Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Magyar Kálmán: Nagyatád és környéke XI.-XV. századi településtörténete és régészeti emlékei

NAGYATÁD ÉS KÖRNYÉKE XI-XV. SZÁZADI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE 123 A Rinyán túli terület, így a jobbparti Henész, Simonfalva (Simongát) - Korpáddal együtt - a Korpádi család hűtlensége miatt, a XIV. század végétől az új birtokos, a Gordovai Fanchy család új uradalmává szerveződött. Tehát 1408-tól - a birtokszervező Gordovai László, volt sziavon bán révén - egészen 1557-ig a Fánchy család kezében maradt ez az ún. korpádi uradalom. 55 1443-ban Batthyány Albert özvegye és fia Gordovai Fánchy Péter ellen tettek panaszt a megyei hatóság­nál, mivel ő az atádi birtokukra tört, a templomot is ki­rabolta és 28 jobbágytelket felégetett. 56 1462-től a Batt­hyányak kiszorultak Atádról. 1464-ben időlegesen - a nőági örökösödés révén a - Gordovai Fánchy család rendelkezett az atádi Batthyány részek felett. 57 1462-ben a Batthyány család a - velük rokon Alapi családdal együtt - pereskedik Geszti Ferenc közép­nemessel Atád, Ötvös, Baráti és Szabás birtokok ügyé­ben. 1486-ban egy kisebb jelentőségű pert a környé­ken birtokos Marcali családdal is folytatnak. 58 Azzal a legnagyobb somogyi főrangú családdal, amelyik Atád környékén 1398-ban Kunfalu királyi ado­mánya révén jelent meg. Ennek ellenére valószínűleg királyi adományként - náluk maradt az atádi vám, amelyet 1452-ben Gersei Petőnek és Lászlónak el is zálogosítottak. A D-ről és DK-ről a XIV-XVI. században szomszé­dos Boda(falva)-Bodvica, Tivadar (Kivadár), Sármel­lék, Fülecs, Iklad, Szentmihály falvak, valamint Her­keháza possessio kis- és középbirtokos urai nem jö­hettek számításba komoly ellenfélként és a Batthyány uradalom: a Két-Atád, Baráti, Szabás és Ötvös birto­kainak háborgatóiként. (6. ábra) Bár közvetlenül az atádi Batthyány uradalommal, il­letőleg azok két-atádi falvával nem érintkezett, de DNy­felől a XV. századtól a XVI. század első feléig létezett a berzencei és a szenterzsébeti uradalom. A Marcaliakkal rokon, s az ugyancsak a Pécz nem­zetségből származó Berzencei Lórántfi család birto­kolta a XIV. század második felétől, illetőleg 1406-tól Atád környékén Berzence és Szenterzsébet várkasté­lyát, Telek, Simonfalva, Farkasfalva, Háromfa(falva), Szent László falvakat. (7. ábra) 1468-ban szenterzsébeti Forster György vásárolja meg ezt az uradalmat, a fenti falvakkal és a bennük lévő részbirtokokkal. 1488-ban Bolhás, Kunfalu és a két Atak (Lankócz szomszédsá­gában) is a birtokaik között szerepeltek. Azzal a berzencei útvámmal, amely - az atádihoz hasonlóan -jövedelmező és fontos volt. 59 1488-ban - a Marcali Györgynek és a Báthori Kata­linnal 1474-ben kötött házassága révén - egy újabb ha­talmas szomszéd, a Báthori család jelent meg az Atád­környéki Marcali birtokok uraként. Viszont a Batthyányak - a kisebb birtokok elvesztése, a hatalmaskodások ellenére - még a XVI. század első felében is kézben tartják az atádi uradalmakat. 60 Az 1506-os, 1516-os adatokon kívül erre jó példa az 1502-1521 között Ke­resztúri Miklós és Gibarthi (Kis) Lőrinc fia Ferenc, Keresztúri Miklós mostohafia között történt birtokszer­ződés. Ebben szerepeltek ugyanis - a Batthyányakkal rokon Keresztúriak kezében - a szabási, a baráti és az athad-\ birtokrészek. 61 Végül a Batthyányakat az 1526 után a XVI. század közepéig tartó időszakban a Báthoriak, a Pekryek és azok familiáriusai, a Pernesziek szorították ki az atádi uradalomból. Baráti-ba, Öfvós-be, Kőnyi-be és Bolhás faluba a Báthoriak, a Pernesziek, míg a Pekryek 1532­38 között Atádra és az ötvösi várkastélyba fészkelték be magukat. (7. ábra) Ez a Báthoriak és familiárisaik részéről történő a XVI. század eleji birtokfoglalási és terjeszkedési folyamat világosan követhető. 1515-ben a Báthori György alis­pánjaként és familiárisaként szereplő Pernesziek meg­veszik a pácodi-Háromfa- Avarvár (Aradina) környé­két, Alsó- és Felső-Pácod faluval együtt. 1525-ben pedig Perneszi Pál és István (egregius) Ewthwes-\ várnagyáról, Bosnyák Bálintról és bolhási officiálisáról, Bertók Ba­lázsról is tudunk. Vagyis a Segesden-Nagyatádon keresztül futó út­vonal várai, erősségei: Segesd, Ötvös, Pácod, Babócsa, javarészt mind a Báthori család, illetőleg familiárisaik kezében voltak, már a XVI. század első felében. 62 3. Nagyatád a XV-XVI. századi mezőváros... Milyen szerepet játszott a XV-XVI. században Atád? Falu volt-e vagy mezőváros? A tudományos feldolgo­zások szerint Atád falu vagy mezőváros szerepének a kérdése sokat vitatott volt. Hiszen - mint azt már említettük - 1382-ben a villa-nak, azaz falunak mon­dott Atádon cives-ek, vagyis polgárok, városlakók él­tek. Ugyanakkor később, a XV. század folyamán is possess/o-nak és W//a-nak, s nem oppidumnak, mező­városnak nevezték. Ennek ellenére 1475-ben Mátyás király Atádot földesurai egyedüli joghatósága alá helyezi és heti, valamint országos vásártartási joggal ruház­za fel, amelyek akkor tulajdonképpen mezővárosi jo­gokat jelentettek. Ennek ellenére később is possessioként emlegetik. 63 Atád - XIV. század második felében emlegetett — cives lakói a nagy segesdi királynéi központtól, illető­leg oppidumtól, mezővárostól D-re 6-10 km-re, a for­galmasnak mondható kereskedelmi útvonal mellett él­tek. Az átmenő út forgalmasságára, fontosságára az is bizonyíték, hogy Zsigmond király az 1395-ben elado­mányozott vámszedési jogot már egy év múlva rá visszavette. Atád a forgalmas útvonalon D-re haladó kereskedelem révén fejlődhetett mezővárosias jellegű településsé, mivel itt érdemes volt a kézműveseknek is megtelepedni. Hiszen a Babócsa, a drávai révhely felé haladó idegen kereskedők Atádon is vásárolhattak, illetőleg áruikat is kínálhatták. A mezővárosias jelleget erősíti, hogy a két Atádon már 1333-34-ben plébániaegyház is állt. Papja 25 ga­rast adózott, vagyis Pácod, Baráti egyházánál majd-

Next

/
Thumbnails
Contents