fel a táblázat. A táblázat az összes megvizsgált minta adatait fi­gyelembe véve minden taxonnál megadja az ötfokozatú skála (l.-V.) szerinti konstancia-értékeket is. Megjegyzések néhány észlelt taxonhoz Gloeocapsa cohaerens (BRÉB.) HOLLERB. -A3­3,8 um átmérőjű sejtek egyesével vagy kettesével ül­nek a nyálkaburokban; 16-40 sejt határozott kontúrú közös nyálkaburokban lapos kolóniát alkot. A kolóniák olykor 16 sejtből álló részkolóniákból tevődnek össze. A sejtekben többnyire jól látható centrális pszeudovakuólum van. Átmeneti lépi vizekből (a parti nádasok bizonyos helyei is ilyenek) kerülhetett a Ba­laton nyílt vizébe. Petalomonas applanata SKUJA (I. tábla 11. ábra). ­A faj típusos képviselői mellett előkerült egy jóval kisebb méretű (20-22x14-15 um) és némileg karcsúbb sejtfor­májú képviselője is. Phacus lepocincloides POCHM. (I. 6-7.) -A 32,5x15 um körüli sejtméretű, lapított, oldalról is megfigyelt szer­vezet egyértelműen a Phacus nemzetséghez tartozik. Ritka előfordulású és feltehetőleg többször elnézett szervezet. Centritractus belonophorus LEMM. (XI. 1.) -A szór­ványos méretű egyedek mellett szélsőségesen nagy és az irodalmi adatoknál hosszabb tüskékkel ellátott egyedek is észlelhetők voltak. Centritractus sp. (C. rotundatus PASCHER forma ?) (XI. 2.) -Tüskéivel 110 um hosszúságú, vastagsága 7,5 um körüli. A „sejtsapka" kiképzése megfelel a C, rotundatus fajénak, de az osztódás előtti leghosszabb mérete nagyobb amazénál. Amphora ovális KÜTZ. - Minden vizsgálati mintánk­ból előkerült, legtöbbjéből közepes, de néhányból szubdomináns egyedszámmal. A faj és egyik változa­ta, a var. pediculus KÜTZ. észleleteink szerint a bala­toni üledékfelszín legfontosabb algalakója a Fragilaria construens mellett, de az utóbbinál általában kisebb egyedszámmal van jelen. Caloneis amphisbaena (BORY) CLEVE forma (II. 1.) -61,5x26,5 um körüli méretű sejtek, amelyek a törzs­alaktól a sejtvégi fejecskék „nyakának" igen vékony, karcsú voltában különböznek. Cymatopleura solea (BRÉB.) W. SMITH forma (II. 9.) -A 41-43,5x18-19 um-os sejtek alakja eltér az iro­dalomból eddig ismert változatok alakjától. Valószínű­leg új formaként lesz elhatárolható kiegészítő megfi­gyelések után. Cymbella lanceolata (EHRENB.) VAN HEURCK ­160-180x36-38,5 um-os sejtméreteivel szélesebb az irodalmi adatok méreteinél. Distoma vulgare var. brevis GRUN. forma - Sejtmé­rete 18,5x10 um körüli; alakja szerint átmenet a var. ovális (FRICKE) HÚST, felé de utóbbinál nagyobb. Fragilaria construens (EHRENB.) GRUN. (II. 14-15.) - Minden mintánkban megvolt, mégpedig túlnyomó több­ségében dominánsan vagy szubdominánsan. Az alap­típus mellett olykor - kisebb egyedszámmal - a faj jól elhatárolódó változatait is észleltem. Sekélyebb állóvizek üledékfelszíni algabevonatainak igen elterjedt és jellem­ző szervezete. Fragilaria construens var. triundulata REICHELT for­ma (II. 12.) - Sajátos morfotipus: a középső szélesebb rész párhuzamos sejtfalakkal van határolva. Gomphonema intricatum KÜTZ. var. vibrio (EHRENB.) CLEVE forma - 155-168x24-25,5 um-os métereivel jóval nagyobb az irodalomból maximálisan 110x12 um-os méretűnek ismert változatnál. Jól elha­tárolható és a Balatonra esetleg jellemző (?), bár nem túl gyakori (II. konstrancia fokozatú) taxonnak tűnik. Gyrosigma prolongatum (W. SMITH) CLEVE (II. 5.) - 130-170x9-13 um-os méretű példányokban került elő. Az alga a Balatonból 1960-ban került elő először (TAMÁS 1963). Alig határolható el a G. tenuirostrum (GRUN.) A. CLEVE fajtól és bizonyos átmenetekkel kap­csolódik a G. macrum (W. SMITH) CLEVE fajhoz. (A Fertő-tóból utóbbi név alatt publikálták algánkat.) Az irodalom mindhárom algát határozottan sősvizinek mi­nősíti. Balatoni kovamoszatunkat alaktanilag egyértel­műen azonosítani lehet a G. prolongatum (syn. G. tanuirostrum?) név alatt leírt szervezettel. Ennek az algának a balatoni előfordulása még tisztázandó öko­lógiai hátterű, a faj mintáinkból meglehetősen nagy gyakorisággal (III. konstancia fokozat) és olykor na­gyobb egyedszámmal, szubdomináns jelleggel került elő. Melosira gothica A. CLEVE (II. 11.) - 8,2-8,8x7,5­7,8 um-os, sajátos felületi szkulptúrájú sejtek rövid, 2­4 sejtű láncai. Igen ritka Melosira faj. Balatoni előfor­dulása kibővíti az ökológiájára vonatkozó ismereteket, amennyiben arra utal, hogy nem kizárólag oligotrófikus vizekhez kötött. Nitzschia lorenziana GRUN. var. subtilis GRUN. -A Balatonból először TAMÁS (ENTZ—Ponyi-Tamás 1963) említi ezt az algát. Az irodalom inkább brakkos s enyhén sós vizek lakójának ismeri, bár édesvízi elő­fordulását sem zárja ki. Saját észleleteink szerint a balatoni üledékfelszínen jelentős gyakorisággal fordul elő (IV. konstancia fokozat). Itteni előfordulásának öko­lógiai hátterét még tisztázni kell. Nitzschia lorenziana GRUN. var. subtilis GRUN. for­ma ? - Néhány példányban igen nagy méretű, 165-170 u, hosszú, képviselője is előkerült a változatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents