Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Bartosiewicz László: Közép - és Török kori állatmaradványok Segesdről

KÖZÉP-ÉS TÖRÖK KORI ÁLLATMARADVÁNYOK SEGESDRŐL 195 JEGYZETEK 1 Ezúton mondok köszönetet az ásatás vezetőjének, dr. Magyar Kálmánnak, aki a helyszínen ismertetett meg az ásatással. Helyszíni szóbeli közlései mellett a lelőhelyről készült, 1988-ban megjelent monográfiája képezi tanulmányom régészeti alapját. Hasonló köszönet illeti Pálfay Krisztinát a képanyag elkészítéséért. 2 Magyar K.: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása. Somogyi Almanach 45-49 (1988) Kaposvár, 18. ábra. 3 Magyar 1988, op. cit. p. 139. 4 Magyar 1988, op. cit. p. 130. 5 Grayson, D. К.: Quantitative Zooarchaeology. Academic Press Inc., New York, 1984, p. 28. 6 Bartosiewicz L.: Faunal Material from two Hallstatt Period settlements in Slovenia. Arheoloski Vestnik 42 (1991) Ljubljana, pp. 199-205. 7 Driesch, A. von den: A guide to the measurement of animal bones from archaeological sites. Peabody Museum Bulletins 1 (1976) 1-136; Duerst, J. U.: Vergleichende Untersuchungsmethoden am Skelett bei Säugern. Handbuch der biologischen Arbeitsmethoden 7/2 (1926) pp. 125-530. 8 Binford, R. L. és Bertram, J. В.: Bone frequencies and attritional processes. Binford, L. szerk.: For theory building in archaeology. Academic Press, 1977, New York, pp. 77-152. 9 Magyar 1988, op. cit. p. 150. 10 Bartosiewicz L, W. Van Neer, A. Lentacker és В. Decupere: Beasts of burden from a Classical road station in Bulgaria. Előadás az ICAZ/ASWA második konferenciáján, 1992, Groningen. 11 Magyar 1988. 18/5 kép. 12 Choyke, A. M.: Modified animal bones. (D. Gabler szerk.) The Roman fort at Ács - Vaspuszta (Hungary) on the Danubian limes. BAR International Series 531/11 (1989) 624632, Plate XXVII. A-B. 13 Herman, O.: Knochenschlittschuh, Knochenkufe und Knochenkeitel. Mitt, der anthr. Ges. in Wien 32 (1902) pp. 217-238. 14 Becker, C: Bemerkungen über Schlittschuhen, Knochenkufen und ähnliche Artefakte, unter besonderer Berücksichtigung der Funde aus Berlin-Spandau. (J. Schibier, J. Sedlmeier es H. Spycher szerk.) Festschrift für Hans R. Stampfli. Helbing & Lichtenhahn, Basel, 1990, pp. 19-30. 15 Choyke, A. M.: Workd animal bones from Gyoma 133. Archaeolingua, in press. 16 Klasszikus marmagasságszámítási módszereket dolgozott ki Boessneck, J.: Ein Beitrag zur Errechnung der Widerristhöhe nach Metapodienmasse bei Rindern. Zeitschr. Tierzüchtg. Züchtgsbiol. 68/I. (1956) pp. 75-90; Calkin, V. /.: Izmenchivost metapodii i eo znachenie dla izuchenia krupnogo rotagoto skota. Biull. Mosk. Obshch. Ispit. Prirodi, Otdel. biol. LXV. (1960) pp. 109-126 és Matolcsi, J.: Historische Erforschung der Körpergrösse des Rindes auf Grund von ungarischem Knochenmaterial. Zeitschrift für Tierzüchtung und Züchtungsbiologie 63 (1970) pp. 155194. A kéz- és lábközépcsontok alapján számított szorzószámok használata azonban ellentmondásosnak bizonyult: Prummel, W.\ Withers height for cattle: metapodials give higher values than other long bones. IV th International Conference of ICAZ, 1982, London, előadás. Az újabb módszerek már figyelembe veszik a végtagarányok növekedési törvényszerűségeit: Bartosiewicz L.: Interrelationships in the formation of cattle long bones. Zool. Anz. 215: 3/4 (1985) pp. 253-262; Wijngaarden-Bakker, L. H. van és Bergström, P. L: Estimation of the shoulder height of cattle. Archaeozoologia 11/1,2 (1987) pp. 67-82. Az itt alkalmazott módszer a kéz- és lábközépcsontok és a marmagasság allometrikus kapcsolatán alapul: Bartosiewicz L: Biometrics at an Early Medieval butchering site in Hungary. E. A. Slater és J. O. Tate szerk.: Science and Archeology Glasgow 1987. BAR British Series 196 (1988) Oxford: pp. 361-367. A vágott felek faggyúmentes tömegének számítása az alábbi munkák alapján történt: Noddle, В.: Determination of the body weight of cattle from bone measurements. (Matolcsi J. szerk.) Domestikationsforschung und Geschichte der Haustiere. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973, pp. 377-389; Bartosiewicz L.: Reconstruction of prehistoric cattle represented in a Bronze age sacrificial pit. (C. Grigson és J. CIutton-Brock szerk.) Animals and Archaeology 4: Husbandry in Europe. BAR International Series 227 (1984) pp.67-80. 17 Magyar op. cit. p. 97; A korábbi kutatások eredményei is arra utalnak, hogy a középkori Magyarországon a gyapjú- és gerezna képezték a juhtartás fő hasznát: Bökönyi S.\ History of domestic mammals in Central and Eastern Europe. Akadémai Kiadó, Budapest, 1974, p. 189. 18 Teichert, M.: Osteologische Untersuchungen zur Berechnung der Widerristhöhe bei Schafen. (A. T. Clason szerk.) Archaeozoological studies. North Holland and American Elsevier, Amsterdam and New York, 1975, pp. 51-69. 19 Budai A.: Orvosi alkattan. A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Kiadása, Budapest, 1943, p. 123. 20 Az iszlám hatásaként nagymértékű juh- és kecskehús fogyasztással jellemezhető észak-afrikai, délnyugat- és közép-ázsiai területeken manapság különösen az utóbbi régió országaiban (pl. Afganisztán) a juhokénál jelentősebb a kecskehúsfogyasztás hagyományai Bartosiewicz L.: összefüggés az állatállomány faji összetétele és a lakosság étrendjének energiatartalma között néhány fejlődő országban. Állattenyésztés és Takarmányozás 33/3 (1984) pp. 193-203. 21 Bökönyi 1974. op. cit. p. 200, Fig. 71. 22 Várkonyi J. és Áts £.: A kecske tenyésztése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1984, p. 72. 23 Scramm Z.: Kosci dlugie a wysokosc w klebie u kozy. Roczn. Wyzsz. Szkol. w Poznaniu XXXVI (1967) pp. 89105. 24 Bartosiewicz L. és Choyke, A. M:. Animal explotation at the site of Csabdi - Télizöldes. Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve (1985) pp. 181-194. 25 Magyar 1988, op. cit. p. 14 26 Magyar 1988, op. cit. p. 106; Evvel ellentétben a harcok által gyakrabban sújtott végek lakossága nemegyszer „futamossá" vált: Bohdanetzky £.: Csanád vármegye nemzetiségi és gazdasági viszonyai a XVIII. században. Makói Kiadó, 1940, Makó. Az ilyen körülmények miatt a Segesden megfigyelhetőnél mozgékonyabb életformát voltak kénytelenek létre hozni. Megjegyzendő, hogy a sertések helyhez kötöttebb felhasználása szerepet játszhatott az ókori, közel-keleti sertéshústilalom kialakulásában. A nomád juhtartásban érdekelt városi kereskedők hústermelési monopóliumát a letelepedett kisgazdaságok független sertéstartása veszélyeztette: