Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Magyar Kálmán: Nagyatád és környéke XI.-XV. századi településtörténete és régészeti emlékei

NAGYATÁD ÉS KÖRNYÉKE XI-XV. SZÁZADI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE 123 A Rinyán túli terület, így a jobbparti Henész, Simonfalva (Simongát) - Korpáddal együtt - a Korpádi család hűtlensége miatt, a XIV. század végétől az új birtokos, a Gordovai Fanchy család új uradalmává szerveződött. Tehát 1408-tól - a birtokszervező Gordovai László, volt sziavon bán révén - egészen 1557-ig a Fánchy család kezében maradt ez az ún. korpádi uradalom.

55 1443-ban Batthyány Albert özvegye és fia Gordovai Fánchy Péter ellen tettek panaszt a megyei hatóságnál, mivel ő az atádi birtokukra tört, a templomot is kirabolta és 28 jobbágytelket felégetett.

56 1462-től a Batthyányak kiszorultak Atádról. 1464-ben időlegesen - a nőági örökösödés révén a - Gordovai Fánchy család rendelkezett az atádi Batthyány részek felett.

57 1462-ben a Batthyány család a - velük rokon Alapi családdal együtt - pereskedik Geszti Ferenc középnemessel Atád, Ötvös, Baráti és Szabás birtokok ügyében. 1486-ban egy kisebb jelentőségű pert a környéken birtokos Marcali családdal is folytatnak.

58 Azzal a legnagyobb somogyi főrangú családdal, amelyik Atád környékén 1398-ban Kunfalu királyi adománya révén jelent meg. Ennek ellenére valószínűleg királyi adományként - náluk maradt az atádi vám, amelyet 1452-ben Gersei Petőnek és Lászlónak el is zálogosítottak. A D-ről és DK-ről a XIV-XVI. században szomszédos Boda(falva)-Bodvica, Tivadar (Kivadár), Sármellék, Fülecs, Iklad, Szentmihály falvak, valamint Herkeháza possessio kis- és középbirtokos urai nem jöhettek számításba komoly ellenfélként és a Batthyány uradalom: a Két-Atád, Baráti, Szabás és Ötvös birtokainak háborgatóiként. (6. ábra) Bár közvetlenül az atádi Batthyány uradalommal, illetőleg azok két-atádi falvával nem érintkezett, de DNyfelől a XV. századtól a XVI. század első feléig létezett a berzencei és a szenterzsébeti uradalom. A Marcaliakkal rokon, s az ugyancsak a Pécz nemzetségből származó Berzencei Lórántfi család birtokolta a XIV. század második felétől, illetőleg 1406-tól Atád környékén Berzence és Szenterzsébet várkastélyát, Telek, Simonfalva, Farkasfalva, Háromfa(falva), Szent László falvakat. (7. ábra) 1468-ban szenterzsébeti Forster György vásárolja meg ezt az uradalmat, a fenti falvakkal és a bennük lévő részbirtokokkal. 1488-ban Bolhás, Kunfalu és a két Atak (Lankócz szomszédságában) is a birtokaik között szerepeltek. Azzal a berzencei útvámmal, amely - az atádihoz hasonlóan -jövedelmező és fontos volt.

59 1488-ban - a Marcali Györgynek és a Báthori Katalinnal 1474-ben kötött házassága révén - egy újabb hatalmas szomszéd, a Báthori család jelent meg az Atádkörnyéki Marcali birtokok uraként. Viszont a Batthyányak - a kisebb birtokok elvesztése, a hatalmaskodások ellenére - még a XVI. század első felében is kézben tartják az atádi uradalmakat.

60 Az 1506-os, 1516-os adatokon kívül erre jó példa az 1502-1521 között Keresztúri Miklós és Gibarthi (Kis) Lőrinc fia Ferenc, Keresztúri Miklós mostohafia között történt birtokszerződés. Ebben szerepeltek ugyanis - a Batthyányakkal rokon Keresztúriak kezében - a szabási, a baráti és az athad-\ birtokrészek.

61 Végül a Batthyányakat az 1526 után a XVI. század közepéig tartó időszakban a Báthoriak, a Pekryek és azok familiáriusai, a Pernesziek szorították ki az atádi uradalomból. Baráti-ba, Öfvós-be, Kőnyi-be és Bolhás faluba a Báthoriak, a Pernesziek, míg a Pekryek 153238 között Atádra és az ötvösi várkastélyba fészkelték be magukat. (7. ábra) Ez a Báthoriak és familiárisaik részéről történő a XVI. század eleji birtokfoglalási és terjeszkedési folyamat világosan követhető. 1515-ben a Báthori György alispánjaként és familiárisaként szereplő Pernesziek megveszik a pácodi-Háromfa- Avarvár (Aradina) környékét, Alsó- és Felső-Pácod faluval együtt. 1525-ben pedig Perneszi Pál és István (egregius) Ewthwes-\ várnagyáról, Bosnyák Bálintról és bolhási officiálisáról, Bertók Balázsról is tudunk. Vagyis a Segesden-Nagyatádon keresztül futó útvonal várai, erősségei: Segesd, Ötvös, Pácod, Babócsa, javarészt mind a Báthori család, illetőleg familiárisaik kezében voltak, már a XVI. század első felében.

62 3. Nagyatád a XV-XVI. századi mezőváros... Milyen szerepet játszott a XV-XVI. században Atád? Falu volt-e vagy mezőváros? A tudományos feldolgozások szerint Atád falu vagy mezőváros szerepének a kérdése sokat vitatott volt. Hiszen - mint azt már említettük - 1382-ben a villa-nak, azaz falunak mondott Atádon cives-ek, vagyis polgárok, városlakók éltek. Ugyanakkor később, a XV. század folyamán is possess/o-nak és W//a-nak, s nem oppidumnak, mezővárosnak nevezték. Ennek ellenére 1475-ben Mátyás király Atádot földesurai egyedüli joghatósága alá helyezi és heti, valamint országos vásártartási joggal ruházza fel, amelyek akkor tulajdonképpen mezővárosi jogokat jelentettek. Ennek ellenére később is possessioként emlegetik.

63 Atád - XIV. század második felében emlegetett — cives lakói a nagy segesdi királynéi központtól, illetőleg oppidumtól, mezővárostól D-re 6-10 km-re, a forgalmasnak mondható kereskedelmi útvonal mellett éltek. Az átmenő út forgalmasságára, fontosságára az is bizonyíték, hogy Zsigmond király az 1395-ben eladományozott vámszedési jogot már egy év múlva rá visszavette. Atád a forgalmas útvonalon D-re haladó kereskedelem révén fejlődhetett mezővárosias jellegű településsé, mivel itt érdemes volt a kézműveseknek is megtelepedni. Hiszen a Babócsa, a drávai révhely felé haladó idegen kereskedők Atádon is vásárolhattak, illetőleg áruikat is kínálhatták. A mezővárosias jelleget erősíti, hogy a két Atádon már 1333-34-ben plébániaegyház is állt. Papja 25 garast adózott, vagyis Pácod, Baráti egyházánál majd-