Somogyi Múzeumok Közleményei 11. - A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1995)

Szentpéteri József: Cartographia Avarica Térképészeti észrevételek Adam-tól Bajánig

CARTOGRAPHIA AVARICA TÉRKÉPÉSZETI ÉSZREVÉTELEK ADAM-TÓL BAJÁNIG 243 JEGYZETEK * Tanulmányom rövidített változata 1994. november 8-án el­hangzott a nyitrai „Ethnische und kulturelle Verhältnisse an der mittleren Donau in 6.-11. Jh." с konferencián (Cartographia avarica. Kartographische Bemerkungen von . ADAM bis Bajan). 1 Csallány 1956, a domborzat Kniezsa 1938 és Glaser 1939 nyomán. 2 A térképes ábrázolásokat érintő hitelesség elveiről és ide vonatkoztatható példáiról Györffy 1991, 5. és 9. A 9. századi Kárpát-medence kisajátítási törekvéseire Dekan 1976: Gebietsentwicklung Großmährens. Von der staatlichen Einigung um 830 bis zum Tode Svatopluks 895, v.o. Pótó 1989, 23-25; Istoria na Bulgaria II. Sofia, 1981, 140-141: Bul­gária térképe a 9. sz. első felében. A korszak legújabb térké­pes ábrázolása Bóna - Szentpéteri 1994-1995. 3 A Kárpát-medence természeti képéről a honfoglalás korában Somogyi 1984 és 1994; László 1988, I. térkép (szerk.: Somo­gyi Sándor). A késő avar kori kiszáradás elméletéről: Györffy ­Zólyomi 1994, 27-30. A késő avar kori és magyar honfoglaláskori lelőhelyek legutóbbi együttes ábrázolása: László 1988, 16, 4. kép. 4 Wolfram 1987, 469, ahol a hun és avar birodalom központja egyazon helyen van feltüntetve; vagy u.ott 471, ahol a bolgár fennhatóság határai meghaladják a legmerészebb bolgár el­képzeléseket is. A történeti források összevetése a régészeti adatokkal Pohl 1988, Karte 2. és 4. 5 Bóna 1984, 25. térkép. 6 Bálint 1989, 288, Karte V, lelőhelylistája: 290-291; térképe gyakorlatilag a fenti munka forrás-megjelölés nélküli reprodu­kálása - ugyanitt az avar korra és a magyar honfoglaláskorra vonatkozó térképaláírások felcserélődtek. 7 Bóna 1988b, Abb. 70: Siedlungsgebiet der Awaren vom 7. bis 9. Jh. im Karpatenbecken (Entwurf É. Garam); Awaren u. Slawen, Abb. 1: Siedlungsgebiet der Awaren vom 7.-9. Jahrhundert im Karpatenbecken (nach Bona). Schraffiert: Zalagebiet. 8 Szentpéteri 1995b-c. 9 Kiss A. 1 988a, 65, 41 .j. és 1 988b, 79, 47 .j. 10 Vékony 1979 és 1983. 11 Szőke В. 1960, Harmatta 1960. 12 Györffy 1991,14. 13 Jankovich-Bésán 1992,1. 14 Szentpéteri 1994a és 1995a. 15 Az avarok történetére vonatkozó bizánci forrásokra Moravcsik 19832, főleg I. 70-75; legújabban: Szádeczky-Kardoss 1992. 16 Kollautz 1968, Nagy 1976, Pohl 1988, Karte 3. 17 Szádeczky-Kardoss 1979a, 104. 18 Szádeczky-Kardoss 1979a, 105. 19 Szádeczky-Kardoss 1979a, 105-106. 20 Szádeczky-Kardoss 1979b, 235. 21 Szádeczky-Kardoss 1979b, 236. 22 Szádeczky-Kardoss 1979b, 238. 23 Szádeczky-Kardoss 1979b, 239. 24 A minősítési rendszer olyan leletegyüttes-tipológián alapul, amely a lovas-fegyveres felszerelés, díszövek, ékszerek és egyéb rangjelző tárgyak előfordulását, illetve azok készítési anyagát veszi figyelembe: Szentpéteri 1993a, 166-169, 214, Tab. 1A-B, Tab 2. 25 Szentpéteri 1993b, 1993c, 1994b 1-4. térkép. 26 Bárdos Edith szíves szóbeli közlése szerint a Zamárdi-Réti földek lelőhelyen feltárt temetkezések száma 1994-ben már meghaladta a 2.300 sírt; a lelőhelyről legutóbb Bárdos 1992. 27 Bóna 1986b, 13-14. és 1988a, 453. 28 Kiss A. 1979 és 1988c. 29 A Keszthely-kultúráról Kovrig 1958 és 1960; Kiss A. 1966 és 1968a-b, Pohl 1988, 92-93; legújabban már csak a közvetlen Keszthely-környéki lelőhelyeket sorolják e körbe: Müller 1992, Kiss G. 1984 és 1992. 30 A kérdéskör összfoglalása: Bóna 1971, 294-297. 31 Szádeczky-Kardoss 1968. 32 Kölked kapcsán Kiss A. 1979 és 1988c. A történeti források hasznosításával Pohl 1988, 90-92, majd elsősorban a régé­szeti leletekre támaszkodva, legrészletesebben Kiss A. 1992. 33 Az avar kori gepida továbbélés elméletének kifejtése: Marosi ­Fettich 1936, 63-93; Fettich 1943, 15-17; Fettich 1958, 366­371; Fettich 1965,107-110; más szemszögből Csallány 1961, 346-359. A kérdéshez szorosan kapcsolódó Környe-vitához v.o. Salamon 1969; Salamon - Erdélyi 1971 ; Barkóczi - Sala­mon 1971, főleg 145- skk.; a kritika összegzése Tomka 1972 és Bóna 1971, 296-301. és Bóna 1984, 321. Az erdélyi avar kori gepidákhoz Bóna 1979; 1986a, 162-165. 34 PAULUS DIACONUS I. 27; Szádeczky-Kardoss 1979a, 103. 35 Bálint 1993, 244. és 205-206. j. hasonló értelemben vizsgálja a kérdéskört, de egyelőre elveti a kora avar kori gazdag pannóniai lelőhelyekből levonható fentebb ismertetett tanulsá­gokat. 36 Az avarság fegyveres társadalmi rétegével kapcsolatos mun­káim során fogalmaztam meg először a pannóniai kagáni székhellyel kapcsolatos feltevéseimet. Első ízben a „Baján né­pe és a Keletrómai birodalom. A korai avar - bizánci kapcsola­tokról: a Baján-dinasztia székhelye és az ú.n. Keszthely­kultúra kérdése с előadásomban (1986), amely végülis kéz­iratban maradt; ismertetője Szentpéteri 1987, 725; a szakiro­dalomban tudomásom szerint az eddig egyetlen (lakonikusan elutasító) reagálás Kiss A. 1988b, 85.: „Die Hypothese ...scheint nicht beweisbar zu sein". Fettich 1965, 101-102, Abb. 164. kivételével - aki Temesvárra (Timisoara, Románia) helyezte az avar kagán székhelyét - a kutatás a Duna-Tisza­közi lokalizálás mellett tart ki mindezidáig. Ennek alapvető oka az, hogy az avar birodalom legkorábbi hatalmi központjának meghatározását erősen befolyásolja, hogy a Baján-dinasztia korát időben követő „bócsai kö/nek" a Duna-Tisza-közén kerül­tek elő az arany álcsatos vezérteletei, ezekről legutóbb Kiss A. 1986,1988a-b és 1991. 37 Az Avar Birodalom utolsó szakaszának legújabb adatait tükrözi „A 9. századi Kárpát-medence népei a történeti és régészeti források alapján" с térkép, melynek fekete-fehér és színes változata is megjelent. (Bóna - Szentpéteri 1994-1995).

Next

/
Thumbnails
Contents