Somogyi Múzeumok Közleményei 11. - A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1995)

Csapó János - Csapó Jánosné - Költő László - Pap Ildikó - Sándor Némethy: Gyapjúszőnyegekkorának meghatározása a cisztin, ciszteinsav, a metionin és a tirozin tartalom alapján

GYAPJÚSZŐNYEGEK KORÁNAK MEGHATÁROZÁSA 257 összefüggésbe. A mintegy 30%-kal alacsonyabb tirozin tartalom ugyancsak említést érdemel. Az aminosavak részleges elbomlására utaló jel a magas ammónia tartalom is. Az előzőekben nem említett aminosavak a három vizsgált mintánál gyakorlatilag egybeesnek. A három fajta mintánál kapott variációs koefficienseket összehasonlítva megállapítható, hogy azok mai gyapjú és szőnyegmintáknál az esetek többségében 10-40%-kal kisebbek mint amit az 550 éves szőnyeg esetében kaptunk. Ez a nagyobb variációs koefficiens talán a mintavételi hibával vagy a vizsgált anyag nagyobb inhomogenitásával magyarázható. Összefüggés a kor és a minták ciszteinsav-, cisztin-, metionin- és tirozin tartalma kőzött A hidrolízis idő optimálása és az analitikai módszer pontosságának ellenőrzése után kezdtük elemezni a Magyar Iparművészeti Múzeumból (3. táblázat) és a Magyar Nemzeti Múzeumból (4. táblázat) beszerzett gyapjútartalmú fonalak és szőnyegek összetételét. A ruhákból ill. díszítő anyagokból csak pár milligramm anyag állt rendelkezésünkre, ezért az 5. táblázatban közölt eredmények ezekben az esetekben egyetlen analízisből származnak. A szönyegmintáknál — mivel elegendő anyag állt rendelkezésünkre — két párhuzamos mérés átlagát tartalmazza a táblázat. Az 5. táblázat adataiból megállapítható, hogy növekvő korral nő a ciszteinsav mennyisége és ennek megfelelően csökken a cisztin mennyisége. A mai gyapjúhoz viszonyítva a ciszteinsav menynyisége 4-500 év alatt tízszeresére, ezer év alatt több mint húszszorosára, 1600-1700 év alatt pedig 28-30-szorosára nő. Ezzel szemben a cisztintartalom már 120-140 év alatt is kevesebb mint felére, 4-500 év alatt harmadára, 1600-1700 év alatt pedig mintegy tizedére csökken. A mai gyapjúszőnyeg összetételéhez viszonyítva az ismert korú gyapjúfonalak összetételét teljesen hasonló megállapításokat tehetünk azzal a különbséggel, ami a mai gyapjúszőnyeg és a technológiai beavatkozástól mentes gyapjú összetételében van. Tehát a mai gyapjúszőnyegből származó J. CSAPÓ, ZS. CSAPÓ-KISS, L. KÖLTŐ & I. PAP (1990) Archaeometry 90. Birkhauser Verlag, Basel. 627. J. CSAPÓ, I. PAP & L. KÖLTŐ (1988) Anthropologia Hungarica 1. 67. T. YOROTAKA & T. ONO (1954) Nagasaki Iggakai Zassi 29. 400. K. OSONÓ, I. MUKAI & F. TOMINAGA (1955) Nagasaki Iggakai Zassi 39. 156. A.J.P. MARTIN & R.L.M. SYNGE (1945) Adv. Protein Chem. 2. 1. gyapjúfehérjében mért 0.31 %-os ciszteinsav tartalom 100-140 év alatt háromszorosára, 4-500 év alatt több mint ötszörösére, 1000 év alatt mintegy tízszeresére, 1600-1700 év alatt pedig mintegy 14-szeresére nőtt. Ezzel párhuzamosan a cisztintartalom 100-140 év alatt 60 %-ára, 4-500 év alatt 40%-ára, 1600-1700 év alatt pedig mintegy 12-13%-ára csökkent. Még jelentősebbek a különbségek ha a ciszteinsav/cisztein hányadosokat hasonlítjuk össze. Ez az arány a ciszteinsav tartalom növekedésének és a cisztintartalom csökkenésének megfelelően növekvő korral nő, és az 1600-1700 éves mintáknál 300-320-szor nagyobb mint a gyapjúnál, és 100-115-ször nagyobb mint a mai szőnyegnél. A minták metionin- és tirozin tartalmát vizsgálva megállapítható, hogy a mind a metionin, mind a tirozin tartalom csökken a kor előrehaladtával, sőt az 1750 éves gyapjúszálból és az egyik 1600 éves gyapjúszálból sem tirozint, sem metionint nem tudtunk kimutatni. A minták metionin tartalma 100-140 év alatt 85%-ra, 4-500 év alatt 55%-ra, 1600-1700 év alatt pedig majdnem nullára csökkent. A tirozin esetében a csökkenés 100-140 év alatt 10-15%-os, 4-500 év alatt mintegy 30%-os, 1600-1700 év alatt pedig a tirozin is majdnem teljesen elbomlik. A cisztin és a ciszteinsav tartalmat ábrázolva az idő függvényében (Id. ábra) megállapítható, hogy a cisztin egy kezdeti gyors csökkenést követően az 1000-1750 év között már csak kisebb mértékben változik. Egy gyors növekedés a ciszteinsav tartalomban is megfigyelhető a 0-500 év között, mely növekedés — a cisztintartalom csökkenéséhez hasonlóan — lelassul. A metionin tartalom változása az első ötszáz év alatt hasonló a cisztintartalomhoz, ezt követően viszont meredeken zuhan tovább, és az 1600-1700-as évek felé koncentrációja nullára csökken. A tirozin folyamatosan csökken az idő függvényében, és a metioninhoz hasonlóan a 1600-1700 év után mennyisége gyakorlatilag már nulla. A ciszteinsav/cisztin hányados exponenciálisan nő az idő függvényében. E. SCHRÄM, S. MOORE & E.l, BIGWOOD (1954) J. Biol. Chem. 57. 33. S. MOORE (1963) J. Biol. Chem. 238. 235. C.H.W. Hi RS (1956) J. Biol. Chem. 219. 611. J. CSAPÓ, ZS. CSAPÓ-KISS & I. TÓTH-PÓSFAI (1986) Acta Alimentaria 1. 3. IRODALOM