Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Magyar Kálmán: Nagyatád és környéke XI.-XV. századi településtörténete és régészeti emlékei

NAGYATÁD ÉS KÖRNYÉKE XI-XV. SZÁZADI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE 117 jelentette. A somogyi tizedes rendszerbe szervezett várkatonákra, az ún. cívisekre, a katonai szolgálatot teljesítő várjobbágyokra azonban kevés adat maradt. Ezért lényegesen az 1190-ben a somogyi várjobbágyok egyik tisztjének, századosának (centurio), Kazudnak az említése, aki éppen Atád faluban lévő - eredetileg királyi földekből - adományozott el részeket.

14 S úgy tűnik, hogy a szentkirályi népei (Rinyaszentkirály), valamint a mai Szentlászló puszta környékén lévő Alma is ehhez a várszerkezethez, illetőleg a király somogyi uradalmához tartozhatott.

15 (4. ábra) Vagyis végsősoron a somogyi (somogyvári) várszerkezethez sorolható 32-35 várbirtokból éppen Nagyatád környékére esett kettő: Alma és Szentkirály. Ugyanakkor lényeges, hogy a várbirtokon kívül, a várnépekkel együtt, egymás mellett éltek a különböző, az udvari szervezethez is tartozó és más szolgáltató népek.

16 A Nagyatáddal szomszédos segesdi királyi, királynéi magánuradalom udvarhelyéhez tartoztak például az UoVa/77o/c(Udvarhely), Ötvös, Csatártó, Kovácsi, Halász és talán a Bárd/Udvarnok köré szervezett Taszár, Tárkány, Szűcs, Fonó és Márcadó helynevekkel jelzett szolgáltatótelepülések.

17 (5. ábra) Segesd, illetőleg Nagyatád környékén - Somogyvárhoz hasonlóan - a nagyobb számban vasmüvességgel kapcsolatos szolgáltatófalvak (Kovács = Vasas, Verő, Csatár(tó) = Scsitár = Vértes, Kaposvár táján a Tárkány) figyelhetők meg.

18 A segesdi királyi, királynéi udvartartás számára készítettek árukat Rmya(Kovácsi) és Csafár(tó) = Vértes lakói, valamint a finomabb ötvöstárgyakat előállító Öfvős(Ötvöskónyi) falu szolgáló népei. (5. ábra) Mit jelölt a Nagyatádtól DNy-ra lévő Csatár{tő), Vértes helynév? Mindenképpen elsősorban a vért, a pajzskészítő mesterek helységét mutatta. S jelezte egyben azt a réteget is, akinek a számára ez a fegyverzet készült.

19 A Somogyvár és a Segesd mellett lévő Kovácsi, Csatár (Vértes) jelzi a legfontosabb, XI. századi iparos falvaknak a megye, az uradalmi központok, köré történő céltudatos telepítését. Mit figyelhetünk meg a településtörténeti szempontból ezzel kapcsolatban a mai Nagyatád területén, illetőleg a környékén? Közismert, hogy Nagyatádnak a Dráva vízgyűjtőjéhez tartozó területét a Rinya-patakok a Szabási, a Taranyi, a Lábodi és a Nagyatádi-Rinya völgyei szelik át. Közöttük mélyebbre vágódott völgye csak az 50 km hosszú főágnak, az ún. Nagyatádi-Rinyának van. A környék térszínére - az említetteken kívül - a szabályozás előtti széllyukakat kitöltő kisebb vizek, valamint a szélbarázdák nagyobb tavai, a mocsarak, a Rinya árterei, az őket kisérő erdők a jellemzők. Ezek a táji adottságok határozták meg az ide települő emberek mindenkori lakóhelyeit, amelyek a védettebb, É-D-i dombhátak és a völgyek oldalait keresték.

20 Az őskortól - a római koron át - a népvándorláskor embere is előszeretettel telepedett meg Nagyatádon és a környékén. Milyen formában és mértékben jelentkezett ez a megtelepedés, magyar honfoglalás, illetőleg főképpen az Árpád- és a középkor: a XI-XV. század időszakában? Valószínűsíthető-e, hogy ezek (mint más jelentősebb területen!) itt is a víztől, a természeti csapásoktól védett nagyobb települések egy-egy erődített hely, vár mellett, vagy a kisebbek a kedvező fekvésű dombok gerincén találhatók meg? Megfigyelhető-e a várak és a települések egy-egy egymásbafüggő rendszere is? Tanulmányunkban erre kívánunk elsősorban válaszolni a XII-XV. századi történeti forrásanyag, illetőleg a régészet emlékei; elsősorban a várak és a települések egymással kapcsolatba hozható rendszerének a vizsgálatával.

21 1. Nagyatád és környékének településrendszere az Árpád-kori (XII-XIII. századi) források alapján A mai Nagy Átadnak nevet adó települést már 1180ben Athad falu-ként, azaz villa-ként említik.

22 Majd később Athaad-nak, s ritkán Achad-nak nevezik. 1395-ben már Nagyathad-ró\, illetőleg Kysathad-ró\ is tudunk.

23 A mai Nagyatád'város területén az Árpád- és a középkorban megközelítőleg 18 önálló településről, possessioról, illetőleg faluról vannak adataink. Már bizonyított, hogy Atád, Athaad, Achad az 1181ben At(ta), az 1200-ban Ataként szereplő személynévből keletkezett. Az alapját adó személynév a magyar atya főnévvel tartozhatott egybe. De talán előzménye vagy forrása lehetett az ótörök ata' atya szó is. A (Nagy)Atáddal rokon elnevezésű - Kaposvártól ÉK-re található Magyar/Atád nevű falut a középkorban szinte mindig yAc/?acf-ként említették. Az Atád-da\ rokon eredetű Átány (Äthan, Athyan) az At(ta) személynévből az ny, míg Atád a d képző segítségével keletkezett.

24 S ehhez társult később a Kis és a Nagy, a milyenségre, nagyságra utaló jelző. A források alapján láttuk, hogy Atád a XII. század végén villa, azaz falu, míg 1284-ben a királyné terra seu villa-ja, majd 1309-ben terra seu possessio-ja volt. Tehát az látszik biztosnak, hogy Atád a XII-XV. század között falu lehetett. A terra seu villa, vagy a terra seu possessio elnevezések ebben az időben ugyanis mindenképpen falutelepülést jelentettek. S ezek az elnevezések általában az 1260-as évektől kezdődtek és zömmel a XIV. század első felére estek.

26 Mivel a falvaknak a terra-ként való megjelölése a XIII. század utolsó negyedében kezdett megszűnni, helyét - az Atád-nál is szereplő -villa, de inkább a possessio, megjelölés foglalta el. Szabó István véleménye szerint „végeredményben a possessionak a földbirtokon álló falu értelmében a feudális rendszer kiteljesedése adott igazi értelmet. Elsősorban a birtokos joga rejlett a falu e latin köznevében".

27 Kazud centurio terrája, földje, amely a faluban volt a somogyvári várispánság, majd a királyné terra seu villa-ja, a segesdi királynéi uradalom része, birtoka lehetett.