Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Bárdos Edith: Az avarkori öntött bronz korongok viseleti szokásához a zamárdi avar temető alapján

AZ AVARKORI ÖNTÖTT BRONZ KORONGOK VISELETI SZOKÁSA 103 JEGYZETEK . 1 É. Sz. Garam: Spätawarenzeitliche durchbrochene Bronzescheiben, Acta Arch Acad. Scient. Hung. 32., 1980. 161-180. (Továbbiakban Garam, 1980.) 2 Előzmény: Bakay Kornél 34 sírt ásott ki. Bakay Kornél: Az avarok időrendjéről. Újabb temetők a Balaton környékén. Somogyi Múzeumok Közleményei (Kaposvár) 1, 1973., 586. (továbbiakban: Bakay 1973.) A temető feltárása 1980ban kezdődött, 1994-ig - 2 év kihagyással - folyamatos volt. A temető egy ÉNy-DK irányban elnyúló elipszis forma, kb. 400 mx180-200 m-es, kb. 50 000 m

2-nyi területet ölel fel. Eddig feltárásra került 2267 sír. Amennyiben az eddigi, egyenletes sírsűrűség nem változik, akkor ez a sírszám kb. a fele a temető becsült lélekszámának. A VII. század első feléből származó korai temetkezéseket 670/680 után törés nélkül folytatják. A korai korszak datáló értékű sírja az 1392. sz. sír, Heraclius és Heraclius Constantinus 20 siliqua aranypénzét tartalmazta. (620625 közötti veret). Sírbakerülési ideje: VII. sz. középső harmada. Ltsz.: Z/93. 12. 1. Súly: 3,74 g. ( A veretet Bóna István határozta meg a helyszínen.) A temető 670/680 utáni, sokszínű, többrétegű népesség temetkezéseinek egyik lényeges csoportja az ún, „korongos" sírok. Az öntött bronz díszkorongok használata mind a lemezes, mind a későbbi griffes-indás csoportra jellemző. Tekintettel arra, hogy a leletanyagnak csak kb. egynegyede restaurált (kb. 600 sír), így csak arra vállalkozhatok, hogy a korongokat közzé tegyem. A temető 100%-osan rabolt, a lelőhely szerves része a tőle Ny-ra lévő „salakmező", a Mélykúti-dűlőben, ahol vasolvasztó kohók találhatók nagy kiterjedésű területen. Kötelességem megemlíteni, hogy az utóbbi években (1992-94.) az ásatás szponzora Zamárdi Önkormányzata, amely 5,5 millió forintot biztosított a feltárás folytatására. 3 A temető Ény-i szélétől kb. 90 m-re egy különálló sírcsoport 12 sírja került feltárásra, az endrédi út mellett. (A 4. sír tartalmazott korongot.) Griffes-indások sírjai, középpontban egy lovas sírjával. A 10. sz. sír korong alakú áttört öntött veretei egy kiterjesztett szárnyú, koronás, emberarcú oroszlánt ábrázolnak. A motívum a nagyszentmiklósi kincs 2. és 7. sz. korsóján látható és alátámasztja Bóna István véleményét a kincs készítési idejére, eredetére vonatkozólag. A griffes-indás népesség leletanyagán belül ötvösségi stílusjegyek alapján jól kirajzolódik az a leletcsoport, amely a nagyszentmiklósi kincs köréhez kapcsolható. 4 Németh Péter: Újabb avarkorí leletek a történeti Veszprém megyéből. VMMK 8/1969. 153-165. A 159. oldalon közölt díszkorong Balatonszőlős-Tsz istálló „A" sírjából azonos a zamárdi 1254., 1287. sz. sírok korongjaival, füllel ellátva. 5 „A múzeumok programja" Központi Múzeumi Igazgatóság, Bp., 1975., 7. 6 Renner 1970, Taf. 20-24. 7 Hampel, 1905, I. 340. 8 Rhé-Fettich 1931, 54. 9 Csallány, 288. 10 Kovrig 1975, 229. 11 Renner, 1970, 89. 12 Garam 1980, 172-174. 13 Sós 1958, 119, Kovrig 1963, 120-121, Kiss 1975, 149. 14 Mesterházy Károly: Régészeti adat kulcs szavunk eredetéhez FA XXXIV. 1983. 157-164. Fülöp Gyula: Egy avar kori kulcslelet, Alba Regia, XXI. 1984. 253-154. D. Renner Nanteuil-Notre-Dame-ból közöl egy hasonló vaskulcsot. Renner, 1970, 185., 29. tábla, 584. sz. korong és a láncon lógó vaskulcs. 15 Bóna István: A középkor hajnala, 1974., 36. 16 Kalevala, Bp. 1980. Rácz István fordítása 50. ének, 386., valamint 377., Rácz István felvétele: női övkarikák késsel, tűtartóval Lappföldről. 17 A. Kiss: Germanen im awarenzeitlichen Karpatenbecken. (In: Falko Daim: Awarenforschungen, Institut für Ur-und Frühgeschichte der Universität Wien, 1992. 54. és 74.) Tőlünk Ny-ra, pl. Giselia Clauss Die Tragsitte von Bügelfibeln eine Untersuchung zur Frauentracht im frühen Mittelalter, 34. Jahrbuch-Mainz 1987/2. 533., KarbenOkarben, Grab 11. (Abb. 36,3. 3.) 18 Jutas: (Rhé-Fettich: Jutas und Öskü, „Seminarium Kondakovianum", Prag 1931., Taf. VI. 29-30., (146. sír), Taf. VII. 1-9. (144. sír), Öskü: Taf. XIII. 1-23., Taf. XVII. 10-2. (46., 64. sír), Győr: Fettich: Győr, Taf. XV. 1-7, Hampel, 1905, Taf. 197., 63. Grab.), Keszthely: (Hampel 1905. 149., 150. Taf. Fettich: Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség történetéhez Arc. Hung. XXXI. Bp. 1951, XXXIII-XXXIX. táblák.), Cikó: Wosinszky Mór, AK 17 (1894.) 75., 373. sír, Hampel 1905, Taf. 221., Gátér: Kada Elek, AÉ 26 (1906) 137-138., Kiskőrös-Vágóhíd: Gy. László. Etudes archéologiques sur 1 histoire de la société des Avars Bp., 1955., Üllő-Kiskőrös: Horváth T: Taf. XXIII. 1421., Váchartyán: Ferenczy László: A váchartyáni avarkori temető, AÉ 90, 1963., 90. 4. kép, 6. sír. Homokmégy-Halom Garam 1975, 50, 56, sír, (Fig. 6.) 162. sír (Fig. 14.), Tiszaderzs: Garam 1975, 218. 16. sír, (214.) 41. sír. Kovrig, 209-233., Szentes-Kaján: Korek József: A szentes-kajáni avar temető, Szeged, 1943., Taf. XXX, 17-22., Alsógellér. (Holiare) Anton Tocik: Slawisch-awarisches Gräberfeld in Holiare, Catalogi Archaeologici, Tom. 1. 1968., Nattyán: Kovrig 1963., 130-131, 185. sír (Taf. XV. 24-33.) 268. sír (XXI. tábla 1-8.) 581. sír (Taf. XXXVII., 36-45.), Kisköre: Garam 1979, Grab 37. (Taf. 30, 12.), Káptalantóti: Bakay 1973., 1. sír (XV. tábla 8-12.), 7. sír (XX. tábla, 13, 34.), 40. sír (XLV. tábla 16-25.), Halimba: Török Gyula: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Halimba im VI—IX. Jahrhundert, Studijné Zvesti AU. SAV 16 (1968.) 265-277., Török Gyula: Újabb régészeti feltárások Halimbán VMMK 5 (1966.) 69-79., Magyarország Régészeti Topográfiája 3. 298. 6. tágla 7-13. (19/6. sz. lelőhely) Nyékládháza: K. Végh Katalin: A nyékládházi avar temető, HŐMÉ vk. 171211., VI. tábla 23-25 (31. sír), VI. tábla 20-22, 26-33 (32. sír), Andocs: Garam Éva: Avar temetők Andocson FA XXIII, 129-182., a Temető utcai avar temető 113. sz. sír (159., 21. sz. ábra, 28. sz. nagyszíjvég (167. 26. ábra), Kereki: Költő László ásatása, az ásató szíves közlése. Baktó: Szádezcky-Kardoss S.: Avar sírok Baktóban, Alföldi Tudományos Gyűjtemény II. 1-42., 1948. 19 Fettich, 1951., XXXVIII. tábla, Garam Éva, 1975. A Homokmégy-Halom 56. sz. sír szalagfonatos övgarnitúrájáról - amely hasonló technikával készült azt írja, hogy „extra decoration" (38-39.). A technika jól megfigyelhető az alsógelléri leletek színes fotóin (Zlata Cilinska: Kov v ranoslovanskom umeni, Tatran, 1981, 32-42.) 20 Vámosi Lajosné: Egy díszítéstechnikai eljárás a zamárdi avar temető 7. századi leletanyagában („Spanyolozás"