Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Bartosiewicz László: Közép - és Török kori állatmaradványok Segesdről

KÖZÉP- ÉS TÖRÖK KORI ÁLLATMARADVÁNYOK SEGESDRŐL 187 3. A török uralom megszilárdulásával, úgy tűnik, növekedett a sertéshús fogyasztásának gyakorisága. Ennek magyarázata lehet Segesd magyar lakosságának megváltozott gazdálkodási módja, esetleg a városon belüli sertéstartás elterjedése. Az őskor óta napjainkig megfigyelhető a juhfélék és sertés húsának egymást kiegészítő-helyettesítő szerepe.

56 Elképzelhető az is, hogy az iszlám sertéshúsevési tilalma miatt ez utóbbi állatfaj nem képviselt értéket a megszálló török adóhatóságok szemében. 4. Lócsontok legnagyobb számban a török kori mintában fordultak elő, ahol a szarvasmarha-maradványok közül is sok többé-kevésbé ép (gyakran mérhető: 6. táblázat) kéz- és lábközépcsont volt (IV. tábla bal oldali kép). Ez az egybeesés arra figyelmeztet, hogy a feltárt török kori „sütőház" környékén a városközpont ételmaradványaihoz képest vegyesebb hulladékot hagytak az egykori lakosok.