Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Magyar Kálmán: Nagyatád és környéke XI.-XV. századi településtörténete és régészeti emlékei

NAGYATÁD ÉS KÖRNYÉKE XI-XV. SZÁZADI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE 135 A Segesdtől Babócsa irányában - a Rinya partján - lévő átkelőhelyek, útvonalak biztosítására kialakított földvárak, birtokközpontok, az államalapítás idején majd az Árpád-korban is javarészt királyi, királynéi kézben voltak. így Atád földvárát, révjeit és vámhelyét a somogyvári ispánság {Alma), valamint a délebbre lévő pácodi Háromfa-Avarvár-aradina földvárát, átkelőhelyét a szentkirályi, a besenyői népek őrizték. Déli irányból - a Babócsa várában székelő - német eredetű Tiboldok, illetőleg a lábodi uradalomhoz tartozó népei vették körül, és biztosították a királyi, királynéi uradalom falvait, valamint a segesdi királynéi székhelyet. (7-8. ábra) A Segesd-Nagyatád-Babócsa útvonal a királyi, királynéi Dráva menti és az északra lévő települések, birtokok közötti közvetlen összeköttetést teremthették meg. Hiszen a déli, a Barcs, Belcsa, Aranyos falvak, a jól jövedelmező Dráva menti kikötővel, rév- és átkelőhelyekkel, illetőleg az aranyosi királyi udvarházzal együtt egészen a XV. század elejéig királynéi kézben voltak. A Segesd-Nagykanizsa útvonal leágazásai lehettek a zákányi, a berzencei, a csurgói curtisokhoz; udvarházakhoz vezető útvonalak, a hozzájuk tartozó várakkal. (1., 7-8. ábra) A fontos hadiút - Zákányt, (Somogy) Udvarhelyet, Bélavárat is érintő - szakaszát a Dráva-partján, király és királynéi udvarházakkal, erődítményekkel, földvárakkal látták el az Árpád-korban." A Nagyatád környéki Árpád-kori várak: Segesd, Nagyatád-Szabás (várdomb) és talán a Háromfa környéki várak a késő-középkorban is hasonló, út és révőrző, figyelőhely szerepet is betölthettek. NAGYTORONT /ÁRPÁD-KOR/ 1ПП TOROKT Ín ÁRPÁD-KOR É/2 ХШ-XIV SZ É/3-ЕЛ XIV-XV! SZ. É/S XVI-XVII SZ. •H HOZZÁÉPÍTÉS 14. ábra. Segesd vár alaprajza 1664-ben (Országos Levéltár tervtárából)