Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Magyar Kálmán: Nagyatád és környéke XI.-XV. századi településtörténete és régészeti emlékei

158 MAGYAR KALMAN 88 Dénes József-Miklós Zsuzsa-Nováki Gyula és Sándorfi György által készített Somogy megyei várkataszter Budapest 1984. (Továbbiakban: Várkataszter 1984.) 89 Nováki Gyula és Sándorfi György anyaga RRM Rég. Adattára 1898. 90 Magyar 1974. 27-40. Kálmán Magyar. Gewölbekragstein aus dem Báthory - Schloß in Ötvöskónyi Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn Schallaburg '82. 672-673.) Továbbiakban: К. Magyar 1982. (azóta a kastély 1525-ig tartó periódusát a Batthyányakhoz, illetőleg 15261532 közöttit a Báthory-Perneszi, az 1532-1538 közöttit Pekry, illetőleg az 1538-1566 közöttit újra a Báthoryakhoz kötjük. A török időkben is állt. 1664-ben Evlia Cselebi leírja. 91 Uo. 41-53. Balogh Jolán és Koppány Tibor periodizációjával, illetőleg a pilászterek Bakócz-Budai műhelyhez való kötéseivel egyetértünk. Elgondolkodtató a koroknyai darabokkal előkerült Mátyás címes kő, amely a koroknyai várkastély építését előbbre; 1490-ig bezárólag datálhatja. 92 Magyar 1988. 86-111. 93 Uo. 111-113. 94 Magyar 1993/a. 38-43. 95 Magyar 1988. 112. 505. jegyz. 96 Magyar 1994. 75. 97 Uo. 88-90. 98 Magyar 1993/a. 38-43. 99 Ld. Nováki Gyula és Sándorfi György ezen a területen 1984-1989. között folytatott várkutatásait, illetőleg Magyar 1994. 88-90. 100 Magyar 1974. 46. Solymosi László: Nagybajom története Kaposvár 1979. 153. 8. és 185. A szerző 1976-os tanulmányaiban szereplő pontosabb datálást a somogyi reneszánsz várkastélyépítkezések (Lak, Báth, Szenyér, Tapsony, Babócsa stb.) adták, amelyekre a XV. század közepétől vannak adatok. A Korotnai családra pedig ld. Bónis Györgynek ( a szerző előtt!) 1971-ben kiadott művét: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon Bp. 1971. 273-306. Koppány Tibor szerint mind a koroknyai, mind az ötvöskónyi építészeti anyagok budai anyagából készültek, azok tehát a XVI. század első negyedében Budán működött, főleg olasz kőfaragókból álló műhely termékei, s innét szállították őket a helyszínre. Koppány 1994. 370-371. 101 Magyar Kálmán: A magyarországi reneszánsz somogyi emlékei Somogy 2. 1976. 98. (Továbbiakban: Magyar 1976...) 102 Magyar 1976. 96-105. 103 Ld. részletesen Magyar Kálmán: Szántód és környéke a középkorban Bp. 1983. 1-190. p. (Továbbiakban: Magyar 1983...) 104 Buries László: Nagyatád község múltja és jelene Nagyatád. 1933. 21-26. (Továbbiakban: Buries 1933...) 105 Uo. 24. 106 Pesty Frigyes: Magyarország helynevei Somogy Vármegye 1864. (Kézirat fotómásolata) Somogy megyei Levéltár 528/250. 107 Somogy... földrajzi nevei 1974. 704-705. 108 Uo. 109 Jankovich 1976. 14-15. 110 Buries 1933. 25., bár a 22. lapon említi, hogy a XVIII. századbeli rác betörés után két segesdi ferences a Prokop nevű helységbe költözött, „a félig romokban hagyott Szent Mihály templom mellé épített zárdába." 111 P. Takács Ince: Szent Ferenc fiai Veszprém egyházmegye területén (különös tekintettel a XVII. és XVIII. századra. VEM (Szerk.: Pfeiffer János) Veszprém 1948. I-II. 1-482., 1-346. 112 Urbaria et Conscriptiones 4. f. Abos-Zsadány (39-50 fasc.) Művészettörténeti adatok MTA Művészettörténeti Kutató Csoportjának Forráskiadványai XI. Bp. 1975. 12. fasc. 50/28. 113 A fiatalon meghalt kitűnő Kóczián Géza gyógyszertárvezetővel folytattuk a terepbejárást. Segítségéért ezúton is köszönetet mondunk. 114 Mózner László v. püspöki levéltáros szíves szóbeli közlése 1970-ből. 115 RRM. Régészeti Adattára (Kalmár Kálmán ref. lelkip. írásos bejelentése alapján) 1978. Kézirat. 116 Csánki II. 1894. 589. MREV III. 1902. 60. 117 Ld. 137. j. Kalmár Kálmán írása 1978-ból 118 Uo., s a harangra vonatkozóan Patay Pál: Harangok Somogy földjében SMK 3. Kaposvár 1979. 235-242. 119 Kóczián Gézával kerestük fel személyesen 1982-ben Molnár Istvánt. Útmutatásaiért és közléseiért köszönet jár neki. 120 Visitatio Canonica Archidiaconatus Segesdiensis Ao 8/9. 1748. (Mózner László kijegyzései). Köszönet jár neki érte. 121 1982-ben - az azóta fiatalon meghalt kiváló helytörténész Kóczián Gézával együtt - végzett terepbejárásunk alapján. 122 Visitatio Canonica ld. 142. j. 123 Ld. 121. j. 124 Somogy... földrajzi nevei 1974. 702-703., 707-709. 125 RRM Régészeti Adattára V/33. Szabás és Maráz Borbála 1969-ben végzett leletmentése (432/1969.) 126 Elsősorban a nagyatádi (prokopi, henészi és bodvicai), valamint a segesdi, berzencei és gyékényest elpusztult települések Árpád-kori közöletlen anyagát vizsgáltuk és hasonlítottuk össze. 127 Jankovich Dénes és a szerző által 1970-1982 között gyűjtött felszíni leletek főképpen kerámiákból álltak. A Benyák-féle gyűjteményre vonatkozó adatokat ld. RRM régészeti Adattára V/18. Kóczián Géza közlése szerint a Senyá/c-féle gyűjtemény állítólag a Prokopp-dűlőből és a Pusztaszentegyházi-dűlőből származó anyagokból áll. 128 RRM Régészeti Gyűjteménye 64. 195. 1., 136. 1. és 64. 137.1. Itsz-on. 129 Uo. 64. 138. 1.-139. 1. és 64. 206. 1. Itsz-on. 130 Uo. 64. 209. 1.-64. 211. 1. Itsz-on. 131 RRM Régészeti Gyűjteménye 64.140.1.-64.141.1., 64.184.1.-185.1., 64. 207.1., 64. 186.1.-1271.1., 64.142.1.-149.1. 132 Uo. 64. 188. 1.-189. 1. Itsz-on. 133 Uo. 64.100.1. Itsz-on. H:2,7x2,7 cm, Sz: 4,3 cm ép. Feliratai megfejtetlenek. Állítólag a Prokopp-dűlőből került elő(?) 134 RRM Régészeti Gyűjtemény 64. 103.1. Itsz-on. Lovász Antal (Pécs, Megyeház út 17.) ajándéka. A Janus Pannonius Múzeum küldte át. H: 15,5 cm, Sz: 6,5 cm, Ép. 135 A Jankovich Dénes és a szerző által 1970-82 között terepbejárások nyomán régészeti szondázásokat is kívántunk a területeken végezni. Ebből az 1981-1989 között Segesden folytatott régészeti munkánk valósult meg maradéktalanul. Az itteni hatalmas anyag közlése folyamatosan történik.